Ezzel párhuzamosan gyorsan nő az öregedési index, ami miatt sok jóra nem számíthatunk. A fiatalok számának csökkenésével és az idősek létszámának emelkedésével az eltartottak aránya ráadásul tovább növekedhet. - írja a Portfolio

Utoljára az 1990-es években láthattunk példát arra, hogy az eltartott népesség aránya meghaladta az aktívakét, ugyanakkor a mostani folyamatok sokkal kedvezőtlenebbek az akkorinál. 

A rendszerváltás időszakában ugyanis még a nagyarányú gyermek népesség miatt volt magas az eltartottsági ráta, és nem azért, mert az idősek (nyugdíjasok) lettek volna túlsúlyban. Ez kedvező korösszetételnek számított, hiszen megfelelő létszámban léptek be a mukaerőpiacra ahhoz, hogy hogy fenntartsák az elosztási rendszerek működését. 

Mára azonban fordult a kocka: a 14 év alattiak számának folyamatos csökkenésével az ő eltartottsági rátájuk visszaesett, miközben az időseké (65 év feletti) jelentősen megnövekedett. 

Ennek hatására 2018 januárjában ismét 50% fölé került az eltartottsági ráta, a baj csak az, hogy mostanra kedvezőtlenné vált ennek szerkezete, hiszen egyre több időskorú ellátását kell biztosítani, miközben kevesebben fognak belépni a munkaerőpiacra. Mint a fenti ábráok láthatunk, 1990-ben még 30%-os volt a gyermekkorú népesség eltartottsági rátája, miközben 20% az időskorúaké, mára ez majdnem megfordult.

Még jobban látszik az idősek arányának gyors növekedése, ha 2000 óta vizsgáljuk az adatokat: 

Ráadásul az is látható, hogy a korábbi trend (narancssárga vonal) felgyorsult: 

A folyamatokat leginkább az öregedési index ragadja meg, amely a 14 év alatti népességre jutó 65 év felettiek arányát mutatja. Az index folyamatosan emelkedik, és idén elérte a 130-at, vagyis 100 gyermekkorúra ennyi idős jut. Demográfiai történelmünk során az időskorúak száma és aránya először 2005-ben haladta meg a gyermekkorúakét. A 2000-es évek elején még "csak" 110 körüli számokat láthattunk, vagyis érzékelhető, hogy milyen gyors ütemben nő az idősek aránya, miben persze kulcsszerepe van az alacsony születésszámnak is.

Definíciók

Eltartottsági ráta: a gyermek- (0-14 éves) és az idős (65 éves és fölötti) népesség a 15-64 éves népesség százalékában. 
Öregedési index: az idős népesség (65 éves és fölötti) a gyermeknépesség (0-14 éves) százalékában. Forrás: KSH

Az öregedési index Olaszországban, Németországban és Portugáliában a legmagasabb az EU-ban, itt 150 feletti értékeket láthatunk, miközben a legalacsonyabb Írországban, Luxemburgban, Cipruson, és Szlovákiában. Ezekben az országokban 100 alatti értékeket láthatunk. A régiós országok körül Magyarországon a legmagasabb a ráta, Lengyelország és Románia a 110-et alig meghaladó értékeikkel messze jobban teljesítenek nálunk. Magyarországon 1960-ban még 35 idős jutott egy 14 év alattira, ami alacsonynak számított, vagyis az azóta eltelt időszakban sikerült nagyot romlania a demográfiai helyzetünknek.

Mindezek tükrében nem meglepő, hogy az új kormányzat programjában kulcsfontosságú lesz a demográfiai folyamatok megfordítása. Ez azonban láthatóan nem lesz egyszerű, hiszen a következő időszakban még biztosan tovább öregszik a népesség.

portfolio.hu