Az agyhullámokkal vezérelt protézis többé nem csupán álom az arra rászoruló mozgáskorlátozottaknak: a Dél-Kaliforniai Egyetem tudósai fejlesztettek ki egy olyan szerkezetet, amely tökéletesen funkcionál az agyhullámok parancsaira, mint művégtag – az eszközt Erik Sorto is tesztelte, aki több mint tíz esztendeje éli életét nyaktól lefelé bénultan. Sortót a tudósok megtanították lépésről-lépésre arra, hogy hogyan tudja irányítani „gondolataival” a sci-fibe illő robotkart, röviddel ezután pedig már maga a újságolta boldogan, hogy ma már teljesen önállóan képes inni egy üveg sört is akár. A tesztelő szakemberek maguk is a legnagyobb megdöbbenéssel fogadták, hogy Eriknek mindössze egyetlen napjába telt, hogy csaknem tökéletesen tudja irányítani agyhullámai segítségével a művégtagot.

Sorto így fogalmaz: „Csak becsukom a szemem, és elképzelem a robotkart, majd konkrétan azt a folyamatot, amit végre szeretnék hajtani a segítségével.” Ezt a csodálatosan összetett folyamatot a tudósok ma még csak úgy tudják kivitelezni, hogy némi „hardverre” is szükség van a működéshez: két kis elektródát ültettek Sorto agyába sebészeti úton, majd ezeket a csöppnyi szerkezeteket kábelek által kapcsolták direkt erre a célra kalibrált számítógépekhez. A computer fogadja az elektródák segítségével begyűjtött jeleket, feldolgozza azokat, majd dekódolja olyan nyelvvé, amelyek alapján a számítógép végre tudja hajtani Sorto agyhullámai által generált utasításokat. A páciens szinte egyik pillanatról a másikra érzett rá arra, hogy hogyan is kell rendeltetésének megfelelően használni a robotkart.

Az elektródák működésük – illetve adatgyűjtésük – során nem a mozgást érzékelik, hanem kifejezetten a mozgási szándékra irányuló hullámokat, információkat gyűjtik be. Ezzel a technikával azt is sikerült elérniük, hogy a művégtag mozgása szabályosabb és természetesebb legyen.

Az egyetem tudósai szerint most egy olyan áttörést sikerült elérniük az agy és gép kapcsolatában, amire ilyen jellegű példa korábban még nem volt, ráadásul nem ilyen gyorsan. A felfedezés teljesen új irányokat nyithat meg nem csak a tudomány számára, de az idegsérülést szenvedett páciensek életét is jelentősen könnyebbé teheti az új mechanizmus. A kutatási és kísérletezési folyamatok tovább folytatódnak, és az sem kizárt, hogy hamarosan az alsó végtagok protézisei is jól funkcionálnak majd az agyhullámok irányítására.