Nemrégiben felröppent a hír, hogy Finnországban a jövőben nem jelenthet problémát, hogy egy újszülött kislány férfi-, egy kisfiú pedig női nevet kapjon, mert a névnek nem kell a nemet tükröznie.

A téma apropóján utánajártunk, hogy Magyarországon mi a helyzet a névadás tekintetében, és várhatók-e hasonló reformok.
Finnországban az uniszex névadásról szóló törvényjavaslatot már előkészítették, az állami névbizottság egyetlen, törvényben meghatározott kikötése az, hogy a névnek a jó ízlés határain belül kell maradnia, és nem hátráltathatja a gyerek boldogulását.

Itthon egészen más a gyakorlat, Raátz Judit, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa kérdésünkre elmondta, hogy jelenleg is elérhető egy érvényes lista arról, hogy melyek az anyakönyvezhető fiú-, illetve lánynevek. A lista havonta bővül a bizottság által megállapított bejegyezhető nevekkel, most körülbelül 3600 közül lehet választani: 2097 női és 1590 férfinév érhető el, a tizenhárom nemzeti kisebbségnek külön névkönyve van. Ha valaki a lista alapján nem talál megfelelő elnevezést a gyermekének, akkor az anyakönyvvezetőhöz kell fordulni, vagy közvetlenül is írhat a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal anyakönyvi osztályának kérvényt, amelyben leírja, hogy milyen női vagy férfinevet szeretne.

Miért lesz egy kislány Govinda, Adaora vagy Csinyere?

A szülők a kérvény mellé általában írnak egy rövid magyarázatot, amely vagy a névvel kapcsolatos, illetve a névadás személyes indokait tartalmazza. Ezek között gyakran található elfogadható indok, például a családnak már a második nemzedéke él Magyarországon, de a nagypapa vagy a nagymama nem magyar állampolgár. A hetvenes években sok külföldi, főleg afrikai diák jött ide tanulni. Ilyenkor jogos kérés, hogy a nagypapa-nagymama afrikai nevét válasszák a kisgyermeknek. Hasonló a helyzet a Krisna-tudatú hívőkkel is, akik próbálnak indiai neveket elfogadtatni a gyermekeiknek, ami, ha figyelembe vesszük a vallásukat, jogos kérés. Ilyen nevek például a Govinda, a Gauri, a Lalita, a Nárájan, a Naróttama. Persze nehéz megtalálni azt, ami bejegyezhető – mondja Raátz Judit.

Nálunk törvény tiltja az uniszex névadást

A szülők kérvénye az MTA utónévbizottságához kerül, ott döntenek arról, hogy bejegyezhető-e a név vagy sem. Raátz Judit hangsúlyozza, hogy a döntés természetesen nem azon alapul, hogy a bizottságnak mi a személyes véleménye, vannak vonatkozó jogszabályok, és a honlapjukon is olvasható tizennégy irányadó alapelv. A fő jogszabály szerint magyar állampolgárnak kizárólag magyar helyesírással lehet nevet bejegyeztetni, csak két utónév megengedett, és arra vonatkozó szabály is létezik, hogy fiúknak kizárólag férfinév, lányoknak női név adható. Vagyis az uniszex névadás hazánkban nem divat, bár nem biztos, hogy az a név, amelyet ma lánynévként jegyeznek be itthon, nem lesz-e három-négy év múlva férfinév a világ más pontján.

Mári Csúj és Erdő a legújabbak között

Nemrégiben kérték a Dakota nevet, amely Amerikában fiúknak és lányoknak is adható név, és pont amiatt, hogy uniszex, nem lehet itthon bejegyezni. Ilyen a Madison is, amit női névnek kértek, de nem engedélyezték – mondja az intézet munkatársa, aki szerint nagyon sokféle nevet kérnek a szülők, csak az utóbbi kérvények közül említi a Lányka, a Böbe, a Mári Csúj, a Maya, a Holly, a Pistike, a Pisti nevet. A régi magyar vagy magyar eredetűnek gondolt nevek is megjelentek, ez is az új trendek közé tartozik, nemrégiben fogadták el az Erdő és a Küne régi, Árpád-kori neveket is.

mno.hu (Fotó: emberiseg.hu)