Maszkot kapott a Szabadság-szobor: évi 13 ezer magyar halálára emlékeztet
Tiszta levegőt követel a kormánytól és a főváros vezetésétől a Greenpeace, óriási transzparenst és pormaszkot akasztottak a Szabadság-szoborra. - írja a nepszava.hu.
A fővárosi légszennyezettség ellen demonstrálnak a Greenpeace környezetvédelmi szervezet aktivistái a Gellért-hegyi Szabadság-szobornál 2019. február 26-án. Az aktivisták "Tiszta levegőt!" feliratot függesztettek ki a talapzatra, valamint légszűrő maszkot helyeztek a szoborcsoport fő- és mellékalakjaira. Forrás: MTI/Mohai Balázs
Hatalmas „Tiszta levegőt!”-feliratot függesztettek ki Greenpeace-aktivisták budapesti Szabadság-szoborra.
A tizenegy méter magas transzparenssel azt üzenik: tarthatatlan, hogy évente mintegy 13 000 magyar hal meg a légszennyezés miatt, mégsem intézkedik hatékonyan sem a kormány, sem a városvezetés. A környezetvédő szervezet szerint az Európai Unióban a legegészségtelenebb levegőjű országok közé tartozunk, Bulgária után hazánkban a legrosszabb a helyzet - a témában tanúsított kormányzati passzivitás miatt pedig már az Európai Bíróság előtt kell felelnünk.
A probléma súlyosságát a fővárosi lakosság is érzi. A budapestiek egyértelműen a légszennyezettséget tartják a legnagyobb környezetvédelmi problémának
– derül ki a Greenpeace Magyarország megbízásából a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet által 2018. november 24. és december 10. között lekérdezett közvélemény-kutatásból, melyet a budapesti lakosságra reprezentatív 800 fős mintán, személyes adatfelvétellel végeztek.
Fuldoklik a szmogtól Budapest lakossága
A válaszokban toronymagasan a legtöbbször (28 százalék ) a levegő szennyezettsége került elő. Az összes említésnek közel harmadát tette ki olyan válasz, amely az autók által kibocsátott káros anyagokkal, a szmoggal, a büdös vagy fojtogató levegővel, a gyárak füstjével vagy általában a szállóporral volt kapcsolatban.
A légszennyezettség ügye hatalmas fölénnyel végzett a legnagyobb környezetvédelmi problémák között akkor is, amikor előre megadott lehetőségek közül kellett kiválasztani a három legfontosabb budapesti környezetvédelmi problémát. A budapestiek 72 százaléka sorolta a légszennyezettséget a három legfontosabb környezetvédelmi probléma közé Budapesten. A válaszadók 40 százaléka továbbá kifejezetten első helyen említette a levegő rossz minőségét.
Forrás: MTI Fotó: Mohai Balázs
Azt várjuk a kormánytól és a településvezetőktől, hogy sürgősen lépjenek fel a légszennyezettség csökkentése érdekében. Elfogadhatatlan számunkra a területért felelős agrárminiszter minapi kijelentése, mely szerint hazánk 2030-ra fog megfelelni a légszennyezésről szóló uniós előírásoknak.
Ez azt jelentené, hogy még további 11 évig mérgező levegőt kéne belélegezniük a magyaroknak. A miniszter kijelentése különösen felháborító annak tükrében, hogy az EU-s határértékek eleve jóval engedékenyebbek az Egészségügyi Világszervezet által biztonságosnak tekintetteknél
– nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
A Greenpeace Magyarország a lakosság egészségének védelmében a fővárosi vezetésnek címzett petíciót indít a www.greenpeace.hu/levego oldalon.
A kezdeményezés célja, hogy a főváros 2026. szeptember 1-ig fokozatosan tiltsa ki a dízelautókat és más szennyező járműveket Budapestről, valamint vonja ki a dízelüzemű BKV-buszokat, és fokozottan segítse a fenntartható közlekedés terjedését, fejlődését a fővárosban.
A szervezet szerint sürgős cselekvésre van szükség, ugyanis a trendek riasztóak: 2005-ről 2017-re megduplázódott az egészségünkre legkárosabb dízeljárművek száma és aránya Magyarországon, továbbá az autók átlagéletkora is megugrott.
Túllép minden határon
A légszennyezettség a közel két milliós fővárosban érinti a magyar lakosságot a legnagyobb arányban. A levegőben található parányi részecskék (PM10, PM2,5) növelik a szívroham, a trombózis és a tüdőrák kockázatát. PM10-ből egy évben maximum 35 nap lehet túllépni a határértéket (uniós előírás). Ehhez képest 2018-ban PM10-ből minden 4. nap határérték feletti szennyezettséget mértek a budapesti Széna téri mérőállomáson.
A helyzet nem javult 2019-ben sem: február 24-ig Csepelen már 20 nap, a budapesti Széna téren 23 nap mértek határérték-túllépést, Miskolcon pedig már most februárban elértük az éves határérték-túllépési limitet. Ugyancsak aggasztó a helyzet a nitrogén-oxidok esetében, amelyek légzőszervi károsodásokat, valamint szív- és érrendszeri megbetegedéseket okozhatnak. Míg nitrogén-dioxidból (NO2) évente 18-nál többször nem léphető túl az órás határérték, a budapesti Teleki téren 2018-ban 230 alkalommal léptük túl a magyar határértéket. 2019-ben február 24-ig bezárólag a budapesti Kosztolányi Dezső téren 23, a Teleki téren 21 alkalommal léptük túl az órás határértéket - írja közleményében a Greenpeace.
