h i r d e t é s

Matematikai értelemben nulla mandátumot hoztak a Fidesznek a levélszavazatok

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam

Matematikai értelemben nulla mandátumot hoztak a Fidesznek a levélszavazatok

2018. április 24. - 19:21

 

A levélszavazatok nélkül a Fidesz-KDNP majdnem veszített, a levélszavazatokkal együtt pedig majdnem nyert egy mandátumot. 

A Nemzeti Választási Iroda munkatársai a külföldről érkezett levélszavazatok azonosító nyilatkozatait dolgozzák fel az iroda budapesti központjában - Fotó: MTI

De matematikai értelemben nulla mandátumot eredményeztek a kormánypártoknak – nyilatkozta a Maszolnak Barna Gergő, akinek becslése szerint Erdélyből mintegy 185 ezren vettek részt a magyarországi választásokon. A szociológust a levélszavazás hivatalos eredményéről kérdezte a maszol.ro

Az NVI-hez 267 233 levélszavazat irat érkezett vissza, vagyis a regisztrált határon túli választók mintegy 70 százaléka élt a szavazási jogával. Négy évvel ezelőtt ez az arány még 81 százalék volt. Mi lehet a magyarázata a csökkenésnek, tekintettel arra, hogy a választások előtt – elsősorban Erdélyben – erőteljes volt a szavazásra való mozgósítás?

A majdnem 71 százalékos részvételt nem tartom alacsonynak, annak ellenére, hogy sok jel arra mutatott, hogy ezen a választáson a külhoniaknak több mint 80 százaléka fog részt venni a levélszavazáson. Az okok sokfélék lehetnek, és nem fogjuk tudni soha pontosan, melyik milyen arányban járult hozzá az alacsonyabb mobilizáltsághoz. Egyrészt az könnyített honosítás intézménye már hét éve működik, akik még az első hullámban regisztráltak, lehet már kevésbé voltak motiváltak. Vagy nem emlékeztek arra, hogy szavazati csomagjukat valamelyik konzulátusra kérték. Az sem kizárt, hogy a korábban regisztráltak számottevő része valahol Nyugat-Európába dolgozik, nem követték a magyarországi történéseket. Másodsorban az is problémát jelent, hogy sokaknak időközben megváltoztak az adatai (pl. lakhely), és ezeket  módosulásokat nem jelezték a magyarországi választási irodának, így nem jutott el hozzájuk a szavazólap. A névjegyzék frissítése a jövőben is nagy kihívás lesz, a lakhelyváltozások, a házasságok során bekövetkező névváltozások, az elhalálozások mind olyan tényezők, amelyek jelentősen ronthatják ennek megbízhatóságát. Harmadsorban az idei választásokon egyértelmű, hogy a postán keresztüli szavazás nehézségekbe ütközött, az is elképzelhető, hogy sok postán továbbított szavazócsomag nem ért vissza időben a Nemzeti Választási Irodához, az NVI-hez. Negyedsorban pedig én abban is problémát látok, hogy az elmúlt fél évben egy nagyon erős regisztrációs kampány folyt, így sokakat erőltetetten regisztráltak, nagyon valószínű, hogy ők már kevésbé voltak motiváltak abban, hogy szavazataikat is eljuttassák.

Az érvénytelen levélszavazatok aránya 16 százalékos volt. Ez az arány javult a négy évvel ezelőttihez képest, de meglehetősen nagynak tűnik, legalábbis a „hagyományos” módszerű, urnás választásokon mért adatokhoz viszonyítva. Mi a jelenség oka, és hogyan lehetne kiküszöbölni?

Van egy tanulási folyamat, ezzel kalkuláltunk. Az erdélyi magyarok számára például egy teljesen idegen procedúrát jelent a levélben szavazás, nagymértékben eltér a romániai választási gyakorlattól. Az érvénytelen levélszavazatok többsége az azonosító nyilatkozat kitöltésében vétett hibáknak tudható be, ezek egyszerűsítése vezethetne az érvényesség növeléséhez.

A 267 233 levélszavazatból az ön becslése szerint hány érkezett Erdélyből? Mire alapozza a számításait? Azért is kérdem, mert a sajtóban megjelentek olyan számítások, amelyek szerint az erdélyi magyar pártok, civil szervezetek eltúlozták az erdélyiek által leadott szavazatok számát. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök például 180-190 ezer erdélyi szavazatról beszélt.

Sajnos nincs pontos adat arra vonatkozóan, hogy a regisztráltak vagy akár a szavazók melyik országból származnak. Az NVI ezeket a statisztikákat az értesítési cím szerint közli, és az értesítő leveleket a választók mintegy egyharmada elektronikusan, e-mailben kéri. Ahhoz, hogy a romániai regisztráltak vagy szavazók számát ki tudjuk számítani, egy közelítő becslést használunk, amely során azt feltételezzük, hogy az elektronikus értesítést kérők körében ugyanolyan arányban vannak a romániaiak, mint az ismert országok összesített listájában. Ez nem biztos, hogy helyes, de matematikailag ez az egyetlen indokolható eljárás. Így becsültük azt, hogy a regisztráltak 63 százaléka erdélyi, azaz 240 ezer fő körüli. A Krónika cikkében közölt adatokból ugyanígy kiszámítható, hogy az érvényes levélszavazatok mintegy 69 százaléka érkezhetett Romániából (108886 Románia, 49045 egyéb ismert ország, 67540 e-mail). Így az összes erdélyi érvényes szavazat 155 ezer körüli. Ugyanígy, ha elfogadjuk, hogy az érvényességi arány is azonos az egyes területeken belül (84 százalékos), akkor azt kapjuk, hogy Romániából 185 ezren vettek részt a 2018-as országgyűlési választásokon. Ezek szerint Kelemen Hunor nyilatkozata helytálló, illetve ez azt is jelenti, hogy az erdélyi részvétel magasabb volt, a 240 ezer regisztráltból 185 ezer szavazó 77 százalékos részvételt jelent.

választások előtt  és közvetlenül utána is úgy becsülte, hogy a határon túli magyarok szavazatai két parlamenti mandátumot biztosítottak. Ezzel szemben a Nemzetpolitikai Kutatóintézet  és a Political Capital a végleges, de nem jogerős adatok alapján úgy számolt, hogy szavazataik egyetlen mandátumot sem hoztak a kormánypártoknak. Antal Árpád és Semjén Zsolt  viszont szintén két mandátumot számolt ki. Az ön mostani számításai mit mutatnak, és honnan ezek az eltérések?

A korábbi becslésemben tévedtem. A választások előtt a 2014-es magyarországi választások adataihoz viszonyítottam egy felülbecsült (80-85 százalékos) külhoni részvételt. Így 300-320 ezer szavazóval, 260-270 ezer érvényes szavazattal számoltam. Ezelőtt négy évvel a pártlistára jutó szavazatok (országos lista + töredékszavazatok) esetében ez 3,1-3,2 százalékot jelentett volna, a kiosztható 93 mandátumra vetítve 2,9 vagy akár 3 mandátumot. Ehhez képest az idén a magyarországi részvétel nagyobb, a levélszavazók részvétele kisebb volt. A 2018-as végleges adatok szerint a bejutó pártok listájára jutó külhoni szavazatok csak 2,6 százalékot jelentettek, és csak 92 mandátum maradt kiosztható, így a külhoni szavazók súlya 2,3 mandátumnak felel meg. Ez az egyszerű matek, viszont a mandátumok kiosztására használt D’Hondt-módszer más eredményre vezetett. Ez a mandátumok arányos kiszámításának egy eljárása, viszont kis mértékben a nagy pártoknak kedvez.

Mivel ez egy arányos mandátumszámítási módszer, a szavazatok abszolút súlyának átkonvertálása mandátumokká félrevezető lehet. A bejutó pártok szavazatarányát kell megvizsgálni a pontosabb számításhoz. A Fidesz-KDNP a pártlistára jutó szavazatok 45,8 százalékát érte el (42,1 mandátum a 92-ből), a levélszavazatok nélkül pedig Orbán Viktor pártja 44,5 százalékon lett volna (40,9 mandátum). A különbség még így is 1,2 mandátum, viszont a nagy pártoknak kedvező D’Hondt-módszernek köszönhetően a kormánypártok a levélszavazatok nélkül is elérték a 42 mandátumot, a levélszavazatokkal együtt pedig néhány száz szavazat híján nem sikerült elérnie a 43-at. Összességében azt mondhatjuk, hogy a levélszavazatok nélkül a Fidesz-KDNP majdnem veszített, a levélszavazatokkal együtt pedig majdnem nyert egy mandátumot. De az eredmény mindkét esetben 42 parlamenti hely, tehát matematikai értelemben a levélszavazatok nulla mandátumot eredményeztek.

Fontos egyébként azt tudatosítani, hogy ez egy hipotetikus helyzet. Amikor azt mondjuk, hogy a levélszavazatok nulla mandátumot hoztak, az egy olyan matematikai számítás modell eredménye, ami a valóságban nem létezik. Azt feltételezzük, hogy a külhoni magyar állampolgárok nem szavazhatnak, ami valójában egy politikai kérdés. Gondoljuk el, milyen lett volna Gyurcsányék kampánya, ha a külhoni magyaroknak nincs szavazati joguk. Lehet, hogy be sem jutnak az országgyűlésbe. De az is lehet, hogy ebben az esetben a Fidesz nemzetpolitikai jellegű üzenetei csorbulnak, és emiatt szavazókat veszítenek. Tehát a pusztán matematikai gyakorlatoknak az értelme korlátozott. Ebben a kontextusban az Antal-Semjén féle számítási módszer inkább egy politikai, mintsem matematikai eredmény felmutatásának eszköze. A magam részéről továbbra is azt a következtetést tartom mérvadónak, hogy a külhoni szavazatoknak fontos, de nem döntő szerepük volt a Fidesz választási eredményeiben.

 

Szerző: Cseke Péter Tamás / maszol.ro


 

h i r d e t é s