A szakmai közvélemény szerint az újjászervezésének negyedszázados évfordulóját idén szerényen megünneplő BÉT tőkepiaci szerepe ennél jelentéktelenebb már nemigen lehet. Vagyis innen már csak felfelé vezethet az út.

"A magyar részvények (...) a jövőben valószínűleg gyakrabban feltűnnek Bécsben, Varsóban, esetleg Prágában és a régió más tőzsdéin, ugyanakkor Budapesten is megjelenhetnek a legjelentősebb közép-európai vállalatok" - ezzel az illúziónak bizonyult jóslattal zárult a BÉT kiadásában 2005-ben megjelent Tőzsde születik című kötet. Vagyis csúfosan megbukott a Bécsi Tőzsdének az a szándéka, hogy a régió börzéinek felvásárlása után élénkülni fog térségünkben a tőkepiac. Hiú ábránd maradt, hogy az összefogás révén egészségesebb piac méret alakulhat ki, és csupán az informatikai rendszer megújítása ehhez elegendő lehet. (Az utóbbi Xetra néven létre is jött és jól működik.)

A Bécsi Tőzsde felismerte a kudarcot és hónapokig tartó tárgyalások után végül eladta az MNB-nek a saját és az osztrák tőzsdei elszámolóbankban lévő 68,8 százalékos részesedését. Ezzel a jegybank a budapesti börze 75,8 százalékos tulajdonosává vált, ugyanis már eddig is volt egy kisebb részesedése.

A Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) ugyan még engedélyt kell adnia arra, hogy nem ütközik a versenyszabályokba a tőzsde tulajdonoscseréje, de nem kétséges, hogy december elejére pecsét kerül az ügyletre. Azt ugyanis a GVH nem vizsgálhatja, hogy a jegybank pénzügyi felügyeleti jogkörében miképpen ellenőrzi majd saját tulajdonát, és azt sem hogy betartja-e a fogyasztóvédelmi előírásokat.

A nemzetközi szakértők által meghatározott vételár részvényenként 3550 forint volt, így az osztrák csomagért 13,2 milliárd forintot fizetett az MNB - jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Nagy Márton, a jegybank alelnöke. Ezen az árfolyamon a BÉT teljes értéke 19,170 milliárd forint. Az MNB a kisrészvényesek számára vételi ajánlatot fog tenni, azonos árfolyamon, míg a nagyobbakkal a továbbiakban is együtt kívánnak működni - erről Gerhardt Ferenc az MNB másik alelnöke beszélt.

A BÉT megvásárlásának - gyakorlatilag államosításának - indokaként a jegybanki vezetők elmondták, hogy az utóbbi években a magyar tőzsde szerepe csökkent, a tőkepiacunk gyenge. A BÉT kapitalizációja a GDP 18 százaléka, ami elmarad a cseh vagy a lengyel tőzsdéjétől. Emellett új cégek alig-alig jutottak el a parkettre, pedig sok cég vált tőzsdeképessé. Az utóbbi években a tőzsde forgalma 70 százalékkal csökkent, a hazai megtakarítások nem a tőzsdét választották, a kereskedés jelentékeny részét a külföldről érkező megbízások tették ki. Nagy Márton szerint mindezekért szükségessé vált az állam, a jegybank beavatkozása. "Hatékony tulajdonosi struktúra és a kormánnyal való együttműködés a két fő pillére az új stratégiának" - így foglalta össze a felvásárlás okait az alelnök. Megtudtuk azt is, hogy az MNB új szekciók létrehozását is tervezi, a cél, hogy a kis- és középvállalatok is megjelenjenek, akár a nagyvállalatoktól elkülönült kereskedési részben is.

A magyar értéktőzsdének a térségben és a világban is szövetségesekre van szüksége a jegybank szerint. A végleges stratégiát január-februárra alakítja ki a jegybank a tőzsdével együtt.

Éppen ezért feltűnő volt, hogy a jegybank Szabadság téri palotájával szemközti Bankcenterben működő BÉT vezetői, akik hosszú évek tőzsdei tapasztalataival rendelkeznek, nem vettek részt a sajtóértekezleten. Egyenlőre arról sem esett szó, hogy az "műsorhoz új férfi kell" jegyében tervez-e az MNB személycseréket a vegetáló tőzsde irányításában és apparátusában? Egy biztos: az új stratégiát két-három hónap alatt valakiknek el kell készíteniük. Lehetséges, hogy a BÉT vezetői saját elmozdításukhoz szolgáltatnak majd érveket - teszik fel a kérdést a hozzáértők.

Népszava / stop.hu (Címlap: Forrás: stop.hu)