Csökkentette a jegybank az ősszel brutálisan magas szintre emelt irányadó kamatot. Matolcsy szerint ezzel a lépéssel elindult a kamatkörnyezet normalizációja, ugyanakkor a szigornak még nincs vége.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 1 százalékponttal, 18-ról 17 százalékra csökkentette az irányadó kamat szintjét szerdai hatállyal – jelentette be Matolcsy György keddi sajtótájékoztatóján.

Az MNB határozatát azzal indokolta: a kockázati környezet tartós javulása lehetővé teszi, hogy a jegybank további lépéseket tegyen a kamatkörnyezet normalizációjának irányába.

A monetáris tanács keddi döntésével 13,0 százalékon tartotta az alapkamatot, a kamatfolyosót azonban tovább szűkítette, a felső szélét 20,5 százalékról 100 bázisponttal, 19,5 százalékra csökkentette. A kamatfolyosó alsó szélét változatlanul 12,5 százalékon hagyta a testület.

“Elindult a kamatkörnyezet normalizációja, mostanra beértek a jegybank korábbi monetáris politikai szigorító döntései” – mondta Matolcsy György.

Hangsúlyozta, hogy az inflációs tető után megindult a dezinfláció, azaz az infláció csökkenése. A korábbi két évben jellemző ikerdeficit után az elmúlt időszakban külső és belső tényezők következtében tartósan és jelentős mértékben javult a hazai pénzügyi piacok stabilitása, nincs a korábbihoz hasonló inflációs nyomás.

Ugyanakkor valószínűleg még hosszabb ideig nem lehet szó az alapkamat csökkentéséről – mondta a jegybank elnöke.

Az infláció közellenség, mert egyszerre borítja fel az egyensúlyokat, és emel korlátot a növekedés elé – húzta alá Matolcsy György.

Továbbra is az első számú célnak nevezte az infláció csökkentését, mert a 24 százalékos mutató továbbra is magas, 10 százalékkal magasabb a régiós átlagnál. A kiugró adatot egyrészt az államháztartási deficit magyarázhatja, az egyensúly elromlása, amit speciális magyar oknak nevezett.

Döntően az élelmiszeráraknál és az üzemanyagáraknál jelentkezik az infláció, amit az árstopok is okozhatnak, mert 3-4 százalékkal lett magasabb a 2023 eleji inflációs adat az ársapkák miatt

– mondta. Hozzátette, hogy ezek mielőbbi kivezetését javasolják a kormánynak.

Kitért arra, hogy az infláció elleni küzdelem 2021 júniusában indult. Amikor az infláció visszatér, veszélybe kerül a növekedés, a felzárkózás, ezért elszántan folytatják a közellenség elleni küzdelmet – fogalmazott. Üdvözölte, hogy a kormány társult az infláció elleni harchoz.

Vita van a világban az árstopokról az elnök szerint. Ezek az intézkedések megzavarják a piacgazdasági környezetben az árképzést. Bizonyítottan ott lett magasabb az infláció, ahol alacsony a termelékenység és gyenge a versenyképesség. A mutató elleni küzdelem sikeres eszköze az erős versenyképesség – mondta.

Kijelentette: versenyképességi, termelékenységi fordulatra van szükség, ezt a jegybank következetesen hangsúlyozta.

Szerinte jó irányba indultak, mindenben segítik a kormányt, mert csak együtt lehetnek sikeresek. Matolcsy György szerint a jövő évi költségvetés erre “jó ígéret”. (Startlap)