Sokan szívesen varrják a gyengülést a kormány vagy az MNB nyakába (így tett a Fidesz is, amikor még ellenzékben volt, és először lett 300 forintnál drágább egy euró), ahogy az erősödést is a hazai gazdaságpolitikának tudják be. Vannak olyan helyzetek, amikor valóban az adott ország állapotát tükrözi az árfolyam, de a mostani nagyrészt nem ilyen:

annak, hogy most gyengébb a forint, főként a magyar piacon kívül álló okai vannak.

Nem véletlen, hogy a régiónkból a lengyel zloty és a cseh korona is gyengül, egyedül a horvát kuna tudott erősödni az elmúlt hetekben még az euróhoz képest is. A jelenség legfontosabb oka az, hogy az eurózóna és az Egyesült Államok gazdasága egyre vonzóbbá válik a befektetők számára, egyre jobban megéri dollárban vagy euróban tartani a pénzt, mint valamelyik feltörekvő állam devizájában, például forintban.

De attól függetlenül, hogy a forint gyengülését elsősorban nem a magyar helyzet okozza, az MNB tehetne ellene, ha akarna. A a rendelkezésre álló eszközök között szerepel az alapkamat emelése vagy legalább egy néhány mondatos üzenet a piacok megnyugtatására. Nem véletlenül várták a szakértők az MNB keddi kamatdöntő ülését és az azt követő írásbeli kommentárt. Azt senki nem szorgalmazta ugyan, hogy változtassanak az alapkamaton, de az csalódást okozott, hogy Matolcsy Györgyék még csak nem is jelezték, hogy tenni akarnak valamit a forint gyengülése ellen. Mindössze annyi állt a közleményben: érzékelik, hogy a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat „erősen ingadozott”, a folyamatokat pedig az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából értékelik. Ennél azért a piac erősebb jelzést várt, rögtön gyengülni is kezdett a forint, miután megérkezett a közlemény. (hvg.hu)