A szenes energiatermelés biztosan nem fenntartható, bármilyen más energiatermelési mód esetén pedig az állam minden bizonnyal jobban járt volna egy zöldmezős beruházással, mint a Mátrai Erőmű megvásárlásával – ez volt a konklúziója annak az online kerekasztal-beszélgetésnek, amelyet az Energiaklub, a Qubit.hu és a TRIP Hajó rendezett a Mészáros Lőrinctől nemrég az MVM tulajdonába került létesítményről.

Mint Győri Kata, az Energiaklub szakértője hangsúlyozta, a szénüzem sem környezetvédelmi, sem gazdaságossági szempontból nem fenntartható – ezt erősítette meg lapunk szerkesztője, Hargitai Miklós is, amikor arra emlékeztetett: egy 2016-ban készült reorganizációs tanulmány szerint az erőmű veszteségessé válik, ha a szén-dioxid-kvóták ára 12 euró fölé emelkedik, jelenleg pedig a 40 eurós árszintnél járunk. Vagyis a szénkivezetésnek nincs alternatívája, miközben a szénüzem utóhatásainak kezelésére százmilliárdos összeget kell fordítani (mintegy 55 milliárd forint a várható rekultivációs költség, és nagyságrendileg ugyanennyire tehető a Mészárosnak kifizetett vételár, valamint az erőművi céggel együtt megvásárolt leányvállalatok tartozása is). Vagyis egy új – mondjuk – gázerőmű rögtön 110 milliárdos mínusszal indul ahhoz képest, mintha valahol máshol zöldmezősen valósították volna meg. Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az sem egyértelmű, szükség lesz-e a Mátrai területén kiépíteni tervezett 500 megawattos gázerőművi kapacitásra, hiszen a szintén az MVM-hez tartozó Tisza Erőmű Kft. 2023-ban tervez átadni egy kétblokkos, blokkonként 500 megawattos gázerőművet (miközben Szegeden is épülne egy kétszer 460 megawattos gázerőmű).

Felsmann arról is beszélt: kézenfekvő megoldásnak tűnne a naperőművi kapacitás fejlesztése, ugyanakkor az ellátásbiztonság szempontjából kifejezetten sérülékeny egy olyan energiapolitika, amely a megújulók közül kizárólag a napenergiára épít, a szélerőműveket pedig háttérbe szorítja (hiszen amikor nem süt a Nap, még fújhat a szél, ráadásul a szélerőművek éjjel is üzemképesek, vagyis sokkal egyenletesebb a termelésük. Az online vita egyik kommentelője utalt is rá, hogy a magyar szélerőművek kihasználtsága sokkal magasabb, mint a hazai naperőműveké, ami önmagában is cáfolja azt a kormányzati állítást, hogy azért tiltják a szélerőműveket, mert a napenergia terén jobb adottságaink vannak). Szóba került a beszélgetésen a szénerőmű bezárása után várható foglalkoztatási problémák kezelése is.

Győri Kata arra figyelmeztetett: a 2025-re várható leállás esete, illetve a térségben lezajlott sikeres reorganizációk is azt mutatják, hogy sokkal biztonságosabb, ha nem egy nagy, hanem több kisebb vállalatra támaszkodik egy térség munkaerőpiaca. (nepszava.hu)