Az iszlám fundamentalizmus és a radikális tanok terjedése nem új keletű jelenség Európában, bár a párizsi terrortámadások nyomán a hatóságok és a média újra kiemelten foglalkozik a folyamattal - írja a Magyar Nemzet. Az, hogy a rossz élethelyzetű, első generációs nyugat-európai bevándorlók utódai fogékonyak a Korán szándékosan kiforgatott passzusaira – melyeket így sokan szélsőségre hívó gondolatoknak tartanak –, nyilvánvaló. Legalább ennyire érdekes, a titkosszolgálatok számára inkább létfontosságú, hogy miképp és hol zajlik az eltévelyedett fiatalok szellemi képzése.

Az online „térítés” forradalmasította a radikalizáció fogalmát, rengetegen vannak – Európán belül és azon kívül születettek –, akik a számítógép előtt tértek át muszlim hipe és váltak potenciális terroristává. A szélsőséges tanok terjesztésének másik közismert helyszíne a mecset. A hatóságok évek óta figyelemmel követik a templomok híveit, azok szellemi életét és a spirituális vezetőket, az imámokat. A radikálisok szűrése néha sikeres: lapunk nemrég cikkezett róla, hogy Franciaországból az elmúlt három évben negyven imámot toloncoltak ki azért, mert a hivatalos verdikt szerint gyűlöletkeltő szertartásokat celebráltak.

Ez a szám akár magasnak is tűnhet, ha nem hallanánk, olvasnánk híreket arról, hogy Európa-szerte továbbra is hatékonyan térítik le a muszlim szószólók a híveket a helyes úpól, mely egyre gyakrabban a terrorszervezetek soraiba vezet. Mindezt a hatóságok szeme láttára.

Fontos megjegyezni, hogy az Európában élő muszlimok és imámok döntő többsége nem tartozik a radikálisok közé. Ezt jelzi, hogy a muszlim szervezetek világszerte nagy nyilvánosság előtt elítélték a párizsi merényleteket, és hangsúlyozták, hogy a terroristáknak semmi köze az iszlámhoz. Azonban a néhány ezer szélsőséges embertelensége épp elég ahhoz, hogy őket is megbélyegezzék.

A francia imaszobák homályában

Franciaországban a hatóságok mintegy 10 ezer iszlamistát tartanak számon. A hírszerzés a Charlie Hebdo elleni merényletet követően kiterjedt vizsgálatot folytatott, az eredmény pedig azt mutatja, hogy csak a Párizs környéki Ile-de-France régióban 25 radikális „imaszoba” működik. Lyonban és környékén 22, a Marseille-i körzetben pedig 13. Utóbbi egyikében egy hírszerzési jelentés szerint egyenesen arra szólították fel a híveket, hogy hagyják el a hitetlenek földjét. A dokumentumban kiemelik az Aix-en-Provence melletti Vipolles-t, a Nimes-hez közeli Alés-t és Brestet: ezekben a városokban közismerten szélsőséges hangvételű beszédeket tartanak a helyi vallási vezetők.

„Megtisztítani” a mecseteket

Abdelali Mamoun, a Szajna-parti Alfortville imámja néhány nappal a párizsi mészárlásokat követően azt mondta: talán most jött el az ideje annak, hogy a radikális, szalafista imámok által vezetett imahelyeket megtisztítsák. A 2500 franciaországi mecsetből legalább 100 ilyen szerinte. A férfi a legfőbb gondnak azt látja, hogy a szélsőséges szónokok nem az ima idején, hanem a templom falain kívül találkoznak azokkal a hívekkel, akiket Szíriába, Irakba lehet csábítani harcolni. Égető problémának érzi, hogy a francia mecsetek 60-70 százalékát marokkói, algériai és török forrásból építették, és az imámokat is ezekből az országokból fizetik, így szinte ellenőrizhetetlen, milyen vallási vagy egyéb csoport érdekeit képviselik a hitszónokok. Legtöbbjük alig tud franciául, nincs francia identitása, és azzal tömi a hívek fejét, hogy választaniuk kell: franciák lesznek vagy muszlimok.

Ékes példája az ilyen szószólóknak a Monpellier-i Aicha-mecset imámja, Mohamed Khattabi. Hívei előtt éppen a párizsi mészárlás napján szónokolt arról, hogy csakis az iszlám zászlaja és Mohamed, illetve Allah irányíthatja egy hithű muszlim életét. Kritizálta a kormányt, mert az kitűzetné a francia zászlót a mecsepe. „Azt akarják, hogy templomunk egy ország részét képezze, hogy nemzeti ügyeik révén beavatkozhassanak vallási életünkbe, és ezzel szétszakítsanak bennünket” – hangoztatta. Azzal vádolta a francia társadalmat, hogy le akarja igázni a muszlimokat, annak ellenére, hogy ők betartják a jogrendszert. Épp ezért nincs szükség arra, hogy bárki elmagyarázza számukra, hogyan viselkedjenek.

„Vallásunk megtanít arra, hogy tiszteletben tartsuk a jogszabályokat, ők mégis irányítani akarnak bennünket. A muszlim egy alvó óriás, ha felébred, jaj annak, aki a közelében van, mert visszaállítja az emberiség dicsőségét!”

A Charpes külvárosában található Luce mecsetje méretét tekintve jelentéktelen, az utóbbi hetekben viszont mindenki kíváncsi arra, mi folyik odabent. Ide járt Omar Mostefai, aki részt vett a Bataclan-beli mészárlásban és végül felrobbantotta magát. Ibrahim El Ghoul, az imahely jelenlegi vezetője tagadja, hogy a férfi az ő hatására radikalizálódott volna. A helybeliek viszont állítják, a mecset régóta a saját útját járja, imámjai pedig a szélsőséges tanokat hirdetik. A katolikus pap hiába hívta több alkalommal is baráti látogatásra a muszlim közösség vezetőit, nem voltak hajlandók találkozni velük.

A kis mecseteknél nincs jobb rejtekhely

Európából arányaiban a legtöbb dzsihadista Belgiumból csatlakozott az Iszlám Államhoz. A párizsi terrortámadások kitervelője is belga volt, Brüsszel Molenbeek nevű kerülete pedig a bázisa volt a helyi radikálisoknak.

Az itteni fiatalokat nagy számban tudta megszólítani és harcra hívni Khalid Zerkani, becenevén: a Mikulás. Az elmúlt években több tízezer eurót kapott külföldről, hogy Szíriába juttasson belga ifjakat. Tettéért idén májusban 12 év börtönt kapott.

A Verviers melletti Dison mecsetjének marokkói–holland imámja a 2012-ben egy francia zsidó iskolánál gyilkoló merénylőt magasztalta, de a fegyveres dzsihádot és a terrorizmust is dicsérte hívei előtt. A beszédei nyomán radikalizálódott fiatalok két tagjával idén januárban végeztek a terrorelhárítók. Csoportjuk egy rendőrórs ellen kísérelt volna meg támadást, a tagok Szíriából tértek vissza nemrég. A vallási vezetőt másik három imámmal együtt kitoloncolták az országból 2015 nyarán. Minden bizonnyal köztük lehetett Alami abu Hamza is, akit több Verviers-i mecset, köztük a Bilal is elutasított, mondván, túl erőszakos hangvételűek a beszédei. A Marokkóból érkezett, utazó imám ezután holland kisvárosokba járt át, egy idő után azonban ott sem tartottak igényt az imaóráira. Kisebb templomokban próbálkozott, melyek nem engedhetik meg maguknak, hogy sokat fizessenek az imámok szolgálatáért. Ő is ingyen dolgozott. Hatására utazott Szíriába több Verviers-i fiatal muszlim is. Hollandiából is gyakran látogatták imámok, imaterme vélhetően a szélsőséges nézetű szónokok nemzetközi csomópontja lehetett.

A Sharia4Belgium nevű radikális szalafista szervezet nem feltétlenül egyetlen mecsethez vagy imámhoz kötődik, de százszámra juttatott Belgiumból az Iszlám Állam soraiba belgákat. A hálózapól itt írtunk bővebben.

Futball és lőgyakorlat a szabadidőtáborban

Nagy-Britanniában az 56 halálos áldozattal járó 2005-ös buszos robbantások óta kiterjedtebb módon listázzák a szélsőséges szónokokat, radikálisok gyülekezőhelyének tartott mecseteket. Az egyik legveszélyesebbnek tartott, expemista nézeteket valló brit muszlim szószóló Anjem Choudary. A férfi északkelet-londoni imám, de leginkább politikai aktivistának lehetne nevezni. Pakisztáni gyökerei vannak, Angliában született, egy ideig az Islam4UK nevű szervezet szóvivője volt. Társával Omar Bakri Muhammeddel megalapította az Al-Muhajiroun nevű iszlamista szervezetet. Több Nyugat-ellenes megmozdulást is próbáltak összehozni, és szabadidős táborokat is szerveztek. Állításuk szerint csak sportoltak és iszlám hittanórákat tartottak. Guantánamón fogva tartott, al-Kaidához köthető források viszont azt állították, hogy a táborban fegyveres kiképzés folyt, az ottaniak megtanultak AK–47-essel és rakétavetővel lőni.

Anjem Choudary egy szerinte iszlámellenes amerikai film megjelenése ellen tart beszédet 2012-ben
Fotó: LEON NEAL / Europress/AFP

Choudary bevezetné a sariát Nagy-Britanniában, az iszlámot pedig nem a béke, hanem a behódolás (Allahnak) vallásának tartja. Az ikertornyok elleni támadás résztvevőit szent mártírként emlegette, a brit muszlimok által esetlegesen végrehajtott merényletekről pedig nem szólt elítélően. Az Iszlám Állam (IÁ) vezetőjének tartott Abu Bakr al-Bagdadit minden muszlim kalifájaként jelölte meg. Miután nyíltan az IÁ támogatására szólította fel a brit muszlimokat, vádat emeltek ellene, pere 2016 januárjában kezdődik.

Hasonló cipőben jár Mohammed Mizanur Rahman is, a bíróság szerint a terrorizmust támogatja és propagálja, így ítélet vár rá. A brit imám gyilkosságra való felbujtás és gyűlöletbeszéd miatt már ült három évet. Twitter-oldalán az Iszlám Államot a muszlimok testvéreinek nevezi, és imádkozik érte,, hogy a „kalifátus egyszer majd elérje a brit határt”.

A szigetországi dzsihadisták korábbi keresztapájaként emlegetik Abu Muntasirt. A férfi szavai szerint maga is meglepődött azon, hogy bár 15-20 éven keresztül folyamatosan gyűjtötte maga köré és képezte az ifjú szélsőségeseket, mégsem vette elő a rendőrség.

„Közel 20 évig toboroztam, alapítványokat hoztam lépe, fegyvert vásároltam. Hogy miért nem tartóztattak le egyszer sem emiatt, arról fogalmam sincs”

– csodálkozik Muntasir.

A bűnbánó, azóta hitéből kitért pap fegyverekkel megtöltött hajókon küldött Burmába és Afganisztánba számos radikalizált muszlim fiatalt a nyolcvanas-kilencvenes években, és gyűlöletszónoklatok sorát tartotta brit mecsetekben. Utóbb elnézést kért tetteiért az áldozatoktól és azok családtagjaitól.

A svájci IÁ-kapcsolat

Bár Svájc nem az európai gyökerű dzsihadisták gócpontja, itt is jelentős számú muszlim él, lakossága nagyjából 5 százaléka iszlám hitű. A szaúdi pénzből emelt genfi mecset két imámjánál a minap tartottak házkutatást, de nem találtak semmit, ami vádemeléshez vezethet. Néhány hónapja a templom több imámja értesítette a francia nemzetbiztonsági hivatalt, hogy tartsák rajta a szemüket a genfi muszlim közösség vezetőin. Hafid Ouardiri, a mecset korábbi szóvivője egy helyi lapnak azt nyilatkozta, hogy a vallási központban felütötte fejét a radikalizmus, néhányan dzsihadista gondolatokat terjesztettek, és vélhetően ez állhatott a bejelentés, illetve a házkutatás mögött.

A genfi mecsepe is rávetült a gyanú árnyéka
Fotó: Fabrice Coffrini / Europress/AFP

A szomszédos zürichi kantonbeli Winterthur mecsetjét, az Al-Nurt nemrégiben hasonló vád érte, a hírek szerint az Iszlám Állam egyik csoportjával állt kapcsolatban az itteni közösség néhány tagja. Azt gyanítják, hogy néhány imám több fiatallal is találkozgatott imaidőn kívül, akik szélsőségessé válhattak, és többen közülük Szíriába mentek harcolni. Az ifjabb muszlimok aktív radikalizálásának tényét egy helyi politikus is megerősítette.

Ringből a szószékre

Németországban az alkotmányvédelmi hivatal mintegy 30 mecset közel 2000 hívőjét figyeli. A német hírszerzés 2014-es jelentése szerint az országban mintegy 43 ezer iszlamista él és nagyjából 30 szélsőséges muszlim csoport aktív.

Berlinben Abdel Moez al-Eila, az Al-Nur-mecset hitszónoka rendszeresen szélsőséges hangvételű imákat szokott tartani. A muszlim nőket például arra szólította fel, hogy maximálisan vessék alá magukat férjük akaratának, és gyakorlatilag megtiltotta számukra, hogy visszautasítsák azok testi igényeit. Tavaly júliusban vendégül látott egy dániai imámot, aki beszédei során rendszeresen Izrael elpusztítását és a zsidóság kiirtását követeli.

A német Pierre Vogel bokszolóból lett Németország egyik leghírhedtebb imámja. Az iszlám szunnita ágához tartozó szalafista tanokat hirdeti, bejárta az országot, hogy terjessze a muszlim hitet. Német, angol, arab nyelvű szónoklatokat, imákat tart, idén arra szólította fel híveit, hogy az érkező migránsok között toborozzanak új híveket. Egy házkutatás során kiderült, hogy egy dzsihadista férfit bújtat. Az ellene hozott bírói ítélet nyomán Vogel, hitbéli nevén Abu Hamza, többé nem dolgozhat imámként, ennek ellenére néhány hete Duisburgban beszélt volna nagy nyilvánosság előtt. Végül lemondta szereplését. Bonnban is élt, rövid ideig Hamburgban terjesztette az igét.

Pierre Vogel (középen, könyvvel a kezében) és szalafista hívei egy pforzheimi gyűlésre érkeznek 2014 januárjában
Fotó: Uli Deck / Europress/AFP

Néhány felvételen feltűnik mellette Sven Lau, másik nevén Abu Adam. A 30-as éveiben járó, korábban szintén katolikus családban felcseperedett férfi szülővárosában, Mönchengladbachban vált hithű, szalafista muszlimmá. Már itt a rendőrség látókörébe került, majd elköltözött Wuppertalba, ahol „testvérével”, Vogellel lépehozták a Darul Arqam mecsetet. Kihirdették, hogy a környéket „saria által uralt” zónának tekintik, és felállították a „sariarendőrséget” is. Ennek lényege, hogy aki ide tartozik, nem drogozhat, nem kerülhet kapcsolatba prostituálttal, nem ihat alkoholt, nem játszhat szerencsejátékot. A Németországi Muszlimok Központi Tanácsa elítélte tettüket, nem véletlenül, hisz a város ezen része innentől a szélsőséges iszlám melegágyának számított volna. Lauék Düsseldorfban is megpróbálkoztak hasonló, sarián alapuló körzet kialakításával. A német elhárítás a szélsőséges akciók nyomán Laut és csoportját is megfigyelés alá helyezte.

mno.hu