Kicsit visszásnak tűnhet, hogy miközben az ellenzék az elszámoltatással kampányol, az Orbán-kormány hirtelen szűkítené a vagyonelkobzás elrendelésének lehetőségét.

A Btk. 74. paragrafusa kimondja: vagyonelkobzást kell elrendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, 

• amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett,
• amely a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépett,
• amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak,
• illetve amely az adott vagy ígért vagyoni előny tárgya volt, 
• valamint "arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra is, amellyel más gazdagodott. Ha gazdálkodó szervezet gazdagodott ilyen vagyonnal, a vagyonelkobzást a gazdálkodó szervezettel szemben kell elrendelni."

Ezek a kritériumok megmaradnak, Varga Judit azt a pontot módosítaná, amely azt mondja ki, hogy mikor nem rendelhető el vagyonelkobzás. Eddig két esetre vonatkozott a tiltás:

• arra a vagyonra, amely a büntetőeljárás során érvényesített polgári jogi igény fedezetéül szolgál,
• arra a vagyonra, amelyet jóhiszeműen, ellenérték fejében szereztek.

Ha azonban a Parlament kormánypárti többsége úgy dönt, akkor egy új bekezdéssel toldanák meg a törvényt. Nem rendelhető el vagyonelkobzás arra a vagyonra, "ha azzal kapcsolatban a büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekménnyel azonos tényállás miatt közigazgatási hatóság, állami adó- és vámhatóság végleges határozatában vagy közigazgatási perben a bíróság jogerős határozatában fizetési kötelezettséget állapított meg, a fizetési kötelezettség erejéig."

Ezzel a kormányzat a saját álláspontja szerint a kétszeres elvonás tilalmát érvényesítené, ugyanakkor az indokolás szerint ehhez nem kell a tényállások teljes azonossága, elég az adófizetési kötelezettség legfontosabb elemeinek, így például adóra elkövetett költségvetési csalás esetén az adónem és az adófizetési időszak azonosságának a megállapítása. 

Ugyanakkor a módosítás az eddigi gyakorlatnak megfelelően a kétszeres elvonás tilalmát csak az ugyanazon személy, ugyanazon cselekmény elkövetéséből eredő vagyon elvonása tekintetében mondja ki, és arra is marad lehetőség, hogy egy céget és annak a vezetőjét is vagyonelkobzással sújtsanak. 

A változtatás sokkal inkább annak ágyazna meg, hogy egy esetleges anyagi felelősségre vonást egy közigazgatási perben, vagy egy NAV-határozattal meg lehessen úszni, és a vagyonelkobzás már ne lehessen egy büntetőeljárás része.

A 162 oldalas salátatörvényt >> ide kattintva << lehet olvasgatni.