Mint azt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság egykori főigazgatója a Rádió Orientnek elmondta, elsősorban olyan társadalompolitikai lépésekre lenne szükség, amelyek tompítják a nyugdíjak közötti különbségeket és megakadályozzák az extrém magas havi ellátási összegeket. Emellett beemelné a rendszerbe a rokkantsági kockázatot és kidolgozna egy olyan korhatár előtti ellátást, amely enyhítené az emelkedő korhatár egyéni-társadalompolitikai feszültségeit.

A jelenlegi folyamatok mellett 10-15 évig még biztosan nem lesz nagy probléma a nyugdíjrendszer fenntarthatóságával. Amennyiben azonban az átlagbér nem növekszik és a befizetett járulékok csökkennek, hamarabb szükség lesz a rendszer felülvizsgálatára – véli Barát Gábor. Kiemelte: bár a mai állapot – ahol a mindenkori költségvetés rögzíti a nyugdíjbiztosítási alap mértékét – egy egyensúlyi helyzetet teremtett, a politika bölcsessége szükséges ahhoz, hogy ez hosszú távon fenntartható legyen. „Jelenleg ez az egyensúly belátható ideig, 2025-ig tartható fenn” – mondta, felhívva ezzel a döntéshozók figyelmét arra, hogy hamarosan változtatások kellenek a rendszer fenntarthatósága érdekében.

Barát Gábor kiemelte, hogy a mai nyugdíjrendszer nem állampolgári alanyi jogon jár, hanem munkához, biztosítási feltételekhez, mértéke pedig a keresethez kötött. „Az állami társadalombiztosítási rendszer hosszú ideig lesz az időskori ellátás alapja” – tette hozzá. Rámutatott ugyanakkor, hogy jelen állapotában 2025-ig látja fenntarthatónak a nyugdíjrendszert. Ezt követően – de lehetőleg még hamarabb – szükség lesz olyan társadalompolitikai lépésekre, amelyek a nyugdíjak közötti különbségeket tompítják, s megakadályozzák az extrém magas havi ellátási összegeket. „Fontos, hogy a generációk közötti szolidaritást ne váltsa fel a generációk közötti ütközés. Ehhez a nyugdíjasnak tudnia kell, hogy bár ő megdolgozott érte, jelenlegi ellátását nem az egykor befizetett járulékai, hanem a mostani aktív dolgozók befizetései fedezik” – emelte ki a szakértő.

Az alaptörvény életbe lépése is új utakat nyitott a nyugdíjrendszer életében. Mint arra Barát Gábor felhívta a figyelmet, régebben markánsabb volt az alkotmányos védelem, amely garanciális elemeket tartalmazott. „Az alaptörvényből hiányzik a szociális biztonsághoz való jog és megszűnt a nyugdíjrendszer életben tartását biztosító garanciális védelem” – mutatott rá.

Mint arra emlékeztetett, a nyugdíjkorhatár emelése szükséges lépés volt a finanszírozhatóság érdekében. A 65 éves korhatár mindenkire nézve 2022-ben lesz egységes, ezt követően azonban érdemes átgondolnia a kormányzatnak, hogy szükség van-e új nyugdíjformula kidolgozására. Barát Gábor szerint két területen mindenképpen érdemes lenne elgondolkodni: egyrészt a rokkantsági kockázat társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszaemelésén, másrészt egy szigorú feltételekhez kötött korhatár előtti ellátás kidolgozásán, ami némileg enyhítené az emelkedő korhatár egyéni-társadalompolitikai feszültségeit – zárta szavait a szakértő.

orientpress.hu