Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a privatbankar.hu beszámolója alapján elmondta, hogy „Európa sötét erdőben bolyong”. Eddig ugyanis úgy nézett ki a gazdasági stratégia, hogy az öreg kontinens a világ többi részéhez képest olcsóbban kapott nyersanyagokat és energiát az oroszoktól. Cserében befektetések formájában fejlett európai technológiát vittek Oroszországba.

Ez volt a „szabad piac Lisszabontól Vlagyivosztokig”, az EU azonban úgy döntött, ezt megszünteti, de senki nem válaszolt arra a kérdésre, hogy „mi van helyette, mi az új gazdasági stratégia”.

A kormányfő szavaiból kiderül, hogy elsősorban Németország és az iparát tekintve hozzá szorosan kapcsolódó Magyarország az olcsó orosz nyersanyagoknak köszönhetően jelentős versenyelőnyt tudott szerezni a világpiacon. Az ukrajnai háború és a következményeként bevezetett szankciók ennek a fajta „jólétnek” vetettek véget. A lényeg ez, a többi pedig már csak politikai szójáték, hogy Putyin a hibás, vagy a szankciók.

Régi, jól ismert magyar gazdaságpolitikai trükkel lettünk így ismét szegényebbek. Már a Kádár-rendszer idején is bevált gyakorlat volt, hogy a KGST keretein belül megvettük olcsón a nagy energiaigényű cementet, aztán a szállítóhajók valahogy útközben eltévedtek és nem Magyarországon kötöttek ki, hanem valahol Nyugat-Európában gigahaszonnal. Az igazi kérdés, hogy vajon Orbán Viktor miért Brüsszelt hibáztatja a háborúért és az ebből következő szankciókért, miért nem Putyint? Oroszország számára talán nem jelent hatalmas bukást, hogy elveszíti a fejlett európai technológiát? Egy háború közepén? Egy olyan háború közepén, ahol a legfontosabb épp a technológiai fölény kérdése?

Hatalmas meglepetésre szokatlanul éles kritikát fogalmazott meg a kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatban Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Országgyűlés Gazdasági bizottságának ülésén. A közgazdász, Orbán Viktor egykori gazdasági minisztere egyáltalán nem Brüsszelt és a szankciókat okolta a Magyarországon kialakult válsághelyzetért. Ellenkezőleg egyenesen a kormányra mutatott bűnbakként és sorolta az elhibázott lépéseket. Bulgária után a második legalacsonyabb termelékenységű élelmiszeriparral működünk, a magyar gazdaság termelékenysége az EU 27 országa közül hátulról a negyedik. Nincs felzárkózás, így nemhogy az öt legjobb ország között nem leszünk, de a legjobb 15 között sem. Az árstopok nem csökkentették az inflációt, hanem növelték. Nem a szankciók okozták az infláció 80 százalékát, hanem a 2021-es energiaárrobbanás. (Ekkor még se háború nem volt, sem szankciók.) A kormány eddigi válságkezelése hibás volt.

A nagy kérdés az, hogy akkor most mi lesz a gigászi kampánnyal, a szankciós, bombás óriásplakátokkal, a 8 milliárd forintos nemzeti konzultációval, aminek semmirekellőségéről most lerántotta a leplet a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Vajon, hogyan reagálnak a fideszes közgazdászok, akik eddig szemlesütve hallgattak és nem merték felemelni a szavukat, miszerint ez az egész egy marhaság. Nem Brüsszelre és másokra kellene mutogatni, hanem egy értelmes, új gazdaságpolitikát alkotni. Tudjuk és értjük persze, másokat hibáztatni mindig könnyebb. (PIAC&PROFIT)