Új gazdaságvédelmi intézkedéseket ígért Orbán Viktor, de a miniszterelnök szombati bejelentése alapján csak a kis és középvállalkozások iparűzési adójának - önkormányzatokat ellehetetlenítő - megfelezése lesz igazán új elem. Zömmel viszont csak a már ismert vagy korábbi intézkedéseket porolta le egy kicsit a kormány, akár korábbi önmagának is ellentmondva. Így, bár októberben a kormánytöbbség megszavazott egy törvényt arról, hogy a márciusban általánosan kihirdetett hitelmoratóriumot csak bizonyos társadalmi csoportok – gyermeket nevelők, munkanélküliek, közmunkások, nyugdíjasok –, illetve a nehéz helyzetbe került vállalkozások számára hosszabbítják meg januártól, most úgy döntöttek, mégis minden mehet tovább úgy, ahogy eddig. Vagyis újabb fél évig, 2021. július 1.-ig nem kell fizetnie a hitelét senkinek, akár telne rá, akár nem. Ezzel meglett a válasz arra is, miért nem született meg az újév előtt két héttel még mindig az a beígért kormányrendelet, amely a bajba került vállalkozások körét meghatározó mérőszámot nevesítette volna.

A hiteltörlesztés felfüggesztésére persze a jövedelmüket elvesztő családoknak és vállalkozásoknak szükségük van. Ám – ahogyan arra a Magyar Bankszövetség főtitkára, Kovács Levente is utalt az MTI-nek – a törlesztési moratóriumok célja, hogy a rászorulóknak nyújtson a szükséges időre hatékony segítséget, illetve mérsékelje a negatív gazdasági hatásokat. Ez a bankszektor által általánosan támogatott megoldás. A szombati bejelentés azonban ezen a megközelítésen túlmutat, mivel minden ügyfél beleesik - mondta. 

A tavasszal elrendelt moratórium automatikusan lépett életbe minden adós számára, de ki lehetett lépni belőle, amit az adósok majdnem fele meg is tett. A jegybank adatai szerint a háztartások és a vállalatok a teljes hitelállomány 40-50 százalékánál éltek a törlesztés felfüggesztésének lehetőségével, így mintegy 2 ezer milliárd forint likviditás marad a lakosságnál és a cégeknél. A mintegy 2,7 millió lakossági adós közül jelenleg 1,6 millió hiteles nem fizeti hitelét. Ezen ügyfelek kétharmada gyermektelen, a többség pedig fiatal, a kormány eredetileg mégis a gyermekeseknek és a nyugdíjasoknak adott volna lehetőséget a hosszabbításra. A jegybank becslése alapján ezzel 820-860 ezer adós mentesült volna további félévre a törlesztés alól. A vállalati hitelállomány 44 százalékát nem fizetik jelenleg. A jegybank számításai szerint mintegy 25 ezer vállalkozás bevétele csökkent jelentősen, ha csak ők kaptak volna hosszabbítási lehetőséget, az a hitelállomány 14-17 százalékát érintette volna. Ez együttesen mintegy 600 milliárd forint többletlikviditást hagyott volna a cégeknél és a lakosságnál, a bankrendszernek pedig 19 milliárd forint többletveszteséget okozott volna.

A „végszámla” most nyilván több lesz, ám a központi költségvetésnek mindez egy fillérjébe sem kerül. A bankok ugyanakkor amiatt is bosszankodhatnak, hogy az elmúlt két hónapban fölöslegesen pazaroltak rengeteg munkaórát és informatikai fejlesztést arra, hogy beazonosítsák és felkeressék azokat, akik továbbra is maradhatnak a moratóriumban.

Eközben a kormány mintha nehezen fedezné fel, kik is tartoznak a koronavírusjárvány miatt leginkább sújtott turizmus ágazatba. Orbán Viktor ugyanis azt is bejelentette: az ágazati bértámogatást kiterjesztik a magánbuszos vállalkozásokra is. Ez a program novemberben indult a sport, előadóművészet és a vendéglátás területén működő vállalkozások számára, a szállodások viszont csak decembertől kaphattak támogatást. A juttatás emeléséről viszont valószínűleg nincs szó. A miniszterelnök a bérköltségek kétharmadának átvállalásáról beszélt. Nagyjából ennyit tesz ki a program által eddig biztosított támogatás, vagyis a bruttó bér 50 százalékának állami kifizetése és a munkáltatói járulék teljes elengedése.

Bár a miniszterelnök reméli, mindezzel sok százezer munkahelyet sikerül megmenteni, a munkahelyeket általánosságban védő intézkedést nem jelentett be. Nem említette például a béreket terhelő adók - a munkaadók és a szakszervezetek által is várt - általános csökkentését, pedig ez lehetne az alapja a fizetések jövő évi reálértékmegőrzésének egyik kulcsa. Nem növeli a kormány az álláskeresési járadék összegét és folyósítási idejét sem, pedig a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál novemberben csaknem 300 ezer álláskeresőt regisztráltak, felük pedig semmilyen pénzbeli ellátást nem kapott.

Kaphatnak helyette viszont lakásfelújítási hitelt azok a családok, akik otthonukat szépítenék, vagyis azok, akiket feltehetőleg még nem ütött meg a válság. A családosok 6 millió forintig 3 százalékos kamattal juthatnak majd lakásfelújítási hitelhez, amiből 3 millió forint vissza nem térítendő támogatás lesz – közölte Orbán Viktor. Ilyen kölcsönöket ugyanakkor 4 százalékos kamat alatt már most is lehet találni. A jövedelemarányos törlesztőrészlet szabály – a túlzott eladósodottság elkerülése érdekében csak a jövedelem fele lehet a havi törlesztő – viszont továbbra is él. Vagyis a részmunkaidőre sorolt tízezrek továbbra sem juthatnak nagyobb eséllyel hitelhez. A már korábban bejelentett otthonfelújítási program kiegészítésére ugyanakkor szükség volt. Aki ugyanis azt teljes egészében ki szeretné használni – az állam a költségek felét vállalja át 3 millió forintig -, annak az utólagos finanszírozás miatt előbb le kell tennie az asztalra 6 millió forintot. Erre teremtene most lehetőséget a családoknak a kormány – hitelből. (nepszava.hu)