A vírust egy Beregújfalunál elhullott vaddisznó tetemből mutatták ki. A betegség az emberre nézve nem, ugyanakkor a sertésekre, vaddisznókra rendkívül veszélyes, nem gyógyítható.

Az Unióban 2014-ben jelent meg először. A betegség nagyon gyorsan terjed mind a Baltikumban, Lengyelországban, mind Ukrajnában nyugati irányba.

A vírus behurcolásának rendkívül nagy a kockázata, ezért az Országos Főállatorvos felhívja az állattartók, a vadászok és a lakosság figyelmét a megelőzés fontosságára.

Az esetről a kárpátaljai hatóság értesítette hazánkat.

A helyi szakemberek az érintett község körzetében karantén intézkedéseket vezettek be, amelynek értelmében megtiltották a vadászatot annak a vadásztársaságnak a területén, ahol az ASP-vel fertőzött tetemet megtalálták.

Emellett az állatorvosok 20 kilométeres körzetben bejárják a környező falvakat és megvizsgálják a háztáji sertéseket, amelyek szállítása kizárólag az egészségügyi szolgálat engedélyével lehetséges.

A betegség 2014-ben jelent meg először az Európai Unióban Litvániában, Lengyelországban, majd Lettországban, Észtországban és azóta is fokozatosan terjed.

A vírus Ukrajnában is széles körben jelen van.

Hazánkban eddig még nem jelent meg az ASP vírusa, azonban, mivel a betegség nem gyógyítható, a fertőzött állományokat fel kell számolni és jelentős korlátozások lépnek életbe. Kulcsfontosságú tehát a megelőzés.

A NÉBIH mindent megtesz a behurcolás megakadályozásáért, ezért az érintett térségben az év első felében több száz, a betegség felismeréséről és megelőzéséről szóló tájékoztatót juttatott el az állattartókhoz és a vadásztársaságokhoz.

Emellett az Országos Főállatorvos már januárban elrendelte Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az elhullott vaddisznók folyamatos és fokozott keresését, valamint azok laboratóriumi vizsgálatát.

Eddig csaknem 4000 minta vizsgálatát végezte el a NÉBIH nemzeti referencia laboratóriuma.

pestisracok.hu