h i r d e t é s

Megjelent Magyarország nagy korrupcióellenes törvénye

Olvasási idő
11perc
Eddig olvastam
a- a+

Megjelent Magyarország nagy korrupcióellenes törvénye

2022. október 11. - 16:32

Integritás Hatóság és Korrupcióellenes Munkacsoport: ez a két új szervezet lép hamarosan, még novemberben színre, hogy Brüsszel kedvéért felszámolja a magyarországi korrupciót, és éberen őrködjön az uniós források tisztességes felhasználása felett. Megérkezett a törvény, amely részletesen leírja a két új hatóság működését. - írja az Index

A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com

Az Európai Bizottság megközelítőleg háromezer milliárd forintnyi, Magyarországnak járó uniós forrás felfüggesztését javasolja. Ugyanakkor a magyar kormánynak november 19-ig van ideje arra, hogy teljesítse vállalásait, elsősorban azzal kapcsolatban, hogy felszámolja – a brüsszeli aggályok szerint – az országban tapasztalható korrupciót. Ennek érdekében múlt kedden meg is szavazta a magyar parlament a törvényeket, amelyeket az Európai Bizottsággal kötött megállapodások alapján nyújtott be.

Az uniós források ellenőrzéséről szóló új törvény a kormány legújabb alkotása, amelynek részletei most már a Magyar Közlönyben is olvashatók.

Mindenekelőtt a bő 130 ezer karakteres olvasmány egyik legfontosabb eleme, hogy hivatalosan is feláll a korábban már beharangozott Integritás Hatóság, amelynek elsődleges feladata az lesz, hogy felvegye a kesztyűt a korrupcióval szemben, illetve őrködjön az uniótól érkező források tisztességes felhasználása felett.

  • Fellép minden olyan esetben, ha az uniós források felhasználásával vagy annak ellenőrzésével kapcsolatban visszaélésgyanús esettel találkozik;
  • akkor is intézkedik, ha az uniós forrásokkal kapcsolatban összeférhetetlenséget, korrupciót vagy más jogsértést tapasztal;
  • hatásköre kiterjed a csak részben uniós pénzből megvalósuló projektek vizsgálatára is;
  • sőt a futó projektek mellett visszamenőlegesen is üldözheti a korrupciót, tehát korábbi ügyeknél is vizsgálhatja, hogy történt-e csalás az uniós forrásokkal;
  • évente elemző integritásjelentést készít, tehát elmondja, hogyan maradjunk tisztességesek az uniós pénzek közelében;
  • évente és eseti ajánlásokat ad ki arról, miként használjuk fel becsületesen az uniós pénzeket;
  • vizsgálati eljárást folytathat;
  • eljárás megindítására hívhatja fel az európai uniós források felhasználásának ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezetet;
  • kezdeményezheti más szerv eljárását;
  • bíróság előtt pert indíthat;
  • az európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzésekről tájékoztatási kötelezettséget írhat elő;
  • a közbeszerzési eljárásból egyes bűncselekményekkel összefüggésben kizárt személyekről és cégekről nyilvántartást vezet;
  • nyilvános vagyonnyilatkozatokat is ellenőrizhet.

Az Integritás Hatóság elnöke, elnökhelyettesei, valamint teljes dolgozói állománya a törvény szövege szerint feladatait teljesen függetlenül látja el, „csak jogszabályoknak van alárendelve, feladatkörében más személy vagy szerv által nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten és bármilyen befolyásolástól mentesen látja el. A hatóság számára feladatot csak törvény írhat elő” – fogalmaz a jogalkotó.

Ami szintén fontos, hogy az Integritás Hatóság kérelemre, hivatalból vagy bejelentés, panasz alapján jár el. Tehát elvileg bárki egyszerű hétköznapi polgárként, anonim módon is bejelentést tehet, ha bármiféle jogsértést vagy szabálytalanságot észlel az uniós források felhasználásával kapcsolatban. Erre létre fognak hozni egy speciális bejelentőfelületet, amely biztosítja a bejelentő névtelenségét, valamint a bizalmas kapcsolattartást.

Az Integritás Hatóság nem magányos kisbolygóként fog létezni az éterben a jogalkotói szándék szerint. Más szervekkel többek között megállapodást köthet a kommunikációra és az információcserére vonatkozóan, valamint az újonnan létrejövő korrupcióvadász hatóság együttműködhet európai uniós szervekkel is.

Mennyire tisztességes a közbeszerzési rendszer?

Az Integritás Hatóság sokrétű feladatai közül érdemes lehet kiemelni, hogy úgynevezett integritáskockázat-értékelési gyakorlatot fog folytatni. Ennek részeként az uniós források védelmében azt is komolyan meg fogja vizsgálni, mennyire tisztességes a magyar közbeszerzési rendszer, például vannak-e benne rendszerszintű problémák.

„Az integritáskockázat-értékelést a nemzetközileg elismert integritásértékelési módszertannal rendelkező nemzetközi szervezetekkel – így lehetőség szerint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel – együttműködve és egyeztetve kell elvégezni. A hatóság figyelembe veszi a magyarországi integritást monitorozó nemzeti és nemzetközi civil szervezetek visszajelzéseit is. A közbeszerzési rendszerrel kapcsolatos integritáskockázat-értékelés a közbeszerzési rendszerek értékelésére szolgáló, nemzetközileg elismert módszertan szerint valósul meg. A hatóság az integritáskockázat-értékelés során alkalmazott módszertant a honlapján közzéteszi.”

Tehát a gyakorlatban lehet arra számítani, hogy egyszer csak értesítést kapnak az uniós források felhasználói: az Integritás Hatóság vizsgálati eljárást indított velük szemben, hogy feltárja a körülményeket, amelyek hátrányosan érintik vagy érinthetik az európai uniós pénzügyi támogatások végrehajtását.

ARRÓL ELVILEG NAVRACSICS TIBOR MINT AZ UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT FELELŐS MINISZTER IS FOG TUDNI, HA VALAKINÉL VIZSGÁLÓDIK A HATÓSÁG AZ UNIÓS FORRÁSOKKAL KAPCSOLATBAN.

A hatóság a vizsgálat részeként kérhet adatszolgáltatást: például az elektronikus adathordozón tárolt iratokba is betekintést kérhet, azokat le is másolhatja. Ahogy a hatóság a vizsgált adatkezelőtől, illetve az adatkezelő bármely munkatársától írásbeli és szóbeli felvilágosítást is kérhet, ahogy tulajdonképpen bárkitől, aki az adott üggyel összefüggésbe hozható.

Az Integritás Hatóság alapvetően közigazgatási hatósági hatáskörben jár el, a hatóság vizsgálata során beszerzett iratok és tárgyi bizonyítási eszközök pedig nem nyilvánosak. Ugyanakkor az Integritás Hatóság nem bíróság vagy rendőrség: a törvény megfogalmazása alapján úgynevezett bizonyítási jellegű cselekményt saját hatáskörben nem végezhet. Ezt a feladatot már át kell adnia az erre hatáskörrel rendelkező szervezeteknek.

Az újonnan létrejövő korrupcióellenes hatóságot a kormány viszont olyan jogkörrel is felruházza, hogy az uniós pénzekkel való visszaélés gyanújánál legfeljebb két hónapra elrendelheti az uniós közbeszerzési eljárás felfüggesztését, valamint bizonyos esetekben közigazgatási bírságot is kiszabhat.

Amennyiben az Integritás Hatóság csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy bármely más jogsértés vagy szabálytalanság gyanúját észleli, köteles bejelenteni többek között az Európai Csalás Elleni Hivatalnak, ismertebb nevén az OLAF-nak, továbbá az Európai Ügyészségnek, ahogy a hatóság embereinek indokolt esetben hivatalból feljelentést kell tenniük, illetve a vizsgálatnak az is lehetséges kimenete, hogy a hatóság a Gazdasági Versenyhivatalnak adja át az ügyet, hogy a továbbiakban ők foglalkozzanak vele.

Nem kerülhet politikus, se oligarcha a hatóság élére

Az új törvény arról is rendelkezik, hogy az Integritás Hatóságot az elnök és két elnökhelyettese vezeti. Illetményüket a jegybanktörvényben szereplő elnöki, illetve elnökhelyettesi bérek nyolcvan százalékában határozták meg, ez alapján négy-, illetve 3,6 millió forint a vonatkozó összeg. A hatóság elnökét a miniszterrel, elnökhelyettesét a közigazgatási államtitkárral azonos juttatások illetik meg.

Az elöljáróknak évente be kell számolniuk a hatóság tevékenységéről az Országgyűlésnek, továbbá az Európai Bizottságnak. Az Integritás Hatóság elnökét és elnökhelyetteseit az Állami Számvevőszék elnöke javaslatára a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. Aki viszont egyszer már szerepet kapott a hatóság vezetésében, mandátuma lejártával nem töltheti be újból a tisztséget.

A hatóság elnökének és elnökhelyettesének olyan személy nevezhető ki, aki

  • rendelkezik jogi, közgazdasági vagy pénzügyi területen szerzett egyetemi végzettséggel;
  • minden kétséget kizáróan független;
  • a közbeszerzéshez és a korrupció elleni küzdelemhez kapcsolódó jogi vagy pénzügyi területeken szerzett széles körű szakmai gyakorlattal vagy tudományos munkássággal rendelkezik;
  • továbbá nemzetközi háttérrel és tapasztalattal bír;
  • beleértve az európai uniós ügyeket is.

A hatóság elnökének és elnökhelyettesének tisztségére az igazgatósági tagok kiválasztásáért felelős alkalmassági bizottság nyílt és nyilvános pályázatot ír ki.

Ki nem lehet a hatóság elnöke és elnökhelyettese?

  • A köztársasági elnök;
  • a miniszterelnök;
  • miniszter;
  • a miniszterelnök politikai igazgatója;
  • kormánybiztos;
  • miniszterelnöki biztos,
  • miniszterelnöki megbízott;
  • miniszteri biztos;
  • államtitkár;
  • közigazgatási államtitkár;
  • helyettes államtitkár;
  • fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője;
  • főpolgármester;
  • főpolgármester-helyettes;
  • polgármester;
  • alpolgármester;
  • helyi vagy megyei önkormányzati képviselő;
  • megyei közgyűlés elnöke és alelnöke;
  • országgyűlési képviselő;
  • az Európai Parlament tagja;
  • párt, pártalapítvány tagja vagy politikai párttal, pártalapítvánnyal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy;
  • gazdasági társaság vezető tisztségviselője, vezető testületének tagja, felügyelőbizottsági tagja, cégvezetője.

A hatóság elnöke és elnökhelyettese gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel sem rendelkezhet. Az Integritás Hatóság elnöke és elnökhelyettese a tudományos, egyetemi oktatói, főiskolai oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve más keresőfoglalkozást nem folytathat. A hatóság elnöke és elnökhelyettese nem folytathat pártpolitikai tevékenységet, párt nevében vagy érdekében közszereplést sem vállalhat.

Színre lép a Korrupcióellenes Munkacsoport

A hatóság mellett Korrupcióellenes Munkacsoportot is létrehoz a kormány. A törvény szerint a munkacsoport egy elemző, javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő szervezet, amely az Integritás Hatóságtól is független, nem avatkozik be a működésébe. A kormány azt is elrendelte, hogy a korrupció elleni küzdelem terén tevékenykedő nem kormányzati szereplőket, vagyis a civil szervezeteket be kell vonni a Korrupcióellenes Munkacsoport tevékenységébe.

A Korrupcióellenes Munkacsoport feladata:

  • a meglévő korrupcióellenes intézkedések vizsgálata és javaslatok kidolgozása;
  • a korrupciógyanús esetek felderítése;
  • javaslatok előterjesztése a korrupció megelőzésének és felderítésének javítását célzó intézkedésekre;
  • az Integritás Hatóság éves elemző integritásjelentésétől függetlenül éves jelentés készítése, amely elemzi a korrupció és a korrupciós gyakorlatok kockázatait és tendenciáit, hatékony ellenintézkedéseket és bevált gyakorlatokat javasol a korrupciós kockázatok és korrupciós típusok megelőzésére, felderítésére és szankcionálására, és felméri a hatékony végrehajtásukat;
  • a munkacsoport éves jelentését elküldi a kormánynak, amelyet a kormány a honlapján közzétesz;
  • a kormány a munkacsoport éves jelentését két hónapon belül megvitatja;
  • amennyiben a kormány úgy dönt, hogy valamely javaslatot nem hajtja végre, döntésének részletes indokolását a döntés meghozatalától számított egy hónapon belül megküldi a munkacsoport elnökének.

A Korrupcióellenes Munkacsoport tagjainak száma huszonegy fő, amely

  • a hatóság elnökéből;
  • a nem kormányzati szereplőket képviselő tíz tagból és
  • az állami szerveket képviselő tíz tagból áll.

A Korrupcióellenes Munkacsoport állami szerveket képviselő tagjai:

  • az igazságügyért felelős miniszter által kijelölt szakmai felsővezető;
  • az állami beruházásokért felelős miniszter által kijelölt szakmai felsővezető;
  • az államháztartásért felelős miniszter által kijelölt szakmai felsővezető;
  • a bűncselekmények megelőzéséért felelős miniszter által kijelölt szakmai felsővezető;
  • a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által kijelölt szakmai felsővezető;
  • az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által kijelölt szakmai felsővezető;
  • az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója által kijelölt személy;
  • az országos rendőrfőkapitány által kijelölt személy;
  • a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója által kijelölt személy;
  • a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke által kijelölt személy.

A Korrupcióellenes Munkacsoport tagjai, valamint az állandó és eseti jelleggel meghívottak a munkacsoportban végzett munkájukért díjazásban és költségtérítésben nem részesülnek.

Már októberben kiválasztják a korrupcióvadászokat

Az Integritás Hatóság elnökét és elnökhelyetteseit november 4-ig ki kell nevezni. A hatóság igazgatósága legkésőbb november 19-ig megtartja első ülését, amelyről jegyzőkönyvet készít. A szervezet ugyanezen a napon kezdi meg teljes működését. Az első integritáskockázat-értékelést az Integritás Hatóság működésének megkezdését követő négy hónapon belül köteles elvégezni. A hatóság 2023. december 31-ig eseti jelentést készít, amelyben áttekinti a magyar vagyonnyilatkozat-rendszer szabályozási kereteit és működését, ideértve annak hatályát és ellenőrzési folyamatát is.

A Korrupcióellenes Munkacsoportot december 1-jéig kell megalakítani, első ülését pedig legkésőbb december 15-ig megtartja. A munkacsoport a 2022. évre vonatkozó első jelentését 2023. március 15-ig fogadja el és küldi meg a kormánynak.

A kormány már négyötödös sikert ünnepel

Navracsics Tibor területfejlesztési és uniós források felhasználásért felelős miniszter a napokban beszélt arról az Indexnek, hogy a magyar fél teljesíti a Brüsszel felé tett vállalásait, ezért ő bizakodó az uniós megállapodással kapcsolatban. A miniszter arról is beszélt: reális célnak tartja, hogy november-decemberig zöldre váltson a lámpa, és Magyarország hozzáférjen a 2021–2027-es kohéziós támogatásokhoz, illetve a helyreállítási alap neki járó részéhez.

Navracsics Tibor az Index kérdésére válaszolva hangsúlyozta, hogy hisznek az általuk elvégzett munka minőségében, ezáltal pedig az Európai Bizottság pozitív elbírálásában. Az Integritás Hatósággal kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: egy független szakemberekből álló személyzet és tagjainak átlátható kiválasztási módja önmagában erős üzenet lesz arra vonatkozóan, hogy az új szervezet nem csak szavakban, a leghatározottabb tettekkel is fellép a korrupcióval szemben.

„A bizottsággal való megállapodás érdekében benyújtott törvénycsomagokból ötöt már elfogadott az Országgyűlés, ebből négyet ki is hirdettünk. Ezzel vállalásaink kétharmadát már teljesítettük is. A munkát folytatjuk!” – tette közzé hivatalos Facebook-oldalán Varga Judit igazságügyi miniszter nem sokkal azután, hogy az új, terjedelmes korrupcióellenes törvénycsomag napvilágot látott a Magyar Közlönyben. (Index)


Kommentelne? Kattintson ide!

h i r d e t é s

Clicky