Az állam-, illetve kormányfők tanácskozásának középpontjában az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatok illetve a klímavédelem áll. A találkozó napirendjére került még a koronavírus-járvány és az EU Afrikával való kapcsolatainak kérdésköre is.

Az első munkanapon az uniós vezetők megvitatják az Egyesült Királyság kilépéséről rendelkező megállapodás végrehajtását, valamint az EU és a brit fél közötti leendő partnerségről szóló tárgyalások aktuális állását. Figyelmet fordítanak arra, milyen előkészítő munka szükséges minden forgatókönyv esetén, de különösen abban az esetben, ha a kereskedelmi kapcsolatokról, az átmeneti időszak végéig, december 31-ig, nem születik megállapodás. Charles Michel az Európai Tanács elnöke a csúcsra szóló meghívó levelében nyomatékosította, hogy a következő napok meghatározóak lesznek a tárgyalások kimenetét illetően: "az EU megállapodást akar Nagy Britanniával, de nem minden áron"

A tanácskozáson szóba kerül az is, milyen eredményeket sikerült elérni annak a célkitűzésnek a teljesítésében, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon. A tagállami vezetők megvitatják az Európai Bizottság által javasolt új célértéket, amelyek 55 százalékos kibocsátáscsökkentést szorgalmaz 2030-ig bezárólag. A tagországoknak az év végéig döntést kell hozniuk a következő tíz évre kitűzött célokat illetően, így tanácskozás alkalmat biztosít azon részletek meghatározásához, amelyek lehetővé teszik a decemberi megállapodás elfogadását.
A brüsszeli értekezlet résztvevői az afrikai országokkal való kapcsolatokról is tárgyalnak, egyebek mellett a kereskedelemre, a fejlesztésre, a biztonságra és stabilitásra, a migrációra, valamint a terrorizmus elleni küzdelemre összpontosítanak majd.

A vezetők áttekintik továbbá az Európában egyre romló járványügyi helyzetet, a bevezetett intézkedések uniós szintű koordinálását, és az oltóanyag közös uniós beszerzésével kapcsolatos fejleményeket. (MTI)