Megtagadott ítélet: nem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Január 17-én lejárt a határidő, a jogerős bírósági döntés ellenére sem kapták meg a kártérítést a gyöngyöspatai romák, a város és az állam sem fizetett önként.
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Sem a hatvani tankerület – illetve azon keresztül a magyar állam –, sem a gyöngyöspatai önkormányzat nem fizette ki önként a törvény által megszabott január 17-i határidőig a helyi általános iskolában évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést – mondta el a Népszavának a perben az érintetteket képviselő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány jogi szakértője.
Fakas Lilla megerősítette: az alapítvány minden érintettnek azt javasolta, hogy várják meg a Kúria végső döntését abban a felülvizsgálati kérelemben, amelyet az alperesek – a tankerület és az önkormányzat – indítottak az iskolafenntartókat elmarasztaló és kártérítésre kötelező ítélet miatt.
A jogi képviselő szavai szerint mivel a bíróság az alperesek egyetemleges felelősségét állapította meg, a sértettek joga eldönteni, hogy az államtól, az önkormányzatól vagy valamilyen arányban esetleg mindkettőjüktől kérik a pénzt. Az ilyen jellegű perekben logikus azt megnevezni, amelyiktől leginkább „behajtható” az összeg: azért esett a választás a helyi állami iskolára, mert ha annak nincs fedezete a fizetésre, úgy a törvény szerint az adott intézményért pénzügyileg felelős költségvetési szervnek, jelesül a tankerületnek, vagyis végső soron az államnak kötelessége helytállni.
Farkas Lilla megjegyezte: azt, hogy „természetben”, vagyis oktatás, képzés formájában szeretnék ezt leróni, az alperesek már a per során is felvetették, de ezt mind a felperesek jogi képviselői, mint a bíróság elutasította. – Más állampolgárok esetében a jogosan járó pénzbeli kártérítés kapcsán senki nem „ötletel” kívülről, hogy azt neki mire kellene elkölteni, tiszteljék meg a romákat is azzal, hogy felnőtt módjára eldönthessék, mit kezdenek a pénzzel – mondta.
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével törődnie kell, ezért szólalt meg ebben az ügyben, s ezért kíséri végig annak mozzanatait. Hozzátette: továbbra is úgy véli, hogy mivel a tanulók az oktatás terén szenvedtek hátrányt, a kártérítést is egyéni fejlesztés, képzés formájában kellene megkapniuk. Szavai szerint a per során az érintett diákok maguk is megnevezték, hogy idegen nyelvet, informatikát vagy szakmát szeretnének tanulni, a bíróság azonban anélkül döntött a pénzbeni kártérítés megítéléséről, hogy a természetbeni kártérítésről az érintetteket „nyilatkoztatta” volna. Horváth László úgy tudja, pénteken a tankerület és az önkormányzat jogi képviselőiken keresztül kezdeményezte a kapcsolatfelvételt az érintett romákkal, hogy egy kártérítési megállapodásról kezdjenek egyeztetni.
Hevér Lászlóné, Gyöngyöspata polgármestere megerősítette: nem fizettek, pénteken jogi képviselőjük útján a felperesek ügyvédje részére eljuttatták az egyeztetés kezdeményezésére vonatkozó levelet.
Kivéreztetés Fidesz-módra
Ezt az ügyet még végigviszik, de az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány ezzel gyakorlatilag a hattyúdalát írja, mert, legalábbis amíg illiberális demokrácia van Magyarországon, nem látják értelmét további működésüknek – mondta Farkas Lilla az alapítvány kurátora, jogi szakértője. – Mindannyian elfáradtunk, ezt az ügyet több mint hat éve visszük. Az alapítványnak mindez annak ellenére is több millió forintjába került, hogy az ügyvédek is pro bono vállalták a jogi képviseletet – tette hozzá. A számlájukon elkülönítve még ott tartanak kétmillió forintot, hogyha netán a Kúria mégis az eddigihez képest eltérő döntést hozna, akkor a perköltséget fedezni tudják, de ha lezajlik a gyöngyöspatai ügy, az alapítvány is becsukja a kaput. D. J.
