Szlovéniában a kormány nem ad több költségvetési pénzt az állami hírügynökségre, miután nem tudták megszerezni annak irányítását. Az ellenzék a ljubljanai parlament rendkívüli ülését kezdeményezi. A kormányfő cáfolta, hogy a hírügynökség kivéreztetése lenne a cél.

A jobboldali Janez Janša vezette kormánynak egyelőre azért nem sikerül befolyása alá vonnia a szlovén közmédiát (STA), mert a keze kötve van, hiszen több baloldali, konzervatív és liberális párttal koalícióban irányítja az országot.

Az STA tavaly a kormányzati kommunikációs hivataltól 2 millió eurót kapott. A miniszterelnök most azzal indokolta a pénzügyi támogatás megvonását, hogy kormány nem kapta volna meg az idei pénzügyi kimutatásokat - ez az állítás az STA vezetése szerint valótlan.

A Népszava értesülése szerint a ljubjanai Kormányzati Kommunikációs Hivatal "már az októberi kompenzációs összeget sem utalta át a médium számára, így száz újságíró megélhetése került veszélybe, s 2021-re sem tervezi a médium finanszírozását." Az UKOM állítása szerint az STA igazgatója, Bojan Veselinovic nem adta át nekik azt a dokumentációt, ami lehetővé tenné az összeg folyósítását.

Milan Brglez európai parlamenti képviselő, politológus, a ljubljanai parlament volt elnöke levélben tiltakozott az UKOM határozata ellen mondván, a hírügynökség függetlensége elleni támadásról van szó. Twitterén pedig felháborító és elfogadhatatlan kísérletnek nevezte a történteket, amelyek célja - mint írta - a megfélemlítés.

Bohut Pahor szlovén államfő felszólította a kormányt: ne veszélyeztesse a kiegyensúlyozott közszolgálati médiát.

A magyar miniszterelnökkel köztudottan jó kapcsolatot ápoló Janez Jansa szemében "már azóta szálka a példamutatóan pártatlan közmédia és az STA hírügynökség, hogy márciusban kormányfővé választották" - írja a Népszava. Kultuszminiszterével már nyáron olyan tervezetet tettek közzé, amely szerint az STA-t részvénytársasággá alakítanák át, így ugyanazok a szabályok vonatkoznának rá, mint bármilyen cégre. "A jelenlegi szabályozás értelmében a felügyelő bizottság öt tagjából négyet a parlament abszolút többséggel választhat meg, a tervezet szerint viszont a tagokat a kormány közvetlenül nevezhetné ki őket, amivel jelentősen befolyásolná a függetlenségét." (Euronews)