Megyéből vármegye: 714 táblát kell lecserélnie a Magyar Közútnak
A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége és most már az orbáni Magyarországnak is.
Forrás: rtl.hu
2022. június 21-én Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője benyújtotta az Országgyűléshez az Alaptörvény tizenegyedik módosítását célzó javaslatot, amelyben – többek között – indítványozza, hogy – a történelmi hagyományok miatt – a megyék neve változzon ismét vármegyére.A javaslat nem talált egyhangú támogatásra még a kormányzó frakció részéről sem, ugyanis többek között Lázár János építési és beruházásügyi miniszter következetesen ellenzi a vármegye megnevezés visszaállítását.
Már 2011-ben történt javaslat az alaptörvény megyék megnevezését érintő cikkelyének módosítására, ám az országgyűlés akkor nem fogadta el az indítványt.
A 2022. július 19-én megtartott szavazás alkalmával viszont 140 igen és 36 nem szavazattal (tehát részbeni ellenzéki támogatással) elfogadták az alaptörvény tizenegyedik módosítását, amely más változtatások mellett a vármegye szó 2023-tól érvényes használatát is tartalmazza.
A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége volt 1000–1949 között, majd 2023-tól ismét.
A főispán volt a vármegye feje; közvetlenül utána az alispán foglalta el a második helyet fontossági sorrendben, majd a vármegye főjegyzője következett; közigazgatási, igazságszolgáltatási valamint kormányzási teendőket láttak el egyszerre a maguk különböző szintjén. A főispánt a király nevezte ki, az alispánt és főjegyzőt a vármegye nemessége választotta meg. A vármegye különböző járásokra volt felosztva, ezeket egyenként egy főszolgabíró kormányozta; szintén választotta őket a vármegye nemessége, a vármegyei törvényhatóságnak kültisztviselői voltak, és az alispánnal közvetlenül érintkeztek.
