Meleg források bugyognak az Enceladus jeges felszíne alatt
A Cassini további még pontosabb megfigyelésekre lesz képes idén, amikor mintegy 50 kilométerre tudja majd megközelíteni az Enceladeus felszínét.
A Coloradói Egyetem asztrofizikusa, Sean Hsu vezette tudóscsoport az 1997-ben útjára bocsátott Cassini űrszonda megfigyeléseit és számítógépes modellezést felhasználva mutatta ki, hogy az Enceladus felszínére törő vízgőz kapcsolatban van azzal, ami a hold felszíne alatti óceán mélyén történik. Erről szóló tanulmányukat a Nature tudományos folyóirat közölte csütörtökön.
Feltör a felszínre
Összetételük és méretük alapján a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a vízgőzben lévő részecskék a meleg források és az óceán mélyén lévő kőzetek közötti kapcsolat eredményei. Az ásványi anyagokban gazdag víz áttör a felszíni jégpáncélon, gázfelhőket és jeget bocsátva a légkörbe. Néhány részecske a Szaturnusz körül marad, utántöltve annak legnagyobb gyűrűjét.
A szakemberek az újabb adatok alapján úgy vélik, hogy az Enceladus felszíne alatt lévő óceán nagyobb a korábban feltételezettnél: több mint 50 kilométer mély lehet. Kiterjedéséről nem közöltek újabb adatokat, de egy 2014-ben közzétett tanulmányukban az írták, hogy az észak-amerikai Felső-tó vízmennyiségét rejti a hold, ez 245-ször annyi, mint az olaszországi Garda-tó vize.
A „tigriscsíkokból” vízgőz-gejzírek törnek ki a Szaturnusz árapályerőinek hatására
Forrás: NASA/JPL-Caltech and Space Science Institute
Lehet, hogy olyan, mint az atlanti-óceáni hőforrások
Az Enceladus világa hasonlónak tűnik az Elveszett városnak hívott régióhoz az Atlanti-óceán közepén, ahol gyakoriak a víz alatti hőforrások és a rendkívül magas mélytengeri kürtők. Az Enceladus meleg forrásairól részletek kiderítéséhez további kutatásokra,
Például a hold felszínén landoló leszállóegység használatára lesz szükség
– írta Gabriel Tobie, a franciaországi Nantes-i Egyetem kutatója a tanulmányhoz írt szerkesztőségi cikkében.
A Cassini-Huygens a NASA által tizenhét ország, köztük Magyarország részvételével szervezett űrprogram szondája. 1997. október 15-én indult el Cape Canaveralról. A vállalkozás célja a Szaturnusz környezetének, gyűrűinek vizsgálata és egy leszállóegység, a Huygens eljuttatása a Titán hold felszínére.
MTI / origo.hu (Címlap: Apró szilíciumszemcsék hagyják el az Enceladus jeges felszínét - Forrás: NASA/JPL)