fbpx Menekülnének a kutatók az MTA államosított kutatóhálózatából, rengetegen terveznek külföldi állást vállalni | CIVILHETES

h i r d e t é s

Menekülnének a kutatók az MTA államosított kutatóhálózatából, rengetegen terveznek külföldi állást vállalni

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Menekülnének a kutatók az MTA államosított kutatóhálózatából, rengetegen terveznek külföldi állást vállalni

2019. szeptember 27. - 08:20

 

Nagyjából megkétszereződtek a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhálózatában dolgozó kutatók munkahelyváltási, külföldi kutatói munkavállalásai szándékai az azt követő időszakban, hogy a kormány bejelentette az MTA megcsonkítását – számolt be a Népszava egy friss felmérés alapján, melynek készítői maguk is akadémiai dolgozók. - írja a 168ora.hu.

A kérdőíves adatfelvételt idén nyáron végezték, a válaszolási arány mintegy 40 százalékos, ami – mint arra a szerzők felhívták a figyelmet – önkitöltős kérdőívek esetén nagyon magasnak számít.

A kutatás célja annak vizsgálata volt, hogy változtak-e az MTA kutatóhálózatában dolgozó kutatók külföldi munkavállalási, illetve pályaelhagyási szándékai a „fordulópontot”, vagyis 2018. június 12-ét követően (ekkor kapta meg az MTA azt a törvénytervezetet, amely kutatóhálózatának költségvetését, az MTA költségvetésének csaknem felét, 23 milliárd forintot az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz rendelte. A kormány 54 percet adott az Akadémia vezetésének, hogy véleményezze a törvénytervezetet). Ekkor kezdődött meg az az eseménysor, ami idén júniusban az MTA kutatóhálózatának elvételével végződött.

Az eredményekből kiderült: a kutatók 79 százalékánál vetődött fel az „54 perc” után a munkahelyváltás lehetősége, szemben az 54 perc előtti 41 százalékkal; 57 százalékuk kezdett gondolkodni a külföldi kutatómunka vállalásának lehetőségén, szemben az 54 perc előtt csak 26 százalékkal; 60 százalékuk tett valamilyen lépést a munkahelyváltás érdekében, miközben az 54 perc előtt csak 30 százalékuk; 22 százalékuk tett komoly lépéseket (jelentkezett állásra, volt állásinterjún, illetve fogadott el állást), miközben az 54 perc előtt csak 12 százalékuk.

Míg az 54 perc előtt a fiatalok körében volt a legerősebb az állásváltási szándék és az ez irányú lépések megtétele, addig az 54 perc után már a középgeneráció aktivitása is megnőtt e téren: mintegy megkétszereződött a 31-50 éves kutatókon belül azok aránya, akikben felvetődött az állásváltás lehetősége, és azoké is jelentősen nőtt, akik komoly lépéseket tettek ennek érdekében. Fény derült arra is: a nagyobb humántőkével (fokozattal, több nemzetközi kutatói, vezetői tapasztalattal stb.) rendelkező kutatók az 54 perc előtt nem tervezték nagy arányban az állásváltoztatást. Ez a helyzet megváltozott az 54 perc után: ekkor már az ő körükben is nagy arányban vetődött fel az állásváltás lehetősége.

A fiatal kutatóknak szóló Lendület, vagy más kiválósági programokban résztvevők szándékai és magatartása is radikálisan változott az 54 percet követően: jelentősen nőtt körükben azok aránya, akik a kutatóhálózat elhagyásában kezdtek gondolkodni és nőtt azoké is, akik lépéseket is tettek ennek érdekében. Az 54 perc után a Lendületes kutatók számottevően nagyobb arányban tettek komoly lépéseket a munkahelyváltás érdekében és hagyták el az MTA-t, mint előtte (arányuk 9 százalékról 26 százalékra nőtt).

A felmérés készítői szerint az ilyen hirtelen, nagy arányú változásokat csak az az „intézményi sokk” magyarázhatja, ami az elmúlt egy évben érte az Akadémiát.

168ora.hu


 

Kommentek

h i r d e t é s