Bő egy év múlva lesz a következő parlamenti választás Magyarországon, addig természetesen még nagyot eshetnek és emelkedhetnek is a pártok. Ám a jelenlegi kutatási adatokból úgy tűnik, hogy a jelenleg kormányzó Fidesznek szinte borítékolható a győzelme, és jó esélye van az abszolút többség megszerzésére is.

A nagy kérdés, hogy sikerül-e Orbán Viktornak harmadik alkalommal is kétharmaddal győznie. Hány százalékkal kell több szavazatot szereznie ehhez a Fidesznek? És hány választókerületet kell mindenképp megnyernie? A baloldalnak és a Jobbiknak mire érdemes játszania, ha csak a választási matematikát nézzük?

Éppen ezt vizsgálta legújabb elemzésében Róna Dániel politológus-közgazdász, a Corvinus egyetem oktatója, aki egy általa kifejlesztett mandátumbecslő programmal ki is számította, mennyivel kell győznie a Fidesznek (illetve a többi pártnak) a kétharmad vagy az abszolút többség elérése érdekében.

A bűvös 19 százalék

Róna Dániel abból indult ki, hogy a baloldal valamilyen formában együtt indul (tehát hogy lesz MSZP-DK összefogás, bár ez Botka László Gyurcsányt támadó politikája miatt koránt sem tűnik biztosnak), illetve hogy a Fidesz, a Jobbik és a baloldal mellett a parlamentbe bejut még egy kisebb párt a baloldalról (lehet ez az LMP, az Együtt, de akár a Momentum is, de több kis párt bejutására aligha van esély).

Róna mandátumkalkulátora a választókerületekben született korábbi eredményeket veszi alapul. Tehát figyelembe veszi az olyan sajátosságokat, hogy a baloldal várhatóan akkor is tud győzni több budapesti körzetben (de Angyalföldön biztosan), ha a Fidesz országos előnye tetemes, akár 20 százalékos. Vagy hogy a Fidesz egy szoros országos állásnál is simán elviszi a Bács-Kiskun, Vas- vagy Győr-Moson-Sopron megyei körzetek többségét. Itt lehet és érdekes is játszani a különböző országos arányoknál kapott eredményekkel. Róna a blogján közölt elemzésében arra jutott:

1. A Fidesznek akkor lesz kétharmada, ha a Jobbikot legalább 19 ÉS a baloldalt is legalább 19 százalékponttal előzi meg.
2. Ha a kettőből az egyik nem teljesül, akkor nincs kétharmad. A mandátumbecslés szerint a biztos abszolút többséghez 106-ból nagyjából 67-70 egyéni körzetet kell a Fidesznek megnyernie (ez a többi pártra is igaz). A mostani kutatások szerint ez egyáltalán nem lehetetlen, a Fidesz előnye a pártválasztók között minden cégnél 20 százalék fölött van, a Mediánnál januárban 32 százalék volt az előnye a baloldallal, 40 a Jobbikkal szemben.
3. A Fidesznek akkor lesz abszolút többsége, ha a baloldalt legalább 5 ÉS a Jobbikot legalább 7 százalékponttal múlja felül. Erre azért nagyobb az esély.
4. Egyenlő mandátumarányra lehet számítani a Fidesz és a baloldal között, ha a baloldal 2-3 százalékponttal több szavazatot kap – a Fidesz és a Jobbik között pedig akkor, ha a Fidesz kap egy százalékponttal többet, mint a Jobbik.
5. A baloldalnak akkor lesz abszolút többsége, ha 10 százalékponttal megelőzi a Fideszt (a Jobbik 25 és az LMP/kisebb párt 6 százalékon tartása mellett) – a Jobbiknak pedig akkor, ha 5 százalékponttal megelőzi a Fideszt (a baloldal 25 és az LMP/ kisebb párt 6 százalékon tartása mellett).

Kétszer olyan nehéz a baloldalnak

Szembetűnő, hogy a baloldalnak jobban, a Fidesznél kétszer nagyobb előnnyel kell nyernie, hogy abszolút többsége legyen (5 és 10 százalék). Ennek az a prózai oka, hogy a választókerületek kialakításánál a Fidesz magának kedvezett, így a balos körzetek nagyobb lélekszámúak lettek. Vagyis a Fidesz a választókerületi rendszer kedvező adottságai miatt akkor is nyerni tud, ha szám szerint ugyanannyi szavazatot kap, mint a baloldal. A Jobbikot ez azért érinti kevésbé, mert elsősorban ellenzéki jobboldali szavazói voltak (eddig legalábbis).

Ez a mandátumkalkulátorra és korábbi eredményeken alapuló modell pontosan ezzel nem is tud számolni. Hogy vajon a Jobbik stratégiaváltása hogy hat az egyes választókerületi eredményekre. Maguknak az ellenzéki pártoknak is megjósolhatatlan jelenleg, hogy 2018-ban egy MSZP-s fog-e jobbikos egyéni jelöltre szavazni, ha az utóbbi az esélyesebb (mint Tapolcán az időközin). És fordítva: vajon egy jobbikos átszavaz-e egyéniben a baloldali jelöltre, mint legutóbb a salgótarjáni polgármester-választáson.

Az ellenzéki átszavazások kiszámíthatatlanságát csak fokozza az MSZP most kezdődő Gyurcsány elleni retorikája. Hiszen így elképzelhető, hogy a DK-sok csak azért sem szavaznak a szocialistákra, amely biztosnak tűnő baloldali győzelmeket sodorhat veszélybe.

Ezeket az ellenzéki faktorokat egyelőre nem lehet modellezni, Róna Dániel is azzal zárja az elemzést, hogy nem lefutott a verseny, "nem biztos még az sem, hogy a 2018 után következő miniszterelnököt is Orbán Viktornak hívják majd". Ezért nem csupán elcsépelt közhely, hogy a parlamenti választás még nem lefutott.

index.hu