A munkabérből, fizetésből való adósság, tartozás letiltásának közös szabályai

A munkaviszony alapján kapott munkabérből (a továbbiakban: munkavállalói munkabér) legfeljebb 33%-ot lehet levonni.

A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

• tartásdíj,
• az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés,
• jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.

Több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet.

Az előbbi bekezdések alkalmazásában munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyi jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.

Nettó vagy bruttó bér alapján számolnak tartozás levonás esetén?

A levonás alapja a nettó munkabér, azaz ami a munkabér bruttó összegéből a levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.

A levonás során mentes a végrehajtás alól a munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, ez a mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le. Ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap munkabért, ezeket a mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén.

Viszont a nettó munkabérből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét meghaladja.

Ha az adóssal szemben több követelés végrehajtása folyik, a levonás sorrendjét a követelés jogcíme határozza meg (lásd a végrehajtás során befolyt összegek felosztása című ügyleírást). Azonos jogcímen fennálló követelések egymás közötti sorrendjét aszerint kell megállapítani, hogy az egyes követelésekre vonatkozó letiltások közül melyik érkezett előbb a munkáltatóhoz. A bíróság ettől eltérően elrendelheti, hogy az ugyanazon pont alá eső több követelést arányosan kell kielégíteni. 

Mik azok a juttatások, melyekből nem lehet tartozást, adósságot letiltani?

A Vht. tételesen felsorolja a letiltás alól mentes juttatások körét:

• a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása, az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény szerint járó életjáradék,
• a települési támogatás, a rendkívüli települési támogatás, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az ápolási díj,
• az anyasági támogatás,
• a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka, az egészségkárosodásra tekintettel járó keresetkiegészítés, átmeneti keresetkiegészítés, jövedelemkiegészítés, átmeneti jövedelemkiegészítés, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka,
• a törvényen alapuló tartásdíj, ideértve a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat is, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényen alapuló gyermekvédelmi pénzbeli ellátások,
• a nevelőszülő részére a gondozásába ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, utógondozói ellátásban lévő fiatal felnőtt ellátását szolgáló nevelési díj, külön ellátmány és családi pótlék,
• az ösztöndíj, a tudományos továbbképzési ösztöndíjas munkabér jellegű ösztöndíjának kivételével,
• a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés,
• a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg,
• a fogyatékossági támogatás.

Profitline