h i r d e t é s

Merkel utolsó nagy dobása jön - sokaknak fájni fog

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Merkel utolsó nagy dobása jön - sokaknak fájni fog

2019. szeptember 21. - 17:15

 

Angela Merkel kormánya több tízmilliárd eurós klímavédelmi programot indít, amely olyan vitatott elemeket is tartalmazhat, mint a fosszilis energiahordozókra támaszkodó szolgáltatásokat és termékeket, elsősorban a nagy légszennyező légi közlekedést megdrágító karbonadó. - írja a Napi.hu

Németország - Forrás: Shutterstock

Angela Merkel német kancellár, aki nem mellesleg "civilben" fizikus tudós, vezetői pályafutásának egyik legnagyobb - és egyben 2021-es visszavonulása előtt vélhetően utolsó - dobására készül. Érezve a német társadalom egyre erősebb aggodalmát a klímaváltozás miatt, kormánya a következő négy évben 40 milliárd euró ráfordítást előirányzó klímavédelmi programot készített. (Ez az összeg a paksi bővítésre adott orosz hitel négyszerese.)

A hosszabb távú terv sem kevésbé ambiciózus: 2030-ig legalább 100 milliárd eurót (a magyar GDP nagyságrendjébe illeszkedő összeg) terveznek klímavédelmi intézkedésre fordítani. A cél az, hogy az üvegház hatású gázok kibocsátását 2030-ra 55 százalékkal csökkentsék az 1990-es szinthez képest az országban. A részleteken még az utolsó pillanatokban is dolgoztak a politikai pártok szakértői, de sajátos aktualitást ad a kezdeményezésnek, hogy Németország nem tudja annyival csökkenti szén-dioxid-kibocsátását 2020-ra, amennyivel vállalta - derül ki a The Local német hírportál cikkéből.

Nagy tervek

A kormánykoalíció nagyobbik pártja, a CDU egyebek mellett a tömegközlekedés számottevő fejlesztését javasolja, amelynek eredményeként a földi utazások olcsóbbá, míg a légi közlekedés drágábbá válna. Emellett emelnék a tisztább (elektromos) autók és lakásfűtési rendszerek állami támogatását. Az energiatermelésben a kiszivárgott hírek szerint gigantikus változásokat terveznek. A szárazföldi szélenergia-termelési kapacitást a jelenlegi 50 gigawattról (a paksi atomerőmű kapacitása 2 gigawatt) 80 gigawattra, a napenergia-kapacitást 77 százalékkal 85 gigawattra emelnék tíz év alatt. (A teljes német elektromosenergia-termelő kapacitás tavaly valamivel több mint 200 gigawatt volt.)

Az olajvállalatok jókora költséget kaphatnak a nyakukba. Kötelezhetik a cégeket, hogy 30-tól 50 euróig terjedő szén-dioxid-kibocsátási kvótát vásároljanak minden tonna szén-dioxid után, ami az általuk eladott termékek elégetésével keletkezik.

A német társadalom idén az egymást követő második rendkívüli hőséget hozó nyarat élte meg, ami felerősítette a klímaváltozás elleni fellépést sürgető hangokat, főként a fiatalok körében. A nagy pártok csak futnak az események után. A berlini kormány szeptember 20-ára időzítette az új program bejelentését, arra a napra, amelyen óriási nemzetközi civil demonstrációs hullám indul útjára (szeptember 20-án és 27-én világszerte 1700 helyszínen) és az emberek a kormányok határozott fellépését fogják követelni a klímakatasztrófa megelőzése érdekében. Magyarországon Budapesten, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsett, Sopronban, Szegeden és Szekszárdon lesznek majd megmozdulások.

Két százalék

Németország két százalékkal részesedik a világtársadalom szén-dioxid-kibocsátásából. Merkelt, aki harminc éve környezetvédelmi miniszterként kezdte kormányzati pályafutását, egy időben "klímakancellárként" is emlegették, mivel határozottan fellépett az energiatermelés átalakításáért, azaz az alternatív energia elterjesztéséért. A fukusimai nukleáris katasztrófa után - feladva korábbi támogató álláspontját - vállalta, hogy 2022-ig kivezetik az energiapiacról az atomerőműveket, ám ezeket részben szénerőművek pótolják, amelyek a legnagyobb légszennyezők közé tartoznak.

Az autómániás németeket kiszolgáló nagy autógyártók, a Volkswagen, a Daimler és a BMW inkább a benzinzabáló városi terepjárókat fejlesztik, mint a hibrid meghajtást vagy a használat közben nulla káros anyagot kibocsátó villanyautókat. Ezzel kapcsolatban Olaf Scholz, a kisebbik kormánypárthoz, a szociáldemokratákhoz tartozó pénzügyminiszter arról beszélt, hogy az új terv részeként egymillió töltőpont létesítésével mozdíthatják elő az elektromos autók elterjedését. A pénzügyér egyébként az átfogó karbonadó híve. Pártja a koalíció felmondásával fenyegetőzött, ha nem sikerül megegyezni a klímaprogramról.

Kétfrontos harc

Merkel és a CDU azért ellenzi ezt, mert attól tart, hogy Németországban is kiprovokálhat egy a francia sárga mellényesekéhez hasonló tüntetéshullámot. Azt a benzinárának kicsi környezetvédelmi célú emelkedése váltotta ki. A CDU ezért azt akarja, hogy a szén-dioxid-kibocsátási kvóták rendszerét terjesszék ki a nehéziparról a közlekedési ágazatra és az építőiparra is. Ez bevételhez juttatja azokat a vállalatokat, amelyek a számukra engedélyezett kvótánál kevesebbet kibocsátó termékeket gyártanak vagy szolgáltatásokat nyújtanak, s így kvótáikat értékesíthetik.

A két kormánypártot két oldalról tartja nyomás alatt az ellenzék. A radikális jobboldali Alternatíva Németország (AfD), amely erős a keletnémet tartományokban, kiáll a szénerőművek használata mellett és ellenzi a szélfarmok bővítését. A Zöldek viszont arra figyelmeztetik a kormányt, hogy semmit sem ér, ha félszívvel lépnek fel a klímaváltozás ellen, ha csak látszatmegoldásokat javasolnak a katasztrófa megelőzésére. (napi.hu)


 

h i r d e t é s