Jövő szerdán összeül az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága, s noha semmiféle erre utaló információról nem tudnak, meghallgatják az illetékes szolgálatok vezetőit, hogy tisztázzák a jegybankelnök Matolcsy György vízióit. A testület szocialista elnöke szerint ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank elnökét magát nem kell meghallgatni, hiszen Matolcsy mondókája önmagában legfeljebb "politikai spekulációnak" minősülhet. Egy biztos, ha egyetlen szó is igaz lett volna Matolcsy szavaiból, akkor arról a bizottságnak és Lázár Jánosnak is régen tudnia kellett volna.

Erről nincs tudomásom - ismételte el többször is Lázár János a polgári hírszerzésért felelős Információs Hivatalt irányító kancelláriaminiszter a Kormányinfón arra a kérdésünkre, milyen ismeretei vannak arról, hogy Matolcsy György jegybankelnök szerint 2014 őszén és 2015 elején egy nagy, NATO-szövetséges ország budapesti nagykövetségéről "katonai és titkosszolgálati forgatókönyv alapján meg akarta buktatni a kormányt". Bár a gyanúba kevert nagykövetségeket éppenséggel a Lázár által felügyelt és irányított polgári hírszerzés tartja szemmel, továbbá kifejezetten ez a szerv foglalkozik a külföldről irányított ellenséges tevékenységek kiszűrésével, Lázár azonban nem erősítette meg Matolcsy szerdán, a parlamenti meghallgatásán előadott történetét.

Lázár jobb híján azzal próbálta leszerelni a sajtót, hogy "akkoriban többször is látták André Goodfriend követségi tanácsost feltűnni a pesti utcán az akkori internetadós tüntetéseken." Azt természetesen a kancelláriaminiszter is jól tudja, hogy Goodfriend tüntetéslátogatásai nem voltak sem szokatlanok, sem pedig titkosak. Az amerikai nagykövetség munkatársai korábban is ellátogattak egy-egy demonstrációra, az utcai megmozdulásokról pedig Goodfriend Twitteren tudósított, ráadásul az ügyvivő hivatali ideje során végig kritikusan nyilatkozott a magyarországi demokratikus állapotok ügyében, főként a Vida Ildikó egykori adóhatósági elnököt érintő kitiltási botrányban került előtérbe. Ám akkori szerepvállalása korántsem nevezhető puccsnak.

Nem tud Magyarország ellen irányuló bármilyen puccskísérletről Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke sem. "A bizottsághoz sem most, sem korábban nem jutottak el olyan tények, vagy információs jelentés, amelyek alátámasztanák Matolcsy György szavait" - mondta az elnök. Molnár szerint ha a titkosszolgálatok észleltek volna a magyar kormány megdöntésére irányuló, külföldi akciót, arról mindenképpen értesíteniük kellett volna a bizottságot. "Matolcsy úr már sokszor mondott, sok mindent a politikai tevékenységével összefüggésben" - fogalmazott Molnár Zsolt ám mivel a jegybankelnökről van szó, így szerdára behívták a nemzetbiztonsági bizottságba a katonai és a polgári titkosszolgálatok képviselőit, hogy tájékoztatást kérjenek tőlük az ügyben. Arra a kérdésre, hogy Matolcsyt is meghallgatja-e a testület, Molnár egyértelműen nemet mondott, ugyanakkor az LMP társelnöke, Szél Bernadett kezdeményezi a jegybankelnök meghallgatását a testület előtt.

"A nemzetbiztonsági bizottság egy szakmai testület, amely nem politikai spekulációkkal, hanem tényekkel foglalkozik, így nekünk a titkosszolgálatokat kell meghallgatnunk az ügyben. Természetesen ha valamilyen tény alátámasztja Matolcsy György mondanivalóját, az más helyzetet teremthet - tette hozzá Molnár. Az MSZP szakpolitikusa úgy véli: nem valószínű, hogy végül hivatalos vizsgálat indulna Matolcsy "puccsról" szóló elbeszélése nyomán. "Vizsgálatot akkor lehet elrendelni, ha valamilyen, a titkosszolgálatok tudomására jutott, konkrét tény alátámasztja a gyanút. Önmagában ilyen homályos mondatok nem alkalmasak vizsgálat elrendelésére" - mondta Molnár. Egyébként korábban sem merültek fel olyan adatok a bizottságnál, hogy bárki, bármely idegen ország megpróbált volna spekulációval, vagy szervezetten zavart kelteni a magyar pénzpiacon.

Tény, hogy Matolcsy története nemcsak homályos, ám furcsa is. A jegybankelnök szerint ugyanis a "baráti" NATO-hatalom történetesen éppen a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), akarta volna felhasználni a kormánybuktatáshoz. Az általa vázolt történet ugyanakkor kísértetiesen hasonlít egy, a korábbi kabinetfőnöke, Wiedermann Helga "Sakk és Póker" című könyvében idézett történetre, amely szerint a 2011-es forintgyengülés idején az akkor még gazdasági miniszter Matolcsy Frei Tamás "A bankár" című regényét olvasgatva "jött rá", hogy a forint azért gyengül, mert az amerikai nagybankok összeesküdtek Magyarország ellen. Bár korábban Matolcsy még tényregénynek nevezte Wiedermann-munkáját, később kénytelen volt elhatárolódni a volt kabinetfőnök írásától. A könyvbe ugyanis bekerült egy olyan történet is, ami azt sugallta, hogy Matolcsy miniszterként egy ebédnél bennfentes információkat fecsegett ki a Goldman Sachs bankárainak.

Megírtuk azt is: a Népszava megkeresésére az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége határozottan visszautasította a jegybankelnök kijelentését. "Magyarország és az Egyesült Államok partnerek és NATO-szövetségesek. Az Egyesült Államok nem kísérelte meg a magyar kormány megdöntését 2014-ben vagy bármikor máskor, s nem találjuk hihetőnek, hogy bármely más NATO-tagállam erre kísérletet tett volna" - válaszolta lapunknak Richard Damstra, a nagykövetség szóvivője. „Matolcsy úr kijelentései egyszerűen hiteltelenek" - tette hozzá a sajtóattasé.

Lázárnak tudnia kellene róla

Az 1995-ös nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerint "az Információs Hivatal (...) felderíti a Magyarország függetlenségét, politikai, gazdasági vagy más fontos érdekét sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet". Az idevágó, hatályos kormányhatározat értelmében pedig az Információs Hivatal munkáját a mindenkori Miniszterelnökséget vezető miniszter nemcsak felügyeli, hanem kifejezetten ő a kormány "polgári hírszerzés irányításáért felelős tagja". Magyarán, amennyiben bárminemű, Matolcsy által vázolt eseményről tudomást szereztek volna a magyar illetékes hatóságok, arról Lázárnak azonnal jelentést kellett volna tenniük.

Szerző: Batka zoltán / nepszava.hu