„Jelenleg nem is az ellenzék a legnagyobb kihívás a Fidesz számára, hanem a külső és a belső környezet, Európa politikai színterének és Orbán fogadtatásának a változása. No, meg a magyar gazdaság helyzete, és persze a koronavírus-járvány kezelésének láthatóan elégtelen volta – ezekre pedig nem találják a jó választ, ezért térnek vissza a migráns-kérdéshez” – mondta portálunknak Horn Gábor. Arra voltunk kíváncsiak: minek a jele, hogy a napokban, a korábbinál is sűrűbben és szerteágazóbban kommunikált a kormány migránsügyben? „Látszik, hogy Orbánéknak nincsenek ötleteik a három kiemelkedően komoly problémahalmaz kezelésére” – vonta le a következtetést a Republikon Intézet vezetője. - írja a Hírklikk

„Soha nem volt még az Európai Unió olyan migrációs nyomás alatt, mint most, sosem érte a nyomás egyszerre három irányból, és ez óriási kihívás az egész EU számára...délről a szubszaharai térségből a feláramlás folyamatos, a tengeren keresztül az NGO-hajók folyamatosan szállítják a migránsokat az európai partokhoz, a nyugat-balkáni útvonal pedig megint tele van” – ilyen drámai hangúnak szánt mondatokat mondott az MTI és a kormány Facebook oldala szerint Orbán Viktor az általa összehívott rendkívüli V4 csúcsértekezleten, kedden, Budapesten. A cél persze az egész eseménnyel pont a drámai hatás fokozása volt.

Miként az is, hogy a miniszterelnök – megágyazva az egy nappal későbbi felszólalásának – hétfőn „Migráció és járványok kora” címmel tett fel egy videót a Facebook oldalára, aminek forrása egyébként a lengyel kormány. A képsorok a lengyel-belorusz határon történteket mutatják be – azaz ez is migránstéma. 

Előre eltervezett a koreográfia

Orbán előre eltervezett koreográfia alapján „táncol”, amit az is mutat, hogy éppen most jutott az eszébe levelet írni Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének –végső soron szintén migránstémában. Ebben olyan drámai mondatok olvashatók, mint „A biztonságunk és területi integritásunk forog kockán.... Gazdaságaink nehézségekkel küzdenek, és a migrációs nyomás nemcsak délen, hanem keleti határainkon is növekszik... Magyarország rendíthetetlenül védte Európa és annak állampolgárai biztonságát”. A lényeggel persze a végén rukkolt elő: „A súlyos és sürgősen megoldandó válság fényében arra kérem a Bizottságot, hogy... függesszen fel minden olyan kötelezettségszegési eljárást, amely aláássa a tagállamok területi és nemzeti integritásuk, valamint polgáraik biztonságának védelmét célzó intézkedéseit.” (Megj.: Merthogy pénz kell neki a választások előtt, s ezek az eljárások nem könnyítik meg az uniós pénzcsapok ismételt és gyors megnyitását Magyarország felé.) Az persze már más kérdés, hogy Orbán Viktor hiába írta meg a levelet. Margaritisz Szkínász bizottsági alelnök, egy Strasbourgban tartott sajtótájékoztatón keményen helyre tette a magyar kormányfőt, mondván: „Politikai okokból vagy levelekkel nem lehet leállítani egy kötelezettségszegési eljárást.”

Pedig nincs itthon migránsellenes hangulat

Szemmel láthatóan immár sok fronton, közegben, idehaza és külföldön is a migráns-témát igyekszik sulykolni Orbán. Felmérések szerint azonban a migránsriogatással ma már nem lehet annyira megmozgatni és félelemben tartani a lakosságot, mint a 2015-ben a tényleges menekülthullám idején elindított durva propaganda-hadjárattal. Például a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung által készített idei kutatásból az derült ki, hogy még a Fidesz-KDNP támogatói közül is csak 40 százalék tartja a népvándorlást a három legnagyobb kihívás egyikének, az ellenzéki szavazóknak viszont csak a negyede, míg a bizonytalanoknak csupán 23 százaléka gondolja ezt. Mint írják: „Ez azt jelzi, hogy a migráció tematizálásával 2021-ben a kormánypártok nehezebben tudnák mobilizálni a párt nélküli szavazókat, mint az elmúlt évek során.”

Ha valahol, hát a Fideszben – ahol mindig, mindent napra készen mérnek – ezt pontosan tudják. Akkor mégis miért helyezik a kampányuk középpontjába a migráció témáját? Ez vajon annak a jele, hogy látják, 2010 óta most a legnagyobb számukra a hatalom elvesztésének a veszélye? Vagy ha nem, akkor mit mutat? Minek szól ez? Horn Gábort kérdeztük.

A magyar gazdaság állapota

„Jelenleg nem az egyébként kellően béna, az előválasztás óta szinte eltűnt ellenzék jelenti Orbán és a Fidesz számára a kihívást” – szögezte le a Republikon Intézet vezetője. Merthogy három erős problémahalmazzal kell a kormányzópártnak megküzdenie. 

Az első a magyar gazdaság állapota. Mint kifejtette: Ezzel az inflációs rátával, ezekkel a gazdasági adatokkal, világgazdasági trendekkel kellene megbirkóznia a kormánynak, miközben hosszan elhúzódónak kinéző válságjeleket kezd mutatni a magyar gazdaság. Erre pedig könnyen rámehet Orbánék hatalma.

Ugyanakkor a nemzetközi megítélés nem ilyen, elég ha a hitelminősítők „ítéletét” vagy az IMF-nek, a magyar gazdaság korábbinál gyorsabb ütemű növekedést valószínűsítő, legfrissebb előrejelzését hozzuk fel példaként – vetettük közbe. Horn elismerte, hogy vegyes a megítélés, de a hazai választás szempontjából szerinte nem ez számít. „Az nem jó a kormánynak, ha a gazdasági helyzet irányát nem tartják megfelelőnek a választópolgárok, s egyre inkább ez tapasztalható” – vélekedett. Igaz, a várakozásokat Orbánék termelték ki, kitapétázták az országot azzal, hogy megoldották a problémákat – ám a valóság ezzel szembe megy. Ebből a szempontból az már nem is annyira lényeges, hogy ténylegesen hogyan alakul a magyar gazdaság helyzete, a percepció a fontos, az, amit az emberek érzékelnek, s ez pedig mostanság nem más, mint hogy a helyzet nem javul. Sőt! „Az emberek ugyanis látják a drágaságot, hiába ígérnek béremelést jövőre, ha ma úgy érzik, hogy nem tudják megvenni, amit akarnak akár azért, mert drágább vagy azért, mert nincs.” 

Koronavírus-járvány

Akkor még itt van a nagy kérdés: mi lesz a járvánnyal? Látjuk, hogy Ausztriában már hoztak egy sor szigorú intézkedést (megj.: a beszélgetés után Szlovákiában és Csehországban is). De nem tudni, hogy nálunk mi lesz? Meg persze az sem tudható, hogy meddig bírja kezelni a lezárás nélküli helyzetet az egészségügy – tért át az Orbánék előtt álló második problémahalmazra, a koronavírus-járványra Horn Gábor.

Mint kifejtette: ma már a társadalom nagy többsége egyre inkább azt gondolja, hogy rosszul kezelt, nem kézben tartott helyzet kezd nálunk is kialakulni. Igaz, ez nem egyedi magyar jelenség – tette hozzá, rámutatva: talán a legeklatánsabb példa Románia. De az Orbán által mintaországként számon tartott Ausztriában is durvul a helyzet. Ott a nálunk bevezetett szigorításoknál sokkal durvább korlátozásokat voltak kénytelenek életbe léptetni. Ezektől viszont Orbán megpróbálja magát és minket is megóvni.

Nemzetközi környezet

„A nemzetközi helyzet fokozódik” – ezzel a Tanú című filmből közkinccsé vált idézettel jellemezte a harmadik problémahalmazt Horn. Ez alatt azt érti, hogy egyre jobban elszigetelődik az Orbán-féle filozófia, a világban és az Európai Unióban. Ami pedig a V4-eket illeti: Mikuláš Bek szenátor (STAN), a leendő cseh kormány európai ügyekért felelős miniszterjelöltje a minap éppen azt fejtegette, hogy gyengíteni szeretné Csehország kapcsolatait a jelenlegi lengyel és magyar kormánnyal, s leszögezte: „A visegrádi négyek túlértékeltek”. 

„Össze lehet persze hívni a V4-ek rendkívüli csúcsértekezletét, de attól még az egész recseg-ropog” – ezt már Horn szögezte le. Emlékeztetett rá, hogy például a lengyel-belorusz határhelyzet kapcsán Orbán a barátnak tekintett lengyel kormánnyal keveredett konfliktusba Oroszország eltérően megítélt szerepe miatt („Persze tudjuk, hogy mi Orbán véleménye a keleti diktatúrákról, amelyeknek ő nagy barátja”).

De nem hajtja Orbán malmára a vizet az új német kormány összetétele sem. A berlini vezetés ugyanis egyértelműen nem lesz olyan Orbán-barát, mint a Merkel-féle volt. Horn Gábor úgy látja: kevéssé hihető az is, hogy a franciáknál Orbán számára kedvező fordulat lesz.

Az Európai Unió pedig már most is egyre határozottabban lép fel Orbánnal szemben. Nem kaptunk pénzt a helyreállítási alapból, s úgy tűnik, áprilisig ez a konfliktus nem is oldódik meg. Annak ellenére, hogy hitellel pótolják ki a hiányzó pénzeket, és abból megy az osztogatás, azért látszik, miként roppantja össze az országot az elmaradó pénzek hiánya – mutatott rá Horn Gábor. Egy ennyire eladósodott ország gazdasági kilátásai pedig tovább romlanak a globális helyzet rosszabbodásával. Ez utóbbinak kézzel fogható jelei vannak – már csak azért is, mert új típusú válságtünetek mutatkoznak, például az alapanyaghiány, amire senki nem számított korábban.

Márki-Zay összezavarta a képet

Összességében tehát most nem az ellenzék a legnagyobb kihívás a Fidesz számára, hanem a külső és a belső környezet. A fenti problémákra pedig Orbán nem találja a jó választ, ezért tér vissza a migráns-kérdéshez – véli Horn Gábor, aki szerint látszik az is, hogy nincsenek ötleteik arra sem, hogyan kezeljék a Márki-Zay Péter-féle jelenséget. 

Szerinte a Városháza-ügy is azt mutatja, hogy vannak betárazott ügyeik, amelyeket kénytelenek elővenni, pedig megváltozott a helyzet. Karácsony Gergely ellen egy láthatóan felépített, titkosszolgálati módszerekkel megtámogatott „botrányt” rángattak most elő, merthogy nincs más a tarsolyukban. A Márki-Zay-jelenség is fejtörést okozhat, de ezzel együtt, egyelőre, nem az ellenzék a legnagyobb problémájuk – összegezte a Republikon Intézet vezetője. (Hírklikk)