h i r d e t é s

Mi lesz velünk, ha bukjuk az uniós pénzeket?

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Mi lesz velünk, ha bukjuk az uniós pénzeket?

2018. október 20. - 07:45

Magyarország jóval kevesebb pénzt kaphat a következő európai uniós hétéves költségvetéséből, mint eddig bármikor. A csökkenésnek alapvetően három oka van: a Brexit, a magyar gazdaság növekedése és ellenérdekelt tagországok.

Emellett van egy negyedik ok is: az eddigi támogatások egy részének szabálytalan felhasználása. A Hetek cikke.

Két év múlva zárul a második olyan hétéves pénzügyi ciklus, amiben hazánk is jelentős támogatást kap az Európai Unió közös költségvetéséből. A legtöbb pénz az első időszakban, 2007 és 2014 között érkezett. A most is zajló ciklusban ez némileg csökkent, ám 2014 és 2020 között így is összesen 34 milliárd euró támogatást kapunk Brüsszeltől. Mindeközben hétmilliárd eurót fizetünk be az unió költségvetésébe,

a nettó nyereség tehát mintegy 27 milliárd euró, közel kilencezer milliárd forint, vagyis évente közel 1300 milliárd.

GDP-arányosan ebben a hétéves ciklusban évente a magyar GDP 3,1 százalékát kapjuk meg az uniótól. Vértes András közgazdász egy múlt heti uniós költségvetési konferencián azt mondta, a következő ciklusra már megszületett az ajánlat: a magyar GDP 1,7 százaléka. Ha tényleg így lesz, az azt jelenti, hogy alig kapunk többet a jelenlegi összeg felénél. Más elemzők szerint ilyen drasztikus csökkenés nem várható, abban azonban konszenzus látszik kialakulni a gazdasági szakemberek között, hogy 24-25 százalékos csökkentés szinte borítékolható. Ami jelentős veszteség: a jövő évi magyar költségvetés kiadási oldala nagyjából 20 ezer milliárd forint, nagyon nem mindegy tehát, hogy ehhez az összeghez Brüsszel 1300 milliárddal járul hozzá vagy „csak” ezermilliárddal, esetleg még kevesebbel, mondjuk 800 milliárddal.

A megszorítás egyik oka, hogy a Brexit miatt mintegy 10 százalékkal csökken az elosztható teljes pénz mennyisége, az EU-ból távozó Nagy-Britannia ugyanis az egyik legnagyobb befizető volt. A hazánkat (is) érintő vágás másik oka, hogy a régiótól elvonni tervezett 37 milliárd euró egy részét a komoly gondokkal küzdő görög, spanyol, portugál és olasz gazdaságba irányítaná az Európai Unió. Mindezt azzal indokolják, hogy a közép-kelet-európai régió eddig aránytalanul sokat profitált az uniós fejlesztési programokból, miközben a déli államokban – a világgazdasági válság hatására – komoly társadalmi feszültségek keletkeztek.

Három operatív programot felfüggesztenek?

A G7 portál közben úgy értesült, hogy Brüsszel gyakorlatilag felfüggesztette három magyar operatív program kifizetéseit. A gazdasági portál úgy tudja: az Európai Bizottság (EB) figyelmeztető levelet küldött a magyar kormánynak és nem fogad be számlákat.

Márpedig ha ez így marad és a kormány nem tud megegyezni az EB-vel, akkor a betervezett uniós pénzek híján elszállhat a magyar költségvetési hiány.

A felfüggesztés a portál szerint a gazdaságfejlesztési és innovációs (GINOP), a környezeti és energiahatékonysági (KEHOP), illetve a terület- és településfejlesztési operatív programot (TOP) érinti. A G7 a Bizottságtól úgy értesült, hogy bár a három programot hivatalosan nem függesztették fel, addig nem fogadnak be számlákat, ameddig a magyar kormány nem reagál az Elios-üggyel és a még az MSZP-SZDSZ időszakhoz kötődő 4-es metróval kapcsolatos bizottsági észrevételekre.

Brüsszel megnyugtatását segítheti, hogy a legfőbb ügyész szerdán éppen az EU-pénzek szabálytalan felhasználása miatt kérte Simonka György fideszes képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.

A Központi Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt nyomoz az ügyben. A gyanú szerint Simonka György másokkal összehangoltan jogtalan vagyoni haszonhoz jutott az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a tagállami költségvetésből a termelői szervezetek beruházásaihoz, eszközbeszerzéseihez igénybe vehető, vissza nem térítendő támogatások jogellenes megszerzésével. A beruházásokkal okozott vagyoni hátrány meghaladja az 1,4 milliárd forintot.

A konkrét ügyeknél nagyobb gond, hogy az eddig elnyert és felhasznált összegek ellenére érdemben nem sikerült felzárkóznunk az Európai Unió fejlett gazdaságaihoz, sőt, több, korábban mögöttünk álló régiós ország is megelőzött bennünket. A Világgazdasági Fórum 2016-os versenyképességi rangsorában Magyarország a 144 vizsgált ország között a 63. helyen állt, miközben 2001-ben még a 29., 2006-ban pedig a 38. volt. (atv.hu)