Párbeszéd: elmaradt Magyarország nyugati felzárkóztatása

Mellár Tamás (Párbeszéd) arról beszélt: ahelyett, hogy a kormány 2010 után Magyarországot felzárkózási pályára állította volna, ahol harmonikusan és eredményesen illeszkedik az ország a nemzetközi munkamegosztásba, ahol erős a piac, a demokrácia, a polgárság és széles középosztály alakul ki, mindennek épp az ellenkezője történt.
Nyugaton számon lehet kérni az úri kiváltságok fenntartását, a demokrácia gyengítését, a sajtószabadság korlátozását és a korrupciót, és így természetesen nem kell szembenézni azzal sem, hogy a magyar gazdaság menyire versenyképtelen - adott saját felvetésére magyarázatot az ellenzéki képviselő, majd Ady Endrét idézte: "Kompország megindult dühösen kelet felé újra".
Válaszában Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára - utalva arra, hogy teljesen máshogy ítéli meg a Fidesz-KDNP-kormány tízéves tevékenységét, mint a felszólaló - arról beszélt: az ellenzék nem becsüli az ország, polgárai és a kormány eredményeit.
Ezek között említette, hogy a válság után sikerült emelkedő pályára állítani a gazdaságot, csökkenteni a munkanélküliséget, emelni a reáljövedelmeket, eközben sikeresen gazdálkodva az uniós forrásokkal. Hozzátette: növekvő, emelkedő, bizakodó pályára állt az ország gazdasági és társadalmi tekintetben egyaránt.

LMP: gyorsulni fog a pedagógusok pályaelhagyása

A közelgő pedagógusnap kapcsán szólalt fel Hohn Krisztina (LMP), azt kifogásolva, hogy egy törvénymódosítással elvesztik közalkalmazotti státuszukat a szakképzésben dolgozók, ami elveszi a kormányoldalról évek óta eredményként felmutatott életpályamodell értelmét.
Kifogásolta a pedagógusok teljesítményértékelésének módját, amelybe szerinte túlságosan sok szubjektív elem vegyül, a szempontokat pedig csak az utolsó pillanatban ismerhették meg az érintettek, ráadásul egyelőre nem látszik, miből fizetik majd ki az intézmények a 30 százalékos béremelést.
Szerinte mindennek az lesz az eredménye, hogy "a szokásosnál is több pedagógus hagyhatja el a pályáját".
Hohn Krisztina a Trianon-évforduló kapcsán annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a gyerekek nagyobb figyelemmel legyenek a határon túli magyarok iránt.
Válaszában Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a társadalmi felelősségvállalás témájára fűzte fel válaszát.
Az utóbbi hónapok kormányzati intézkedéseit sorolta, majd azt hangsúlyozta: az ellenzék nem támogatta a koronavírus-járvány elleni védekezést, az általuk vezetett önkormányzatok pedig a közalkalmazottak ellenében tettek lépéseket, Ózdon például bércsökkentéssel.

DK: örök időkre kér felhatalmazást a kormány

Vadai Ágnes (DK) arról beszélt: a felhatalmazási törvény visszavonásával a kormányoldalon "örök időkre kérnek felhatalmazást az uralkodásra". Szánalmasnak és az ország megítélését rontónak nevezte a kormányzat hazai és külföldi politikusok, újságírók bocsánatkérését követelő "hisztihadjáratát".
Szerinte a kormánynak kellene bocsánatot kérnie a koronavírus-válság kezelése során történtekért, például a kevés koronavírus-tesztért, az állását vesztett 400 ezer embertől, a sokszor megfelelő védőfelszerelés nélkül tevékenykedő egészségügyi dolgozótól, a kórházakból "kidobott" 16 ezer embertől és azoktól a családoktól, amelyek a kormány embertelen politikája miatt veszítették el valamelyik tagjukat.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára válaszában arról beszélt: a baloldal "zsigerből ellenez mindent, ami a kormány felől érkezik", függetlenül annak tartalmától, ám "a mindenre kiterjedő tagadásnak nincsen Magyarországon többségi támogatása".
Hangsúlyozta: Magyarország jól kezelte a válság első szakaszát, a járvány ma már csillapodik. Megjegyezte, bocsánatot kérnie az ellenzéknek kellene, amely nem szavazta meg a koronavírus-járvány elleni védekezéshez szükséges intézkedéseket, ugyanakkor valótlan állításokat terjesztett és folyamatosan támadta az egészségügyi vezetőket.
Szavai szerint a történtek megmutatták, hogy "a baloldalra ebben a helyzetben, ebben a válságban sem lehetett számítani".

MSZP: Trianon közös fájdalom minden magyarnak

A világ magyarságának közös fájdalmaként, nemzeti sorstragédiaként beszélt Trianonról napirend előtti felszólalásában Hiller István (MSZP), aki arra is kitért: az első világháborút lezáró békerendszer nemhogy feladatának nem felelt meg, de magában hordozta az újabb, még pusztítóbb világégés csíráját.
A szocialista párti politikus arra emlékeztetett: az első világháború győztes hatalmai visszatértek ahhoz az évszázadokkal korábban meghaladott felfogáshoz, hogy "a győztes szétszedi, kizsigereli és megalázza a vesztest".
A mi megítélésünk szerint a magyarság és az európaiság ügyének összekapcsolása a helyes út, meggyőződésünk, hogy hazánk európai uniós tagsága és annak hosszú távú fenntartása a legmegfelelőbb - hangoztatta Hiller István. Hozzátette, nem gondolja, hogy az EU automatikusan mindent megold, de azt igen, hogy országos és nemzeti érdekeink érvényesítéséhez ez a legmegfelelőbb keret.
"Magyar az, akinek fáj Trianon" - kezdte válaszát Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, hangsúlyozva, a magyarok döntő többsége egyetért ezzel a kijelentéssel. Arra biztatta a felszólalót: segítsen abban, hogy e kérdésben a baloldaliak fejében is szülessen meg a rend.
Hangsúlyozta: a magyar-magyar kapcsolatok Trianon óta nem voltak olyan élettel és bizalommal teliek, mint most.

A Jobbik felszólalója a "magyarországi no-go zónákról", míg a KDNP képviselője a járvány elleni védekezésről beszélt napirend előtt, az Országgyűlés szerdai ülésén. A Fidesz politikusa Trianont elevenítette fel.

Jobbik: miért nem lett rend tíz év alatt?

Ander Balázs (Jobbik) azt kifogásolta, hogy a járvány előtt a Fidesz sokszor riogatott a bevándorlókkal, a nyugat-európai úgynevezett no-go zónákkal, nem beszéltek ugyanakkor a magára hagyott magyar peremvidékekről, a "hazai no-go zónákról".
Miért nem lett rend tíz év után sem? - tette fel a kérést. "Vannak olyan, egész közösségek életét megkeserítő, generációk óta masszívan a bűnözésre szocializálódott famíliák, amelyek tagjai csakis az agressziót istenítik (.), akikben ott él az átkozott börtönromantika, akiknek a tanár és az iskola jobb esetben csak valami felesleges, haszontalan dolog". A gyengébbekre pedig csak prédaként tekintenek.
Támogatta az iskolaőrséget, és közölte: iskolai szociális munkásokra, iskolapszichológusokra is szükség lenne.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint a Jobbik újabban aktívabban "igyekszik beilleszkedni a baloldali kórusba", de felidézte, amikor a párt elnöke feleslegesnek minősítette a déli határkerítést.
Szólt a bűncselekmények számának csökkenéséről, mint, mondta, az tíz év alatt 63 százalékkal csökkent, de arról is, hogy nőtt az emberek anyagi biztonsága.
Szerinte a képviselő kimondva, kimondatlanul "egy régi jobbikos kártyát, a cigánykérdést vette elő". A kormány szerint azonban a nehéz körülmények között élők ügyét nem etnikai, hanem szociális kérdésként kell kezelni - hangsúlyozta.

KDNP: az ország eredményesen védekezett a járvány ellen

Rétvári Bence (KDNP) azt mondta: azért nyílik lehetőség a rendkívüli jogrend visszaadására, mert az ország eredményesen tudott védekezni a vírus ellen. A kormány gyorsan lépett, "bár az ellenzéktől sok segítséget nem kaptunk", inkább álhírek terjesztéséből próbáltak politikai hasznot kovácsolni.
Az ország az uniótól is viszonylag kevés segítséget kapott - fogalmazott -, a küldött maszkokat is meg kellett semmisíteni minőségi problémák miatt.
Hangsúlyozta: a járványhelyzet kitörésekor az ország gazdasága sokkal erősebb volt, mint tíz éve. Ha azonban a baloldali kormányzás idején érte volna a járvány az országot, akkor kórházi napidíjat kellett volna fizetni az ápoltaknak és úgy jöttek volna tömegek az országba, hogy nem tudhattuk volna róluk, vírushordozók-e.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára azt mondta: a járvány kitörésekor a gazdaság fundamentumai lényegesen kedvezőbbek voltak, mint tíz éve, és a háztartások pénzügyi helyzete is lényegesen stabilabb volt a korábbinál, amelyhez hozzáárult például a devizahitelek kivezetése.
A gazdaság lendületes növekedéssel fordult rá az idei évre, de a járvány alapjaiban felülírta a növekedési prognózisokat, miután a gazdaság számos ágazatában csökkent a kibocsátás. Az első negyedévben 2,2 százalékkal bővült a a magyar gazdaság - emlékeztetett, Magyarország továbbra is a legjobban teljesítő országok között van az unióban.
A válság áprilisban tetőzhetett - ismertette -, de a gazdaságvédelmi intézkedések hatására az év második felére már jelentős élénkülés történhet. Az idei 3 százalékos visszaesést pedig jövőre már 4,8 százalékos növekedés jellemezheti - mondta.

Fidesz: Trianon a 20. századi történelmünk legtragikusabb eseménye

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) azt mondta: Trianon a 20. századi magyar történelem legtragikusabb eseménye és az ezeréves Magyarország megszűnését együtt jelenti. "Bár a győztesek kimondták a halálos ítéletünket, felálltunk, és ma, száz évvel a csonkítás után Magyarország még mindig megvan, és soha nem volt olyan erős, mint ma" - jelentette ki.
Erdélyi születésűként személyes sorsán keresztül idézte fel, hogy a békediktátum hogyan hat máig az emberek életére.
Úgy fogalmazott, 45 évig "a kommunista sötétségben" azt tanították, hogy a haza és a magyar nemzet Ártándnál véget ér. Ezt a kort Antall József egykori miniszterelnök 15 millió magyarról szóló kijelentése zárta le.
A traumát teljesen nem lehet feldolgozni, de bizonyos értelemben muszáj - hangsúlyozta, hozzátéve: az elbocsátott területeken ma is szembejön Trianon.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt felelte: minden magyar kormánynak kutya kötelessége olyan politikát folytatni, amivel a nemzetegyesítés, a magyar-magyar összefogás ügyét szolgálja.
Sorolta a konkrét lépéseket, eredményeket, az oktatás támogatását vagy például a vállalkozóknak határon túlra juttatott támogatásokat.
Közölte azt is: a magyar nemzetpolitika középpontjában a működő magyar közösségek megtartása és erősítése áll. Szavait azzal zárta, hogy száz évvel a békediktátum után az ott élők helytállásának és belső tartásának eredménye a megmaradásuk.

Az élelmiszerek kettős minőségével összefüggésben fogadott el törvényt szerdán az Országgyűlés, amely jövő évtől betiltotta az avar és a kerti hulladék égetését is, valamint elfogadta a klímavédelemről szóló jogszabályt.

Az előállító vagy a forgalmazó felelős az élelmiszerek kettős minőségéért

Az Országgyűlés 143 igen szavazattal, 28 tartózkodás mellett elfogadta az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény és a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló törvény módosítását.
A törvényben - uniós irányelvnek megfelelően - rögzítették: ha a Magyarországon forgalomba hozott élelmiszer megegyezik egy másik tagállamban forgalmazott élelmiszerrel, akkor vagy az élelmiszer előállítója, vagy nem hazai előállítású élelmiszer esetén az első magyarországi forgalomba hozója felelős azért, hogy az itt forgalomba hozott élelmiszer összetételében és jellemzőiben jelentősen ne térjen el a másik tagállamban forgalmazottól. Kivételek lehetségesek "jogszerű és objektív okok" esetén, amelyeket rendeletben határoznak meg.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság ezentúl egy évre hozzáférhetetlenné tehet olyan weboldalakat, amelyek hamisított vagy Magyarországon engedéllyel nem rendelkező terméket, például élelmiszert, állatgyógyászati terméket, növényvédő szert árul.
Létrehozták az állatorvosi alapellátó rendelő intézményét, ahol egyszerűbb beavatkozásokra lesz lehetőség.

Jövő évtől országszerte tilos az avarégetés

Jövő évtől tilos az avar és a kerti hulladék égetése. Az ezzel összefüggő, az agrárminiszter által benyújtott, a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény és a természet védelméről szóló törvény módosítását 148 igen szavazattal, 21 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.
A módosítás célja a levegő minőségének javítása, ezáltal a lakosság egészségének védelme. A törvény indoklásában emlékeztettek arra, hogy a levegő nem megfelelő minősége miatt uniós kötelezettségi eljárás van folyamatban Magyarország ellen. A levegőminőség alakulásában pedig a lakossági fűtés mellett kiemelt szerepe van az avar és a kerti hulladék égetésének.
Jövő év január 1-jétől törlik azt a rendelkezést, amely alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják az avarégetést, így általánossá válik a levegő védelméről szóló kormányrendelet alapján a tilalom az egész országban.
A jogszabály biztosítja, hogy a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság hozzáférjen az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerhez az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmével összefüggő feladatai érdekében.
A módosítás megszüntet egy mulasztásos alaptörvény-ellenességet is: kötelezővé tette, hogy a közigazgatási hatóságnak közölnie kell azokat a megállapításokat, amelyeket az elbírált ügy környezet- és természetvédelemre gyakorolt hatásáról tett.

A klímavészhelyzet kihirdetése helyett a klímavédelemről fogadott el törvényt a Ház

Ellenzéki törvényjavaslatot fogadott el az Országgyűlés, annak szövege azonban jelentősen eltér a Párbeszéd által tavaly augusztusban benyújtott előterjesztéstől, sőt a kormánypárti többség a címét is átírta: a klímavészhelyzet kihirdetése helyett a klímavédelemről szól a jogszabály. A képviselők 119 igen, 51 nem szavazattal hagyták jóvá a törvényt.
Az eredeti javaslat legfontosabb rendelkezése a klímavészhelyzet kihirdetése lett volna, mert az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete szerint 2030-ig van csak esély visszafordítani a klímaváltozás pusztító folyamatát. A kormánynak klímavédelmi törvényt kellett volna kidolgoznia a többi között olyan célok elérése érdekében, miszerint Magyarország 2030-ra legalább 55 százalékkal csökkenti üvegházgáz-kibocsátását, legalább 30 százalékkal csökkenti energiafelhasználását és addigra a végső energiafogyasztás legalább 35 százalékát megújuló energiákból nyeri, továbbá 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet.
A most elfogadott klímavédelmi törvényben az Országgyűlés az elhivatottságát hangsúlyozza aziránt, hogy megvédje természeti örökséget és "annak az életformának a természeti feltételeit, amelyet itt e hazában mi, magyarok, együtt kialakítottunk", továbbá megerősíti, hogy fontos a teremtett világ, a környezet védelme és az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai elleni védekezés.
A nemzeti klímapolitikának az egész Kárpát-medencére érvényesnek kell lennie, igazodnia kell az ország nemzetközi és európai uniós vállalásaihoz, de figyelembe kell vennie a karbonsemleges atomenergia-felhasználás lehetőségét is és a szennyező fizet elvét, valamint az arányos és reális beavatkozások logikáján kell alapulnia.
A törvényben rögzítették: Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkenti 2030-ig 1990-hez képest, az ország bruttó végső energiafogyasztásban pedig legalább 21 százalék lesz a megújuló energiaforrások aránya 2030-ig. Magyarország a 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet - olvasható.

Az éghajlatváltozás mértékéből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról fogadott el országgyűlési határozatot szerdán a parlament, amely változtatott az exportfinanszírozásra, a fegyvertartásra és a civil szervezetekre vonatkozó szabályokon is.

Az éghajlatváltozásból következő feladatokról fogadtak el határozatot

Az éghajlatváltozás mértékéből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról fogadott el 120 igen, 51 nem szavazattal országgyűlési határozatot a parlament. Az ellenzéki frakciók nyújtották be az eredeti javaslatot, amelynek címe eltérő volt: az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szólt volna.
Hasonlóan a klímavészhelyzetről szóló másik ellenzéki kezdeményezéshez, ezt is jelentősen átírta a kormánytöbbség, így nem szerepel benne a klímavészhelyzet kihirdetésének sürgetése, illetve a szigorúbb kibocsátási és energiafelhasználási célok meghatározása sem.
Az Országgyűlés a most elfogadott határozatban megerősíti a kormány klíma- és természetvédelmi akciótervét, valamint a kapcsolódó klíma- és energiapolitikai stratégiákat, terveket, amelyek átfogóan rögzítik az éghajlatváltozás megfékezésével, az alkalmazkodás erősítésével, a hazai energiamix átalakításával, az energiahatékonyság növelésével és az áramtermelés dekarbonizációjával összefüggő célokat és feladatokat.
Ebben a dokumentumban is megerősítik: Magyarország célja, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkentse 2030-ig az 1990-es kibocsátáshoz képest és hogy 2050-re az ország eléri a teljes klímasemlegességet.
Belekerültek a határozatba a miniszterelnök által még februárban meghirdetett klímavédelmi akcióterv pontjai is, így például az, hogy július 1-jével meg kell kezdeni az illegális hulladéklerakók felszámolását, illetve szabályozást kell alkotni az egyszer használatos műanyagok forgalmazásának betiltására.

Változnak az exportfinanszírozásra vonatkozó szabályok

Az Országgyűlés 116 igen, 42 nem és 14 tartózkodás mellett elfogadta Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló törvény, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény módosítását, amelyet a kormány terjesztett elő.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a javaslat vitájában azt hangsúlyozta: cél, hogy Közép-Európa leggyorsabb és leghatékonyabb exportfinanszírozási rendszerét hozzák létre Magyarországon.
A módosítás megnöveli azoknak a kereskedelmi bankoknak a hitelkorlátját, amelyek az Eximbank hiteleit a vállalkozások számára elérhetővé teszik, így a miniszter szerint újabb vállalatok férhetnek hozzá a hiteltermékekhez.
Bővül az Eximbank tőkealapokba történő befektetési képessége, lehetővé válik, hogy - a bel- és külföldi kockázati- és a magántőke alapok mellett - ingatlanalapok alapításához vagy az ahhoz történő csatlakozásához kapcsolódóan is jegyezhessen befektetési jegyet.
A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény módosítása az 50 éven felüli kormánytisztviselők részére adható három napos pótszabadság lehetőségét vezeti át a külszolgálati törvénybe.

Tűzfegyvernek minősítik át a színházi fegyvereket

Az Országgyűlés 148 igen, hat nem és 16 tartózkodás mellett fogadta el a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzésére vonatkozó jogharmonizációs célú törvénymódosítást.
A jövőben a hatástalanított tűzfegyvereket nem különítik el a működőképes eszközöktől, de a módosítás nem érinti a 2016. április 8-a előtt hatástalanított példányokat. Az ezt követően deaktivált fegyverek tulajdonosainak 2022. december 31-ig kell bejelentést tenniük.
A módosítás az úgynevezett színházi fegyvereket, valamint a gáz- és riasztófegyverek egyes fajtáit tűzfegyvernek minősíti át, a 2022 végéig megvásárolt gáz- és riasztófegyvereket azonban nem kell tűzfegyverré minősíttetni.

A falusi polgármesterek által vezetett civil szervezetek is részesülhetnek a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásaiból

Az Országgyűlés 114 igen, 15 nem és 41 tartózkodás mellett fogadta el az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény módosítását.
Eszerint 2020. július 1-jétől lehetővé teszik, hogy az 5000 fős és az alatti lakosságszámú településeken működő civil szervezetek akkor is részesülhessenek a Nemzeti Együttműködési Alap és a Magyar Falu Program támogatásaiból, ha vezető tisztségviselőjük egyben polgármester is.
Emellett, a "civil információs centrumok" elnevezést "civil közösségi szolgáltató központokra" módosítják.

A felnőttképzés az eddiginél jobban idomulhat a munkaerőpiac igényéhez

A felnőttképzési adatok naprakész ismeretét, a képzések és a munkaerőpiaci igények közötti nagyobb összhang megteremtését, a képzésekbe bekapcsolódók számának növelését, valamint a képzők adminisztratív terheinek csökkentését célozza a felnőttképzési törvény módosítása, amelyet 139 igen, 13 nem szavazattal és 21 tartózkodás mellett fogadott el a Ház.
Létrejön és fokozatosan épül ki a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere, amely várhatóan az idén ősszel induló képzéseknél már naprakész lesz. Ugyancsak létrejön a munkaerő-piaci előrejelző rendszer, amely regionális szinten jelzi előre az igényeket.
A felnőttképzésben tanulóknak lehetőségük lesz képzési hitel, valamint ösztöndíj igénybevételére.
Csökkennek a képzők adminisztratív terhei, olyan képzések válnak költségként leírhatóvá a társaságiadó-alapból, amelyekről a képző adatot szolgáltat.

A honvédség utánpótlásának biztosítását is könnyítő törvénycsomagot fogadott el az Országgyűlés, amely július 1-jétől 15,5 százalékra csökkentette a szociális hozzájárulási adót, jogszabályba foglalta a kiskereskedelmi adót és krízisbiztosítási rendszert hozott létre a mezőgazdaságban.

A honvédség utánpótlását könnyítő törvényt fogadott el a Ház

A honvédség utánpótlásának biztosítását is könnyítő törvénycsomagot fogadott el a Ház 116 igen, 49 nem szavazattal és nyolc tartózkodás mellett.
Ahogy a honvédelmi tárca államtitkára a törvény ismertetésekor elmondta: a honvédség munkahelyteremtéssel, toborzással, haderejének modernizálásával készen áll arra is, hogy részt vegyen az élet újraindítását szolgáló gazdaságvédelmi akciótervben. A Magyar Honvédség az ország legnagyobb munkáltatójává és megrendelőjévé válhat.
A törvénycsomag kilenc jogszabályt módosít. A személyi jövedelemadóról szóló úgy változik, hogy az elhunyt katonák árváinak járó kiegészítő támogatáshoz hasonlóan a honvédelmi alkalmazottaknak is jár kiegészítő támogatás, amely szintén adómentes.
Változik a közkatona vagy a pályakezdő fogalmának törvényi meghatározása, és megszűnik a hivatásos állományba vételhez szükséges két éves honvédségi jogviszonyra vonatkozó előírás. Új lehetőségként jelenik meg a hivatásos állományba vétel a polgári életből tiszt és altiszt esetén.
Egyszerűsödnek a próbaidőre vonatkozó szabályok, egyes rendfokozatok elérése esetében csökken a várakozási idő, de a változtatás pontosítja a fegyelmi szabályokat is.
A szerződéses állományú katonák egyszeri szerződéskötési díjat kaphatnak a jövőben.
Az önkéntes tartalékos katonák esetében a miniszter eltérő illetményeket és más juttatásokat is megállapíthat, és csak három hónapos próbaidővel kell számolniuk azoknak az önkéntes tartalékos katonáknak, akik vállalják, hogy a tényleges szolgálati idejüket egybefüggően teljesítik.
A járvány gazdasági hatásainak mérséklését célzó adóváltoztatásokról döntöttek
A parlament a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése céljából módosított több adózási szabályt.
A képviselők 136 igen szavazattal, hét nem ellenében és 29 tartózkodás mellett fogadták el a pénzügyminiszter javaslatát.
Az Országgyűlés döntése alapján a szociális hozzájárulási adó július 1-jétől 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken.
Ezzel megegyezően mérséklődik a kifizetőt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) is, amely így szintén 15,5 százalék lesz.
A Ház határozata alapján a kisvállalatiadó kulcsa a jelenlegi 12 százalékról 11 százalékra csökken.
Törvénybe foglaltak a bankok járványügyi különadójával kapcsolatos szabályokat is, ami alapján a teher mértéke 0,19 százalék.
A képviselők lehetővé tették továbbá, hogy a cégek akár teljes nyereségüket társaságiadó-mentesen félretehessék egy négy éven belül megvalósuló magyarországi beruházásra, amennyiben annak összege nem haladja meg a 10 milliárd forintot.

Törvénybe foglalták a kiskereskedelmi adót

Az Országgyűlés törvényt hozott a kormány által a koronavírus-járvány alatt rendeletben kiszabott kiskereskedelmi adóról.
A képviselők 122 igen szavazattal, 18 nem ellenében és 33 tartózkodás mellett fogadták el a pénzügyminiszter javaslatát.
A Ház döntése alapján a kiskereskedelmi adót kizárólag 500 millió forintos éves árbevétel felett kell fizetni, annak mértéke sávosan változik: 500 millió forint és 30 milliárd forint közötti adóalap esetén 0,1 százalék, 30-100 milliárd forint között 0,4 százalék, az ezt meghaladó esetekben pedig 2,5 százalék.
Varga Mihály előterjesztése indoklásában hangsúlyozta, a kormány elkötelezett a munkát terhelő adók, a jövedelemadók csökkentése, a gazdasági növekedés erősítése mellett, a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében pedig továbbra is a forgalmi-fogyasztási adókra kívánja helyezni az adórendszer súlypontját.
Kiemelte, a fogyasztás adóztatása egyben környezetvédelmi jelentőséggel bír, hiszen a nagyobb fogyasztás több negatív környezeti hatással jár, magasabb károsanyag kibocsátást keletkeztet.

Krízisbiztosítási rendszert hoztak létre a mezőgazdaságban

A parlament lehetővé tette, hogy az állam krízisbiztosítási rendszert működtessen a mezőgazdasági termelők időjárási és más kockázatok következtében kialakuló jövedelemingadozásainak mérséklése, a jövedelmek stabilizálása céljából.
A képviselők 161 igen szavazattal, hat tartózkodás mellett fogadták el az agrárminiszter javaslatát.
A gazdák önkéntesen csatlakozhatnak a krízisbiztosítási rendszerhez, amely abban az esetben téríti meg a mezőgazdaságból élők kieső jövedelmének legfeljebb mintegy 70 százalékát, ha jövedelmen több mint 30 százalékkal csökkent az előző három év átlagához képest.

Főként a fegyelmi eljárásokkal kapcsolatos szabályokat változtatja meg az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosítása, amelyet szerdán vitatott meg az Országgyűlés.

Előterjesztő: szakmai szervezetek bevonásával készült a javaslat

Hajas Barnabás, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára elmondta, nyolc jogszabályt módosít a törvényjavaslat, amelyet körültekintően, a szakmai szervezetek bevonásával készítettek elő. Az előterjesztés a gyakorlatban felmerült igényeket kívánja az érintett törvényekbe beépíteni, a módosítások az eljárások egyszerűbbé, gördülékenyebbé tételét, a közbizalom erősítését és az Alkotmánybíróság (Ab) által jelzett követelményeknek történő megfelelést szolgálják - tette hozzá.
A közjegyzőket érintő módosításról azt mondta, az Ab 2019 novemberi határozatában megállapított mulasztásos alaptörvény-ellenességet úgy orvosolják, hogy kötelezővé teszik a közjegyzői fegyelmi bíróságok ügyrendjének megalkotását, amely a jövőben tartalmazza az eljáró tanácsok összetételének szabályait, a vizsgálóbiztosok beosztásának rendjét, valamint a fegyelmi ügyek elosztásának szabályait is.
Közölte, részben megújítják a közjegyzői szolgálatból történő felfüggesztés szabályait, hogy erősítsék a közbizalmat ezen intézmény iránt. A fegyelmi eljárás lefolytatását nem igénylő esetekben az országos elnök állapítja meg a felfüggesztés törvényi feltételeinek fennállását, mérlegelésnek pedig nem lesz helye - magyarázta. A felfüggesztési okok között említette, hogy ha a közjegyző ellen közvádra üldözendő, három évnél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett, szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás folyik.
Az államtitkár a bírósági végrehajtókat érintő szabályok változtatásáról elmondta, szigorítják a kinevezési feltételeket és a szolgálati jogviszony megszűnésének okait, illetve bővítik a végrehajtóval szemben indítható fegyelmi eljárások körét. Indokolt önálló felfüggesztési jogot biztosítani a végrehajtói kar vezetőjének, ha a végrehajtó által szándékosan elkövetett bűncselekmény öt évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő - mondta.
Jelezte, újraszabályozzák az első fokon eljáró fegyelmi tanács összetételét is, a háromtagú tanácsoknak ezentúl végrehajtó tagjai is lesznek szakülnökként.
Kitért arra, hogy megemelik a fegyelmi büntetésként kiszabható pénzbírságot: ez a végrehajtóval szemben ötmillióról húszmillió forintra, végrehajtóhelyettessel szemben 500 ezerről kétmillió forintra emelkedik.
Hajas Barnabás szerint a lefoglalt vagyontárgyak esetében az elektronikus ingó- és ingatlanárverezés gyorsabbá és hatékonyabbá válik. Az alapvető jogok biztosának vizsgálata nyomán szabályozzák az ingatlanok kiürítése után az ingóságok sorsát, azokat 30 nap helyett 60 napig őrzik ezentúl - részletezte.
Beszámolt arról, hogy a határon átnyúló tartási ügyekben eljáró pártfogó ügyvédeknek is lehetősége lesz eljárási előleget igényelni.
Szólt arról, hogy március 1-jétől a bíróságok járnak el a gyermekekkel történő kapcsolattartásra vonatkozó határozatok végrehajtásában. Elmondta, a gyermekek védelme érdekében úgy módosítják a szabályokat, hogy azokban soron kívül kell eljárni, a bizonyítást pedig hivatalból is elrendelheti a bíróság.

Fidesz: a javaslat alkalmas a felmerült problémák orvoslására

Demeter Zoltán (Fidesz) szerint a törvénymódosítás alkalmas arra, hogy orvosolja a jogalkalmazók felmerült igényeit, visszajelzéseit, továbbá eleget tegyen az Ab döntésének.
A képviselő megismételte, mely törvényeket módosítja az előterjesztés. Kiemelte, hogy abban szerepel a közjegyzőhelyettesek választójogának reformja, illetve a közjegyzői okiratszerkesztés, aláíráshitelesítés szabályainak pontosítása. Úgy látta, a végrehajtói törvény módosításával az eljárások gyorsabbá, hatékonyabbá válnak.

Jobbik: változtatással támogatható a javaslat

Gyüre Csaba a Jobbik vezérszónoka felszólal az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. június 3-án. - Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Gyüre Csaba (Jobbik) kritizálta, hogy ismét "salátatörvényt" nyújtott be a kormány, ugyanakkor pozitívumként értékelte, hogy arról kikérték az érintettek véleményét. Felhívta arra a figyelmet, hogy ma Magyarországon sarkalatos probléma a végrehajtás, számos kritika éri.
Elmondta, akár még támogatni is tudnák a javaslatot, ha néhány dologban változtatnának azon. Példaként említette, hogy ingóságokat a kikiáltási ár 1 százalékának megfelelő összeggel is meg lehet venni. Szerinte ebben az esetben nem érvényesül az adósok védelme.
Azt is kérte, hogy devizahitelesek esetében ne gyorsuljanak fel a végrehajtási eljárások.

A KDNP támogatja a törvényjavaslatot

Vejkey Imre (KDNP) frakciója támogatásáról biztosítva a javaslatot közölte, hogy az előterjesztéssel szigorítják és pontosítják a közjegyzőkre, a végrehajtókra, az igazságügyi alkalmazottakra és az ügyészekre vonatkozó fegyelmi és szolgálati rendelkezéseket. Módosulnak a nemzetközi magánjogról és a bírósági polgári nemperes eljárásokról szóló törvény szabályai - mondta.
Kiemelte a közjegyzőket érintő módosításokat, illetve megemlítette azt is, hogy megszűnik annak a jogi végzettséggel nem rendelkező végrehajtónak a szolgálata, aki 2022. december 31-ig nem igazolja jogi végzettségét.

Támogatható, de elutasítandó pontokat is találtak az ellenzéki képviselők abban az előterjesztésben, amely nyolc igazságügyi tárgyú törvényt módosít. A Ház szerdai ülésén tárgyalta a javaslatot.

MSZP: ha befogadják javaslatainkat, támogatjuk az előterjesztést

Varga László, az MSZP vezérszónoka felszólal az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. június 3-án. - Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Varga László (MSZP) azt panaszolta, hogy "salátatörvényt nehéz megítélni három gombnyomással".
Szerinte újra kellene gondolni, hogy mit jelent a tisztességes élethez kapcsolódó minimum, egyes családokat ugyanis olyan tiltások sújtják, olyan minimális jövedelmet hagynak nálunk, hogy az nem biztosíthatja az élet minimumának feltételeit. "Szörnyű adósrabszolgaságról" beszélt.
Közölte: a válsággal súlyosbodik az érintettek helyzete, erre is tekintettel kellene lenni a jogalkotás során.
Közölte: pártja a változtatási kezdeményezéseik befogadásától teszi függővé, támogatja-e a törvénycsomagot.

DK: támogatható és elutasítandó részeket is tartalmaz a csomag

Sebián-Petrovszki László, a DK vezérszónoka felszólal az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. június 3-án. - Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Sebián-Petrovszki László (DK) szintén az előterjesztés "saláta jellegét" bírálta, mondván, az abban szereplő nyolc törvénymódosítást egyesével is be lehetett volna terjeszteni, hiszen azok egymással nem függnek össze. Számos támogatható elemet tartalmaz az előterjesztés, de olyanokat is, amelyekhez pártja nem tud hozzájárulni - mondta.
Kijelentette: évek óta ismert problémák orvoslása is előkerül abban, ezrét érthetetlennek nevezte, miért csak most nyúlnak ezen jogszabályokhoz.
A közjegyzői törvény módosításához kapcsolódva, amely mulasztásos alkotmánysértést orvosol, közölte: még számos hasonló mulasztásban van az Országgyűlés.
Választ várt arra: egyeztettek-e a szakmai szervezetekkel az előterjesztésről?
A közjegyzői és végrehajtói díjak kérdéséről szólva azt mondta: azok igen magasnak minősülnek.

LMP: ebben a formájában nem támogatható a javaslat

Budapest, 2020. június 3. Keresztes László Lóránt, az LMP vezérszónoka felszólal az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. június 3-án. - Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Keresztes László Lóránt (LMP) közölte: a salátatörvény-jelleg mögött politikai megfontolások állnak, egy kétharmaddal rendelkező kormánynak ugyanis nem érdeke, hogy az ellenzék támogathasson számára elfogadható javalatokat.
Sokszor láthatók koncepcionális hátraarcok - fogalmazott meg egy kritikák az igazságügyi tárcával kapcsolatban. Szerinte ez nem erősíti a közbizalmat.
Úgy folytatta: a kormányzat már azzal törvényt sértett, ahogy beterjesztette javaslatát, hiszen azt nem előzték meg egyeztetések az érintettekkel, a szakmai szervezetekkel. Nem tették közzé a javalatot és annak indoklását.
A végrehajtás, az ingóságok árverezése kapcsán elfogadhatatlannak nevezte, hogy ha nem sikerül megszerezni a tárgy értékének 35 százalékát, akkor 1 százalékon is értékesíthető az. Ez szerinte a végrehajtást kérőt sem szolgálja, és az adós megbüntetése sem lehet cél. Ez önmagában is lehetetlenné teszi, hogy az LMP megszavazza az előterjesztést, ám módosító javaslat benyújtásának nem látják értelmét - jelentette ki.

Volner János: hoz-e változást a hiteladósok ügyében a csomag?

Volner János független képviselő azt kérdezte: hoz-e gyakorlati változást a devizahitelesek és a hiteladósok ügyében az előterjesztés? Jelezte: ezen rendszerben rengeteg anomáliát lát, gyakran tapasztalja például azt, hogy a közjegyző olyan közokiratok kiadását sem tagadja meg, amellyel kapcsolatban megtehetné. A közjegyző ugyanis maga is anyagilag érintett ezen iratok kiadásában.
A közjegyzőnek kötelessége tájékoztatni az érintett felet a jogügyletről - hívta fel a figyelmet, mondván: ez gyakran nem történik meg.
Kijelentette: egyes bírósági végrehajtók éveken keresztül "szakmányban követnek el bűncselekményeket". Azt kérdezte: ezen a téren hoz-e előrelépést az előterjesztés?

Az ülése elnöklő Jakab István a vitát lezárta.

IM: valamennyi szakmai szervezettel egyeztettünk

Hajas Barnabás, az igazságügyi tárca államtitkára az elhangzottakra úgy reagált: jelenleg nincs legalacsonyabb érték a végrehajtási eljárás során, akár 1 forintért is értékesíthető az ingóság. A javaslatban ezért arra törekedtek, hogy ne legyen olyan elem, amelynél nincs értékhatár a végrehajtásban.
Valamennyi szakmai szervezettel egyeztettek - hangsúlyozta -, az ügyészéggel, a bírósági hivatallal, a közjegyzői kamarával és a bírsági végrehajtói karral is.
A javaslattal összefüggésben megfogalmazott kritikákról közölte: végrehajtási eljárás során az adósnak minden egyes lépéssel szemben joga van kifogással élni, per is indítható. Ingatlan árverésnél pedig, ha jogszabálysértő volt az árverés a bíróság annak megsemmisítéséről is dönthet.
Kijelentette azt is: a jogszabályban lévő szankciók, például az akár 20 millió forintos fegyelmi büntetés visszatartó lehet a vétségek esetleges elkövetői számára.
Az illetékekről szóló törvény módosításáról

Fidesz: a testvérek közötti öröklés és ajándékozás is illetékmentes lesz

A testvérek, féltestvérek között is illetékmentes lesz a jövőben az öröklés vagy az ajándékozás - ismertette Kósa Lajos (Fidesz) az illetékekről szóló törvény módosításának tartamát.
Emlékeztetett a korábban "haláladónak" nevezett örökösödési illeték bírálatára, hiszen az a kisebb vagyonnal rendelkezőket érinti hátrányosan. Ennek ellenére a szocialista kormányok fenntartották azt - idézte fel -, míg a Fidesz-KDNP 2010-ben az egyik első intézkedései között törölte el az egyenesági öröklés és ajándékozás illetékét.
Ezt 2013-ban az özvegyekre, 2014-ben pedig a házastárs örökösére is kiterjesztették. A mostani javaslat ennek a következetes illeték- és családpolitikának a következő állomásaként terjeszti ki azt a szoros családi kapcsolatokra - hangsúlyozta.
A változtatás a féltestvéreket és az örökbe fogadott testvéreket is érinti. Utóbbiról megjegyezte: a magyar jog szerint az örökbefogadás egyenjogú kapcsolatot eredményez a családban.

A kormánypárti felszólalók újabb családbarát lépésként beszéltek az illetéktörvény módosításáról, míg az ellenzéki képviselők legtöbbje fenntartásait jelezte a törvényjavaslattal kapcsolatban szerdán a parlamentben.

Államtitkár: folyamatos a fejlődés

Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára azt hangsúlyozta: 2010 óta mind kevesebb vagyonmozgásra kell illetéket fizetni, ezzel a változtatással pedig illetékmentessé válik a közeli hozzátartozók közötti vagyonmozgás.

Fidesz: újabb családbarát lépés

Novák Katalin, a Fidesz vezérszónoka a 2010-es családbarát fordulat újabb elemeként beszélt az intézkedésről, hangsúlyozva, annak központi eleme a szabadság, a szabad mozgástér biztosítása, ezért helyes, ha az állam kivonul a hozzátartozók közti vagyonmozgás ezen aspektusából.
Ide sorolta azt is, hogy a testvérek közötti vagyonmozgás illetékmentessé tételével felesleges kiadásoktól kímélik meg az érintetteket.

A Jobbik támogatja az indítványt

A családok - mint a társadalom és a nemzet alapjai - támogatásának fontosságát emelte ki Gyüre Csaba (Jobbik).
Arról beszélt: sértette a társadalom igazságérzetét az örökösödésre fizettetett illeték, ezért üdvözölnek minden könnyítést.

KDNP: a legfontosabb emberi kisközösség támogatása ez

Szintén a kormányzás családbarát fordulatát emelte ki Nacsa Lőrinc (KDNP), hangsúlyozva, hogy 2010 óta csökkennek "a legfontosabb emberi kisközösség" terhei, miközben emelkedik a támogatásuk.
Hangsúlyozta: a családbarátság megmutatkozik erkölcsi és anyagi támogatásban is, kiemelve, hogy utóbbi a koronavírus-válság idején sem csökkent.
Emlékeztetett arra: 2010-ben a kormányoldal egyik első lépése volt a egyenes ági öröklési adó eltörlése.

MSZP: rossz gyakorlatot szüntet meg a javaslat

Egy rossz gyakorlat megszüntetéseként beszélt a javaslatról Szakács László (MSZP), mondván, így közvetlenül, nem pedig a szülők közbeiktatásával hajthatóak végre illetékmentesen a családon belüli vagyonmozgások.
Hangsúlyozta: a családoknak napjainkban ennél sokkal nagyobb fejfájást okoz a munkanélküliség, a túlmunka, a magas áfa.
A frakció másik vezérszónoka, Mesterházy Attila a kormány "perverz családpolitikájáról" beszélt, amely abból indul ki, hogy a jólét majd "lecsorog" a rosszabb anyagi helyzetben lévő társadalmi csoportokig, egyben kifogásolta, hogy a tárgyalt javaslat a gazdagabb családoknak jelent nagy könnyebbséget.

DK: ebben a formában támogathatatlan a javaslat

Jelen formájában támogathatatlannak nevezte az előterjesztést Varju László, a DK vezérszónoka, aki egyebek mellett hiányolta az intézkedés hatástanulmányait.
Sürgette, hogy kerüljön értékhatár az előterjesztésbe, amely felett meg kell fizetni a 18 százalékos illetéket.
Felvetette: 50 vagy 100 millió forintnál húzhatnák meg azt a sávot, ameddig illetékmentes lehetne a vagyon átruházása.

Képviselői felszólalások

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a tipikus magyar élethelyzetek kezelését hiányolta a kormánytól, amely szerinte a leginkább rászoruló társadalmi csoportoknak nem ad kedvezményt. Az összes kedvezmény a felsőközéposztálytól felfelé csapódik le, azok maradnak ki, akiknek egy bérlakásra, egy megfizethető albérletre lenne szükségük - magyarázta.

Novák Katalin család-és ifjúságügyért felelős államtitkár felszólal az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. június 3-án. - Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Novák Katalin (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy jövőre már 2300 milliárd forint lesz családtámogatásra, ami nemzetközi szinten is kiemelkedő mértékű. Szerinte a kormány nem tesz különbséget szegények és gazdagok között, anyagi helyzetüktől függetlenül minden fiatal pár igénybe veheti a babaváró támogatást, de ingyenes a gyermekétkezés és a tankönyvek is.
Szakács László (MSZP) azt kifogásolta, hogy a kormány családpolitikája adókedvezményekre és hitelekre épül, amelyet nagyon sokan nem tudnak igénybe venni. Kitért arra is, hogy eddig is lehetett illetékmentesen ajándékozni testvérnek, csak nem egy, hanem két lépésben.
Mesterházy Attila (MSZP) arról beszélt, hogy a szakértők a végiggondolt, átfogó családpolitikát hiányolják a kormánytól a mostani csapongó családpolitika helyett. Hozzátette: 1981 óta csökken a születések száma, és az eddigi lépések - bármennyit is költ rájuk a kormány - nem hozta meg a kívánt eredményt, nem történt trendforduló.

Az elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta.

Zárszó

Az egyik előterjesztő Kósa Lajos (Fidesz) pici lépésnek nevezte a törvényjavaslatot, amely szerinte nem hoz drámai változást és az az átlagembereknek kedvez. Nem értett egyet azzal, hogy értékhatárt kellene szabni hozzá, mert az azt üzenné, hogy az állam másként kezeli az egyes testvéri kapcsolatokat. Úgy látta, eddig csak az tudta megkerülni az illetékfizetést, akinek volt pénze ügyvédre.
Beszélt arról is, hogy a kutatások szerint családi kapcsolatokban több gyermek születik és az abban élők várható élettartama is hosszabb. De ugyanúgy fontosak az élettársi kapcsolatokban született gyermekek is - jegyezte meg.
Úgy folytatta, ha valaki a családtámogatást teszi a politikája középpontjába, akkor fontos folyamatokat segít a társadalom egészében.
Szerinte nyilvánvalóan nem igaz az, hogy a kormány politikája a gazdagoknak kedvez. Példaként a rezsicsökkentést említette, amely szerinte nem a gazdagoknak kedvezett. Sőt annak révén a családok és a nyugdíjasok mentesültek egy havi rezsitől, tehát nem 13. havi nyugdíjnak nevezve adta vissza a Fidesz ezt a juttatást, hanem a rezsicsökkentésen keresztül - magyarázta.
Kósa Lajos szerint történt trendforduló a demográfiai adatokban: 2010-ig folyamatosan csökkent az általános termékenységi ráta, azóta picit emelkedett. (MTI)

Frissítés (2020. június 3. 19:35)

Az idei költségvetés módosításának vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés szerdán. A Pénzügyminisztérium államtitkára elmondta: az előterjesztés azt biztosítja, hogy a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet lezárulta után is rendelkezésre álljanak a további védekezéshez szükséges források.

Pénzügyminisztérium: cél, hogy továbbra is jusson forrás a járvány elleni védekezésre

A koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet alatt hozott, költségvetést érintő kormányrendeletek átvezetését tartalmazza a büdzsébe az idei költségvetés módosítása - mondta expozéjában a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára.
Banai Péter Benő közölte: az előterjesztés azt biztosítja, hogy a veszélyhelyzet lezárulta után is rendelkezésre álljanak azok a források, amelyek a járvány esetleges következő hullámában az egészségügy számára vagy a gazdaság megvédése szempontjából szükségesek.
Az államtitkár minden idők legjelentősebb gazdaságvédelmi programjának minősítette a kormány által elindított akciót, amely a GDP csaknem 20 százalékát, több mint 9200 milliárd forintot foglal magába.
Az segítséget nyújt mind az egészségügyi védekezéshez, mind ahhoz, hogy a gazdaság talpon maradjon - mondta. Szerinte mindezt az tette lehetővé, hogy a büdzsé évek óta stabil lábakon áll, így azonnal több százmilliárd forintnyi forrást tudtak mozgósítani.
A járvány elleni védekezésnek továbbra sem lesz pénzügyi akadálya - hangsúlyozta.
A büdzsé emellett garantálja a munkahelyek megvédését és újak létrehozását, a kiemelt ágazatok támogatását, a családok, a nyugdíjak védelmét, de a vállalkozások forráshoz jutását is megkönnyíti.
Szólt a cafeteria emeléséről az állami szektorban vagy a megnövelt állami hitelgaranciáról, de arról is, hogy a védekezésből mindenkinek ki kell vennie a részét, így az önkormányzatoknak is. Ezért fizetik be a gépjárműadóból hozzájuk befolyó részt az államkasszába.
Az államtitkár méltányosnak nevezte az elvonást, és elmondta: az állam kitüntetett figyelmet fordít a kötelező önkormányzati feladatok ellátására, és biztosítja a forrásokat például a bölcsődei ellátás után akkor is, ha azok az elmúlt időszakban kihasználatlanul működtek.
Szólt arról is, hogy az önkormányzatok a bevallott, de be nem folyó idegenforgalmi adót visszaigényelhetik.
Elmondta: eddig több mint 600 milliárd forintot költött az állam a járvány miatti kiadásokra, amely még nem tartalmazza az egészségügyi dolgozóknak kifizetendő bruttó 500 ezer forintos bérkiegészítést.
A gazdaságvédelmi alapba több mint 1300 milliárd forintot csoportosított át a kormányzat - ismertette, és az uniós programok céljait is áttekintette a kabinet, előtérbe helyezve a munkahelyvédelmet. Emellett több mint 360 milliárd forintos adókönnyítést fogadtak el a családok és a vállalkozások számára.

Fidesz: a változtatás segíti a magyar gazdaságot Barcza Attila (Fidesz) indokoltnak nevezte a veszélyhelyzet június megszüntetését, emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a kormány három rendelete is érinti a büdzsét.
Hangsúlyozta: a benyújtott módosítás csak normaszövegbeli változtatást tartalmaz, nem érint számszaki mellékletet, a törvény főösszegeit sem, így a költségvetési tanácsnak azt nem kell vizsgálnia.
Szólt a pénzforgalmi hiány növekedéséről 171 milliárd forinttal, de mint mondta, az uniós módszertan szerinti egyenlegét ez nem befolyásolja, mivel az azt okozó tranzakciók piaci műveletek. Egyik az E.ON hazai földgázipari érdekeltségeinek megvásárlása, valamint a takarékszövetkezeti tőkeemelés.
Legfontosabbnak a járvány elleni védekezést szolgáló előirányzat felhasználási szabályait nevezte, de szólt a gazdaságvédelmi és a foglalkoztatási alapról is.
Az Európai Bizottság is támogatja, hogy a javaslat lehetővé teszi a vállalkozásk számára a könnyebb forráshoz jutást - mondta.
Szólt az adózási könnyítésekről, és kijelentette: a javaslat minden tekintetben segíteni fogja a magyar gazdaságot. Jobbik: az átcsoportosított összeg egy részének semmi köze a védekezéshez

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a javaslatban szereplő mintegy 9200 milliárd forintból csaknem 4000 milliárdnak "semmi köze a járványügyi védekezéshez". Az csupán a kormány kommunikációja szerint szolgálja azt, de az embereknek semmilyen könnyítést nem hoznak - mondta.
Példaként a hitelmoratórium által érintett, az előterjesztésben szereplő 3600 milliárd forintot említette. Elmondta: ez a teljes igénybe vehető összeg, ám az érintetteknek mintegy fele él csak a lehetőséggel.
Rámutatott arra is, hogy a szociális hozzájárulási adó bevételének 160 milliárd forintos csökkentéséről már csaknem egy éve megszületett a döntés, ezért azt kérdezte: az hogy kerül ennek a csomagnak az összkeretébe?
Fontosnak nevezte, hogy ne adósítsák el a magyar gazdaságot, és kifogásolta, hogy az állam a paksi bővítéshez orosz, míg a Budapest-Belgrád vasúti fejlesztéshez kínai hitelt vesz fel, újabban pedig uniós hitellel kíván élni.
Európa 15 országa már bejelentette a kieső jövedelmek pótlásának rendszerét - mutatott rá -, Magyarország ezalatt várakozott, majd egy olyan csomagot jelentett be, amely csupán a kieső bevételek 15-20 százalékát pótolja - sérelmezte. Sokan nem részesülnek érdemi segítségben. Cinikusnak nevezte a javaslatot, mert nem, vagy csak részben szól arról, mint amiről beszélnek.

A kormánypártok támogató hozzászólásával, ellenzéki bírálatok mellett folytatta az Országgyűlés az idei költségvetés módosításának vitáját szerdán.

KDNP: a magyar gazdaságtörténet legnagyobb átcsoportosítása zajlik

Hargitai János (KDNP) bírálta a Magyarországot a veszélyhelyzet hirdetése miatt ért támadásokat, rámutatott ugyanakkor arra: az Országgyűlésnek továbbra is életben kell tartani a meghozott intézkedések egy részét.
Közölte: jelenleg a magyar gazdaságtörténet legnagyobb átcsoportosítása zajlik, amelyek egy része a járvány elleni védekezést, más része pedig azt szolgálja, hogy a magyar gazdaság túlélje a veszélyhelyzetet.
Bírálta azokat a megoldási javaslatokat, amelyek a jelen helyzetben hitelt kínálnak - van olyan is, amely örök kamatozásút - mondta, hozzátéve: "nyilvánvalóan mi nem gondolkodunk egy ilyen pályában".
Szerinte a válságot a foglalkoztatás, a vásárlóerő fenntartásával kell kezelni. Hangot adott azon meggyőződésének, hogy minden siker a költségvetés stabilitásán alapul. "Önök azért voltak sikertelenek, amikor kormányoztak, mert költségvetésben való gondolkodásuk nem volt" - mondta az ellenzékhez fordulva.
Fontosnak nevezte, hogy bizonyos pénzügyi alapok felülről nyitottak, így ha az ősz folyamán bármilyen járványhelyzet alakul ki, a válság elhárításának nem lesz anyagi hiánya. MSZP: a kormány a saját oligarcháit védi Mesterházy Attila (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a veszélyhelyzet alatt a parlament végig működni tudott, annak időtartama pedig 90 napon belül maradt, így nem lett volna akadálya, hogy a kormány elfogadja az ellenzék kérését, amelyben határidőt szabtak volna a kormány nagyobb hatalmának.
Dehogy nem vesz fel az ország hitelt! - jelentette ki a hitelfelvételt elutasító megszólalásokra válaszul. Kifejtette: a paksi bővítés orosz hitelből, míg a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése kínai hitelből valósul meg. De míg az uniótól felvett hitelbe az országnak tagként lenne beleszólása, addig a Kínától vagy Oroszországtól kapott hitel csökkenti az ország szuverenitását - mondta.
Kijelentette azt is: a kormány gazdaságvédelme a saját oligarchái gazdaságának védelmét jelenti. Cáfolta, hgoy ne lennének megszorítások, szerinte az önkormányzatokkal éppen ezt teszi a kormány.
Szakács László (MSZP) arról beszélt, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv tekintetében emlegetett összeg valójában három évre szól, így egy évre jóval kevesebb jut. Ráadásul a három év alatt adott összegből is 2700 milliárd forint hitel - tette hozzá.
Megjegyezte: a legnagyobb átcsoportosítást az jelentette, hogy az országvédelmi alapot átnevezték a járvány miatt, ugyanakkor az alap célja nem változott, hiszen a nem várt helyzetekre vonatkozott korábban is.

DK: megmaradt Magyarország kitettsége

Varju László (DK) szerint a kormány az elmúlt években nem tudott változtatni Magyarország kitettségén, hiába kapott sok EU-támogatást az ország.
Úgy vélte, bár a kormány büszke arra, hova jutott az elmúlt tíz évben, a környékbeli országokat megfigyelve az látható, hogy Magyarország inkább elveszítette a pozícióit, sok lehetőséget elszalasztott, más országok pedig már előrébb járnak.
Kitért rá: amikor a magyar vállalkozásoknak kellett volna segíteni, bértámogatással megmenteni őket, nem tudtak lépni, és mire léptek, már több százezren munkanélkülivé váltak, vagyis érdemben segíteni a magyar cégeknek nem tudtak. A kormánynak nagy szerencséje, hogy az elmúlt időben csökkentek az energiaárak és hogy a koronavírus-járvány - többek között a magyar lakosság fegyelmezettsége miatt - nem terjedt el jobban - mondta.
Varju László kiemelte: miután az emberek befizetik az adót, a kormánynak tudomásul kell vennie, hogy a parlamentnek van módja és lehetősége, hogy ellenőrizze, mi történik ezzel az összeggel, a kormánynak ezért vennie kell a fáradságot, hogy beszámoljon erről.
Végül kijelentette: nem támogatható az előterjesztés.

LMP: a kormány elszórja a pénzt

Csárdi Antal (LMP) hangsúlyozta: a kormány becsapja az embereket, késve és nem ott segít, ahol kellene, elszórja a pénzt.
Közölte: nem lehet átfogó képet kapni az előterjesztésből. Az átláthatóság is fontos lenne, hiszen minden állampolgárnak joga van tudni, milyen forrásból költenek a járvány elleni védekezésre.
Úgy látja, a kormány a járvány elleni védekezés mögé bújva költene például óriásplakát-kampányra és nemzeti konzultációra, valamint több, a védekezéssel összefüggésbe nem hozható célra. Valójában a kormány nem csinálna semmit másként, mint a járvány előtt - tette hozzá.
Csárdi Antal azt is mondta, a kormány arról beszél, hogy mindenkinek ki kell vennie a részét a védekezésből, ami igaz, de az önkormányzatok már megtették ezt, segítettek az embereknek, ellátták a betegeket. Ezért nem kellene forrásokat elvonni az önkormányzatoktól - vélekedett.

Párbeszéd: az önkormányzatoknak kellene segíteni

Burány Sándor (Párbeszéd) kifejtette: az önkormányzatoknak kellene segíteni, mert ők ott vannak a járvány elleni védekezés frontvonalában, és az emberek hozzájuk fordulnak segítségért. A kormány Ausztriát tekinti példának, de ott segítséget nyújtanak a legjobban rászoruló önkormányzatoknak - mutatott rá. Hozzáfűzte: ehelyett itt elvonnának forrásokat az önkormányzatoktól.
Közölte: az Országgyűlésnek meg kell akadályoznia, hogy elvegyenek pénzt a települési önkormányzatoktól. Ahelyett, hogy segítené az önkormányzatokat ebben a helyzetben a kormány, elvon tőlük pénzt - mondta.
Arról is beszélt, hogy jelenleg nehéz előre tervezni, és ha a kormány ragaszkodik ahhoz a tervéhez, hogy most, nyár elején tárgyaljanak a jövő évi költségvetésről, úgy járnak majd, mint az idei büdzsével, amelyet most módosítani kell.

A 2020-as költségvetés módosításáról szóló javaslat tárgyalását folytatta le szerdán az Országgyűlés.

Államtitkári reagálás

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára az elhangzottakra úgy reagált: az egészségügyi védekezés a rendelkezésre álló nemzetközi statisztikák alapján az átlagoshoz képest nagyságrendekkel hatékonyabb volt Magyarországon.
Ezt azért tudták megtenni, mert voltak pénzügyi források, amelyeket azonnal a védekezés szolgálatába lehetett állítani. 378 milliárd forintos országvédelmi alap állt rendelkezésre az idei büdzsében, és elsőként ehhez az összeghez tudtak nyúlni - mutatott rá.
Hozzátette: voltak abban a gazdasági-pénzügyi helyzetben, hogy el tudták rendelni a moratóriumot, illetve az adókönnyítéseket.
Kitért arra is: ma az az elsődleges, hogy a munkahelyeket, a fizetéseket megvédjék. Ugyanakkor az eredetileg elhatározott béremelést az egészségügyben végre fogják hajtani - erősítette meg.
Az államtitkár az egyenlő közteherviselésről, az önkormányzatokat érintő terhekről azt mondta: mindenkinek ki kell vennie részét a védekezésből. A helyi önkormányzatok áldozatvállalása összességében arányaiban jóval kisebb, mint a központi költségvetésé. Azt később, a 2020-as számokat látva lehet megmondani, hogy a gazdaságvédelmi intézkedések mennyire sikeresek - jegyezte meg.
Az államtitkár azt ugyanakkor vitatta, hogy nem lépett volna időben a kormány, illetve, hogy Magyarország elveszítette volna vezető pozícióit. Visszautasította azt az ellenzéki állítást is, miszerint a "törvényjavaslat hazudik".

LMP: önellátó, a válságokkal szemben ellenálló gazdaságot kell kialakítani

Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt, hogy pozitív és előremutató vita kezdődött meg a törvényjavaslat kapcsán. Kitért az önkormányzatoktól történő adósságátvállalásra, és rámutatott: ma már a képviselőtestületek ugyanakkora adósságállománnyal bírnak, azaz néhány év alatt újra termelődött ez az összeg. Megjegyezte: jelentős forráselvonást kénytelenek elszenvedni az önkormányzatok, de eközben számos feladatot rónak rájuk.
Hozzátette: egyértelmű, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet óriási kihívást jelent, s még most sem látni, hogyan fog alakulni a járvány, és milyen járulékos hatásokkal kell majd számolni. A válsághelyzet azonban azt megmutatta, milyen változásokra van szükség. Alapvető érdek, hogy önellátó, a különböző válságokkal szemben ellenálló gazdaságot építsenek fel, és csökkentsék a kitettséget - hangoztatta. Sem az idei, sem a jövő évi költségvetésből azonban nem az derül ki, hogy a kormány szembenézne ezekkel a változásokkal - mutatott rá.
Szóvá tette a Pécsi Tudományegyetemnél tervezett forráselvonást is, és azt kérdezte: e mögött milyen számítások állnak?

Államtitkár: nem tartalmaz megszorítást a javaslat

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára visszautasította azt az ellenzéki állítást, hogy a javaslat brutális megszorítást tartalmaz. Mint mondta, a megszorítás azt jelenti, hogy a kormány emeli a lakosságot vagy a vállalkozásokat érintő adókat, béreket csökkent és munkahelyeket szüntet meg, ilyen lépéseket azonban 2010 óta a kormány nem tett és most sem tesz.
A járvány elleni védekezésre átcsoportosított összegekről szólva hangsúlyozta: a költségvetési szerveknél nem a személyi, hanem nem a dologi kiadásoknál és az intézményi beruházásoknál kért takarékosságot a kormányzat az irányítása alá tartozó szerveknél. Az LMP frakcióvezetőjének szavaira reagálva közölte: a pécsi egyetem személyi kiadásainál nincs csökkenés. Kiemelte: a járvány elleni védekezésre elvont 34,4 milliárd forintos gépjárműadó az önkormányzatok pénzügyi helyzete szempontjából méltányolható összeg.
A Budapest-Belgrád vasútvonalról szólva hangsúlyozta: nemcsak Magyarország, hanem Szerbia és további országok is látnak rációt ebben a projektben.
Az adósságállománnyal kapcsolatban kifejtette: a cél továbbra is az, hogy az államadósságot tartósan csökkenő pályán, az állam devizakitettségét pedig korlátok között tartsák.

Független: a két oldal egymásra mutogatással akar politikai tőkét kovácsolni

Varga-Damm Andrea (független) azzal vádolta a baloldalt és a jobboldalt, hogy a törvényjavaslat kapcsán egymásra mutogatnak, ezzel akarnak politikai tőkét kovácsolni.
Úgy értékelt: senki nem vethet semmit a másik szemére, semmivel sem jobb a mostani költségvetési politika, mint bármikor korábban. Azzal indokolt: a GDP arányos államadósságra 2007-ben volt utoljára 66 százalék alatt, jelenleg GDP 66,4 százalék. Azt kérte a kormányoldaltól: ne viszonyítsák saját teljesítményüket a Gyurcsány-kormányéhoz, szerényebben, polgárközpontúbban végezzék munkájukat.

LMP: nem mond igazat a javaslat

Csárdi Antal (LMP) azt mondta: nem mond igazat a javaslat, mert például az egészségügyi szakdolgozók béremelésének fedezetét - amelyről egy éve döntött az Országgyűlés - a járvány elleni védekezés alapjába teszik, holott ennek nem itt kellene szerepelnie. Azt kérdezte: mely önkormányzatoktól milyen fejlesztésekre és milyen összegben vontak el forrásokat.

Államtitkári zárszó

Banai Péter Benő zárszavában azt hangsúlyozta: a javaslatban foglalt intézkedések a GDP 20 százalékát megközelítő forrást érintenek. Reményét fejezte ki, hogy az egészségügyi védekezéshez hasonlóan a gazdasági védekezésre szánt összegek is célba érnek, és sikerül megvédeni, illetve fokozatosan visszaépíteni a munkahelyeket. Bízott abban, hogy a gazdasági visszaesés kezelhető mértékű lesz európai viszonylatban, és 2021-ben egy dinamikusan bővülő magyar gazdaságot látnak majd.

Frissítés (2020. június 4. 6:39)

A veszélyhelyzetet az egészségügyi készenlét válthatja - nem hagyta szó nélkül az ellenzék

A Fidesz-KDNP úgy beszélt a veszélyhelyzetről az Országgyűlésben, mintha nem kétharmados többségük lenne

A koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet megszüntetéséről, valamint az azzal összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló javaslat együttes vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés szerdán.

DK: "kamu" törvényjavaslatról van szó

Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció képviselője felszólal a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló előterjesztés vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. június 3-án. - Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Arató Gergely, a DK vezérszónoka egyetértett azzal, hogy Magyarország - hasonlóan más közép-európai országokhoz - szerencsésen átvészelte a járvány legrosszabb részét. Köszönetet mondott szakembereknek, akikre szerinte a kormány az esetek egy részében hallgatott, és megköszönte a védekezés frontvonalában dolgozók munkáját.

Hangsúlyozta: az ellenzék a később hatékonynak bizonyuló intézkedéseket nem csak hogy támogatta, hanem sürgette és követelte, ugyanakkor a kormányoldal a járvánnyal szembeni védekezésből politikai ügyet akart csinálni, azt volt a szándéka, hogy ne jöjjön létre egység. Emlékeztetett: az ellenzék támogatta volna a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt, ha abban időkorlát is szerepel.

A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló előterjesztést "kamu" törvényjavaslatnak nevezte, amelyben a kormány saját magától kéri a felhatalmazás visszaadását.

Bírálta a veszélyhelyzet megszüntetésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló javaslatot is, amely értékelése szerint arra ad lehetőséget, hogy a kormány a tisztifőorvos javaslatára, minden további egyeztetés és parlamenti felhatalmazás nélkül közegészségügyi veszélyhelyzetet hirdessen. Szerinte a kormány ezzel szinte korlátlan felhatalmazást kapna. Közölte: a DK ezért egyik javaslatot sem támogatja ebben a formában.

Úgy értékelt: az előterjesztésekből hiányzik a munkanélküliek és a kisvállalkozások helyzetének javítása.



LMP: félrevezetés a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló javaslat



Keresztes László Lóránt, az LMP vezérszónoka megköszönte mindenki munkáját, aki a magyar emberek egészségének megőrzéséért dolgozott és köszönetet mondott a magyar emberek türelméért és fegyelmezettségéért is, amelyet a korlátozó intézkedésekkel és a járvány miatt kialakult politikai vitákkal kapcsolatban tanúsítottak. Úgy vélte: a kormányoldalt terheli felelősség azért, hogy a politikai vita ilyen súlyos lehetett. Köszönetet mondott az önkormányzatoknak is, amelyek szerinte a védekezés első számú bástyáinak bizonyultak.

Visszautasította, gyalázatosnak és a méltatlannak nevezte azokat a kormánypárti állításokat, miszerint az ellenzék a "vírus oldalára" állt, ugyanakkor helytelennek nevezte az ellenzék diktatúrával kapcsolatos megállapításait is.

Emlékeztetett: az LMP a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény kapcsán nem beszélt diktatúra kiépítéséről. Úgy vélte: lehetősége volt a kormányoldalnak, hogy nemzeti egységet teremtsen, de ennek ellenkezőjét provokálta ki.

A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló javaslatot félrevezetésnek nevezte, amelyből úgy tűnik, mintha az Országgyűlés szüntetné meg a rendkívüli jogrendet, holott ezt a kormány teheti meg. Hozzátette: a javaslatban dátum sem szerepel a veszélyhelyzet megszüntetésére. Az egészségügyi válsághelyzetre vonatkozó szabályokat aggályosnak tartotta, szerinte a bevezetésnek nincsenek garanciái.

Az átmeneti szabályokról szólva úgy értékelt: vannak olyan intézkedések, amelyek fenntartása jogos, másokat viszont - így az ingyenes parkolást - meg kellene szüntetni. Kitért arra is: indokolatlan a honvédség fegyverhasználatára vonatkozó módosítás, és elfogadhatatlanok a munka törvénykönyvét érintő változtatások is.

Az LMP frakcióvezetője társadalmi szemléletváltást, önellátó, válságálló gazdaság megteremtését szorgalmazta és úgy vélte: a kormánynak történelmi felelőssége van abban, hogy ebben a helyzetben hogyan használja az anyagi és gazdasági lehetőségeket.



Párbeszéd: a javaslatok nem a veszélyhelyzet visszavonásáról szólnak

Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője felszólal a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló előterjesztés vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. június 3-án.- Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Szabó Tímea, a Párbeszéd vezérszónoka azt mondta: a két törvényjavaslat valójában nem a veszélyhelyzet visszavonásáról szól, sokkal inkább arról, hogy a veszélyhelyzetet átnevezik egészségügyi válsághelyzetté. Kijelentette: a parlament előtt fekvő indítványok alapján soha nem fog véget érni az a felhatalmazás, amelyet a kormánypártok "látszólag vissza akarnak vonni". A katasztrófavédelmi törvény módosítása pedig fontos garanciákat iktatna ki az alaptörvényből - hangsúlyozta.

Azoknak lett igaza, akik azt mondták, hogy a kormánypártok visszaélnek a felhatalmazással és azt nem a járvány kezelésére fogják felhasználni - szögezte le. A 250 oldalas salátatörvényben számos olyan módosító javaslat szerepel, amelyeknek valójában nincs közük az indítvány címéhez, mint például a "rabszolgatörvény 2.0" - fogalmazott. Hozzátette, a jogszabály megkönnyíti a bányák újranyitását is. A képviselő bírálatként azt mondta, hogy nem elég, illetve nem megfelelő minőségű védőeszköz és lélegeztetőgép került az egészségügyi intézményekhez.

A kormány a járvány alatt nem az egészségügyi dolgozóknak adott tisztességes béreket, hanem Mészáros Lőrincnek és stadionokra adott pénzt - közölte.

Független: nincs helye pártpolitikai csatáknak

Dúró Dóra(független) azt mondta, hogy pártja, a Mi Hazánk a koronavírus-törvényt és a veszélyhelyzet visszavonásáról szóló törvényt is támogatja. Magyarország olyan helyzetbe került, amikor nincs helye a pártpolitikai csatáknak - indokolt.

Tíz év kormányzás után nehezen lehet ellenzéki pártra vagy politikusra fogni, azt, hogy milyen helyzetben van az egészségügyi és szociális rendszert. Ezeknek a szektoroknak a dolgozói ráadásul rendkívüli megterhelésnek vannak kitéve, ami rendkívül alacsony bérekkel párosul - közölte.

A kormányzat a járvány alatt elvonásokkal büntette az önkormányzatokat, a bankokat azonban "kímélettel" kezelte - mondta.

A parlament szerda éjszaka tovább folytatta a kulturális örökség védelméről szóló törvény, valamint a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, továbbá filmszakmai támogatási programmal összefüggő módosítások tárgyalását.

Fidesz: időszerű egyszerűsíteni a kategóriákat

L. Simon László (Fidesz) komoly dilemmának nevezte, hogy a műemlékállomány jelenlegi törvényi védettsége kellő garanciát nyújt-e ahhoz, hogy ezeket az épületeket megfelelő állapotban tartsák. Az utóbbi időben komoly rekonstrukciós munkák valósultak meg, de a kép összességében riasztó - közölte a politikus, aki felhívta a figyelmet, hogy a tulajdonosok gyakran forráshiány miatt nem képesek szakszerűen felújíttatni a műemlékeket. Jelenleg elsősorban az államra hárul a műemléki ingatlanok állagmegóvásának felelőssége - emelte ki a vezérszónok. Nagyon is időszerű a kategóriarendszer egyszerűsítése, illetve a felújítási szabályok lazítása - jelentette ki. Ugyanakkor a törvényjavaslat érdeme, hogy a szankcionálási rendszeren nem lazít - szögezte le. Az indítvány újragondolja az állami elővásárlás kérdését is - mondta, hangsúlyozva, hogy az állam az esetek többségében nem él ezzel a jogával. A védett műtárgyak esetében az is problémát okoz, hogy sok tulajdonos tudatosan meg akarja kerülni a jogszabályi előírásokat - mondta L. Simon László.

A Jobbik partnerségről beszélt

Lukács Lászlo György jobbikos képviselő felszólal a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló előterjesztés vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. június 3-án. - Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Lukács László György (Jobbik) azt mondta, hogy pártja mindig partner lesz az épített örökség és a műtárgyak védelmében.

KDNP: a műemlékek a nemzeti identitás részei

Nacsa Lőrinc (KDNP) hangsúlyozta, hogy a műemlékek a nemzeti identitáshoz tartoznak, ezért azokat nagyfokú védelem illeti meg. A legnagyobb nemzeti tragédiánk századik évfordulóján ez a törvényjavaslat különösen aktuális, ugyanis Magyarország nemzeti kulturális örökségének egy része a határon túlra került - tette hozzá. A vezérszónok leszögezte, az elszakított területek magyar öröksége nélkül soha nem lehet egész nemzeti örökségről beszélni.

A magyar kormány az elmúlt években nemcsak Magyarországon, de a határokon túl is számos műemléket újíttatott fel - hívta fel a figyelmet.

A törvényjavaslat a műemlékek értékalapú védelmére helyezi a hangsúlyt, a jelenlegi három kategória kettőre csökken - mondta.

A kiemelt műemlékek esetében az államot elővásárlási jog illeti meg - ismertette a javaslatot.

DK: csökkentik az államilag védett műemlékek számát

Arató Gergely (DK) egyetértett a műemléki örökség megőrzésének fontosságában. Hozzátette, ez az örökség csak egészében, a történelmi Magyarországot vagy a régiót egyben kezelve értékelhető.

Szavai szerint a javaslatnak az a célja, hogy megszüntesse azokat a nehézségeket, amelyekkel a műemlékek tulajdonosai szembesültek. Megszűnik a Műemléki Tanácsadó Testület (MTT), amit ebben a funkciójában a tervtanács nem tud pótolni, ezért gyengül a védelem szakmai szintje - bírált a frakcióvezető-helyettes.

A tervezett átsorolás alig burkolt szándéka, hogy csökkentsék az államilag védett műemlékek számát - fogalmazott. A politikus az állami elővásárlási jog megszüntetését is a védelmet gyengítő tényezők közé sorolta.

A javaslatot a DK nem tudja támogatni - foglalta össze véleményüket.

LMP: a javaslat veszteséget okoz

Csárdi Antal (LMP) szerint a törvényjavaslat egy újabb eleme az önkormányzatok ellen indított "frontális háborúnak".

Az indítvány mindenki számára veszteséget okoz majd - jelentette ki. A kormányzat megint kisajátít és az önkormányzatok mozgásterét tovább csökkentő szabályokat alkot - érvelt. Fidesz: a védettség korlátokat állít a tulajdonosokkal szemben

L. Simon László (Fidesz) felszólalásában azt mondta, a kortárs épületek esztétikai élettartalma sokkal rövidebb, mint több száz éves társaiknak. Példaként említette a nagy szocialista irodaházakat és a panelházakat. A kormánypárti politikus hangsúlyozta továbbá, a műemléki védettség helyesen állít bizonyos korlátokat a tulajdonosokkal szemben, ugyanakkor a korszerű építészeti átalakításoknak teret kell hagyni. Kormány: a szabályok nem teszik lehetővé az ésszerű felújítást

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára zárszavában úgy fogalmazott, a változtatásokra leginkább azért van szükség, mert a jelenlegi szabályok a konzerválásra alkalmasak, de nem teszik lehetővé a műemléki épületek ésszerű megújítását.

A koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet megszüntetéséről, valamint az azzal összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló javaslatok együttes vitája után, a kulturális örökség védelméről szóló törvény, valamint a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, továbbá filmszakmai támogatási programmmal összefüggő módosítások tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés szerdán késő este.

Vita a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló javaslatról

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az ellenzéki felszólalásokra reagálva kijelentette, a kormány a veszélyhelyzet megszűnését követően is mindent megtesz az emberek életének, egészségének és munkahelyeinek védelme érdekében. Szél Bernadett (független) felszólalásában úgy fogalmazott, a most tárgyalt javaslatnak "még a címe is hazugság", mivel a különleges jogrendet nem az Országgyűlés, hanem csak a kormány vonhatja vissza. Hozzátette, a rendeleti kormányzás helyett digitális parlamentre lenne szükség, de azt a kormányoldal nem támogatta. Varga-Damm Andrea (független) aláhúzta, nem igaz, hogy csak a Fidesz tud megoldani problémákat az országban. Az ellenzéki politikus szerint a kormány feleslegesen hozott új jogszabályt a veszélyhelyzet kezeléséről, mivel a különleges jogrendet számos már meglévő törvény megfelelően szabályozza. Mesterházy Attila (MSZP) arról beszélt: a kormányoldal eljátssza, hogy az Országgyűlésnek van ellenőrző szerepe, holott "Orbán Viktor megmondja, hogy mit kell csinálni", a kormánypárti képviselők pedig megszavazzák. Szerinte a kormány a kritikák hatására döntött a veszélyhelyzet visszavonásáról, pedig alapvetően szerették volna kiiktatni a parlamentet, csak aztán mégsem merték teljes mértékben megtenni.

Bajkai István fideszes képviselő felszólal a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló előterjesztés vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. június 3-án. - Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Bajkai István (Fidesz) úgy vélte: az ellenzék utólag megpróbálja csökkenteni a vírus jelentőségét, holott senki nem tudhatta előre, hogy a járványnak milyen lesz a kiterjedése, hatása. Hangsúlyozta: példaértékű eljárás a kormány részéről, hogy maga terjeszti be a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló javaslatot. Az elnöklő Hiller István lezárta a vitát. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára zárszavában a kormány nevében együttérzését fejezte ki azok felé, akiktől komoly áldozatvállalást kívánt a járvány elleni védekezés. Hozzátette: szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy a járvány elleni védekezés első szakaszát ilyen jól tudta Magyarország lemenedzselni. Hangsúlyozta: jogi értelemben nem állják meg a helyüket azok az ellenzéki kritikák, amelyek szerint nem volt szükség a különleges jogrendi felhatalmazásra. Megjegyezte: a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényről nem tudott kialakulni nemzeti egység, pedig az első pillanatokban úgy tűnt, hogy az ellenzék konstruktív, de aztán "egyszer csak valami történt" és végül a politikai ellenállás stratégiáját, és nem a nemzeti egység gondolatát választották. Visszautasította azokat az ellenzéki vádakat, hogy a kormány támadja az az önkormányzatokat. Hangsúlyozta: az elmúlt 10 évben komoly adósságkonszolidációt hajtottak végre az önkormányzati szektorban, valamint folyamatosan nőtt az állami támogatás és az önkormányzatok bevételei is.



Kulturális örökség

A kulturális örökség védelméről, a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint a filmszakmai támogatási programjáról szóló törvények módosításának vitájával folytatta munkáját a parlament. A javaslatot Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára ismertette, aki azt mondta, hogy a jövőben a Műemléki Tanácsadó Testület megszűnik, feladatait az Országos Építészeti Tervtanács veszi át. A műemléki kategóriák száma háromról kettőre csökken, kiemelt és nem kiemelt műemlékekre, de érdemi különbség lesz a két kategóriába tartozó épületek szakmai és jogi védelmének nagysága között - sorolta a változtatásokat. A kiemelten védett épület műemléki környezetének is illeszkednie kell az épület megjelenéséhez - hangsúlyozta. Az államtitkár elmondta, hogy az EU-nak tiltania kell a harmadik országból jogellenesen kivitt javaknak az unió vámterületére való bejuttatását. A tagállamok részére lehetővé kell tenni, hogy lefoglalhassák a gyanús szállítmányokat - emelte ki. Arra is kitért, hogy az aukciós házak az árverési hirdetésekben gyakran nem jelentik be, hogy védett kulturális javak kerülnek kalapács alá. Emiatt ezekben az esetekben erősíteni kell a hatóság szankciós jogkörét - mondta Orbán Balázs. Az úgynevezett Budapest-törvény egy új fejezettel egészül ki, ami kimondja, hogy a Citadella erődöt és környezetét a közérdeket érvényesítve kell használni, fenntartani, helyreállítani és bemutatni - hívta fel a figyelmet. A törvény kizárja, hogy a Citadellát és környékét a műemlékhez nem méltó módon hasznosítsák - tette hozzá.

A Csongrád megye névváltoztatásáról, valamint a rozsdaövezeti akcióterületekről szóló javaslatok vitáival, majd napirend utáni felszólalásokkal ért véget az Országgyűlés e heti második ülésnapja csütörtökre forduló éjjel.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára felszólal a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló előterjesztés vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. június 3-án. - Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Megváltozik Csongrád megye neve Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára emlékeztetett, hogy az Országgyűlés 2017-ben döntött arról, hogy Csongrád megye neve 2020. június 4-én Csongrád-Csanád megyére változzon. Az átnevezéssel és a dátummal a parlament minden itthon élő és határon túli magyarnak is azt üzeni, hogy részei a magyar nemzettestnek - fogalmazott. B. Nagy László (Fidesz) hangsúlyozta, hogy Magyarországon a 20. század eseményei és a mögöttünk hagyott ezer esztendő miatt a neveknek, a helységneveknek történelmi üzenetük van. Az átnevezésnek nem lehet negatív hatása a területi közigazgatásra nézve, azonban pozitív hatása van arra a térségre, amely lakóinak nem Csongrád, hanem Csanád megyei identitás van - érvelt. Lukács László György (Jobbik) azt mondta, a javaslatnak van értelme, ha segíteni tud a csanádi részen fekvő településeknek. Megjegyezte, hogy információi szerint a Csongrád megyeiek egy jó része csak egy bürokratikus változtatást lát, ezért el kell érni, hogy megértsék és a magukénak tekintsék az új nevet. Nacsa Lőrinc (KDNP) arról beszélt, hogy a trianoni békediktátum századik évfordulóján Csongrád megye újra viselni fogja a történelmi Csanád nevet is. A névváltozás a megye területét nem érinti, de kommunista diktatúra által megszüntetett név visszaállítása történelmi feladat - szögezte le. Szabó Sándor (MSZP) azt mondta, hogy frakciója támogatni fogja a javaslatot. Megjegyezte, hogy amennyiben gesztuspolitizálásról beszélnek és következetesek lennének, akkor most Csongrád-Csanád-Torontál megyéről beszélnének.

Vita a rozsdaövezeti akcióterületek létrehozásáról

A kormány nevében a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára ismertette a rozsdaövezeti akcióterületek létrehozásához szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslatot.

Orbán Balázs kifejtette, ezen területeken évtizedes lemaradásokat kell pótolni, az előterjesztés ennek érdekében tartalmaz előírásokat.

Példaként említette, hogy ezeken a területeken a jövőben kedvezményes, 5 százalékos forgalmi adó mellett épülhetnek lakások.

Böröcz László, a Fidesz padsoraiból támogatta a javaslatot. Hangsúlyozta, a rozsdaövezetek lakhatási körülményeinek javítása mellett ezen területek közlekedését is fejleszteni kívánják.

Lukács László György (Jobbik) azt mondta, amennyiben a kormány a "lakhatási válságot" kívánja kezelni, akkor létre kellene hoznia egy olyan állami alapot, amely a bajba jutott albérlőknek nyújt támogatást, továbbá egy bérlakásépítési programot is el kellene indítania.

Nacsa Lőrinc (KDNP) úgy fogalmazott, reméli az ellenzék nem kezdi el a "szokásos hisztit" a javaslatról, amely egyszerre segíti az önkormányzatokat, a gazdaságot és az új otthont kereső családokat.

Szabó Sándor (MSZP) azt mondta, egyetértenek az elhagyatott területek fejlesztésével, ugyanakkor azt nem támogatják, hogy a kormány a javaslatban biankó csekket kér a területek kijelölésére.

Varju László (DK) arról beszélt, a kabinetnek először fel kellene mérnie a lakhatási problémát, és ennek megfelelően kellene lépéseket tennie annak felszámolására.

Csárdi Antal (LMP) szerint bár a rozsdaövezetek rendezése fontos lenne, a javaslat valódi célja valószínűleg a Fidesz mögött álló gazdasági érdekcsoportok kiszolgálása.

Napirend után

A napirendi pontok tárgyalását követően Bencsik János (független) a trianoni békeszerződés századik évfordulójára emlékezett, és ugyanígy tett Steinmetz Ádám (Jobbik) is.

Frakciótársa, Lukács László György a vasúti járatritkításokat bírálta.

Az elnöklő Jakab István lezárta az ülésnapot, a parlament csütörtökön folytatja munkáját.

(MTI)