Miért ódzkodnak még mindig annyian a vakcinától?
A koronavírus elleni oltástól vonakodókat sokan rögtön tudatlannak vagy önzőnek bélyegzik. Pedig a hezitálás nem egyenlő a zsigeri elutasítással, hátterében számos társadalmi és pszichológiai tényező állhat.
Ezeket szedte össze a HáziPatika.com
Magyarországon a jelenlegi adatok szerint valamivel több, mint 5,6 millióan kapták meg legalább az első részoltást valamelyik OGYÉI által engedélyezett koronavírus elleni vakcinából, a teljesen beoltottak száma pedig meghaladja az 5,4 milliót. Az oltási kampány viszont az elmúlt hónapban nagyon lelassult, az új oltottak száma már csak pár ezer körül alakul naponta. Mivel az oltásra jogosultak - a 12-15 éves korosztály tagjait is beleszámítva - körülbelül 8,5 millióan vannak, egyértelmű, hogy többmillió ember még mindig nem vette fel az oltást. Egy részük - az oltást ellenzők - borítékolhatóan nem is fogják, a hezitálók azonban még dönthetnek úgy, hogy beoltatják magukat. Ebben bíznak a szakemberek is.
A KSH nemrégiben végzett felmérése szerint - amiről a napi.hu is beszámolt - az oltással kapcsolatos döntést leginkább az aktuális járványhelyzet, a megbetegedések és a halálozások száma befolyásolja, de fontos tényező a vakcinák biztonságossága, az oltásokról a médiában és a közösségi platformokon megjelenő információk és hírek, valamint a kormányzati kommunikáció is. A hezitálás hátterében mindemellett különböző társadalmi és pszichológiai tényezők is állhatnak, amelyekkel a témát feldolgozó írásában a bbc.com részletesen foglalkozott.
A vakcinák életet mentenek
Egyre gyűlnek a hiteles forrásból származó eredmények arról, hogy a koronavírus elleni vakcinák a gyakorlatban is hatékonyan védenek a koronavírus-fertőzéstől, a COVID-19 okozta súlyos megbetegedéstől és a haláltól. (A kínai Sinopharmról és az orosz Szputnyik V-ről lényegesen kevesebb adat áll rendelkezésre, mint a nyugati oltóanyagokról.) Egy, az Egyesült Királyságban végzett, több mint 200 ezer oltottat nyomon követő vizsgálatból kiderült, hogy a második dózis beadását követő két héten belül szinte minden résztvevő szervezetében kimutathatóan termelődtek koronavírus elleni antitestek.
A kezdeti aggodalmak ellenére, miszerint a nyugati vakcinák kevésbé védenek a koronavírus brit változatánál kétszer fertőzőképesebb delta variáns ellen, mind az AstraZeneca, mind a Pfizer-BioNTech-vakcinájáról kiderült, hogy 92-96 százalékkal csökkentik a kórházba kerülés kockázatát a teljesen oltottaknál. És noha időközben a vakcinák néhány nagyon ritka mellékhatására is fény derült - a Pfizer-BioNTech esetében több tucat, zömében fiatal oltottnál szívburokgyulladás, az AstraZenecával oltottak közül pedig több tucat embernél véralvadási rendellenesség lépett fel -, az oltások előnyei a szakemberek szerint még mindig felülmúlják a lehetséges kockázatokat.
Az oltást ellenzők tudatalanok"
A közösségi médiás platformokon kezdetektől fogva zajlik a virtuális adok-kapok az oltást ellenzők és támogatók között, előbbiek ellen kommentháborúkban gyakran felhozott általános érv, hogy "önzők" és "tudatlanok". És bár könnyű mindenkit egy kalap alá venni, "fontos megkülönböztetni azokat, akik még hezitálnak és bizonyos okok miatt ódzkodnak a vakcináktól, és azokat, akik egyértelműen elutasítják azokat" - nyilatkozta a bbc.com-nak Mohammad Razai, a londoni St. George's Egyetem Népegészségügyi Kutatóintézetének munkatársa. Razai behatóan foglalkozik az emberek vakcinákkal kapcsolatos döntéseit befolyásoló pszichológiai és társadalmi tényezőkkel. Tapasztalatai szerint az oltástól idegenkedők többsége egyszerűen bizonytalan. Razai szerint viszont jó hír, hogy közülük sokan még rászánhatják magukat az oltásra, de mint mondja, a késlekedés veszélyes, mert védtelenek a fertőzéssel szemben.
Mi az az 5C?
Tudósok különböző modellek segítségével már jóval azelőtt elkezdték tanulmányozni az oltástól való vonakodás hátterében meghúzódó lehetséges okokat, hogy a Sars-Cov-2 vírust azonosították Vuhanban. Ezek közül az egyik legpontosabb az úgynevezett 5C modell (nem keverendő össze a marketinges 5C modellel), ami öt pszichológiai tényezőt vesz figyelembe. Ezek a következők:
- Bizalom (confidence) a vakcinák hatékonyságában és biztonságosságában, illetve az azokat felkínáló egészségügyi szolgáltatókban és a bevezetésükről döntő politikai döntéshozókban.
- Elbizakodottság/nyugalom (complacency), ami arra irányul, hogy egy adott ember szerint a betegség komoly kockázatot jelent-e az egészségére nézve vagy sem.
- Számítás (calculation), ami adott ember költségek és előnyök mérlegelése érdekében végzett információvadászatát tükrözi.
- Korlátok vagy kényelem (constraints, convenience), ami azt jelzi, hogy mennyire könnyű az érintett számára a vakcinához való hozzáférés.
- Kollektív felelősség (collective responsibility), ami abban nyilvánul meg, hogy valaki hajlandó-e másokat védeni a fertőzésveszélytől azzal, hogy saját magát beoltatja.
Már a koronavírus-járvány előtt képbe került az 5C modell
Cornelia Betsch, az Erfurti Egyetem munkatársa és kollégái 2018-ban elvégeztek egy vizsgálatot, melynek résztvevőit arra kérték, hogy értékeljenek egy sor állítást, amelyek az 5C mindegyikét mérték. A kapott eredményeket összehasonlították a releváns eljárásokkal, például az influenza- vagy a HPV-vakcina tényleges felvételével. Megállapították, hogy az 5C modell megmagyarázta az emberek döntéseiben mutatkozó eltérések nagy részét. Szintén erre az eredményre jutott - egy még nem publikált kutatás során - Betsch, amikor a közelmúltban arra használta a modellt, hogy "megjósolja", vagyis előrevetítse az emberek hozzáállását a Covid-19 vakcinákat illetően.
Amikor azt vizsgáljuk, hogy bizonyos tényezők hogyan befolyásolják az emberek viselkedését, nem szabad figyelmen kívül hagyni a kognitív torzításokat sem, amelyek ronthatják kockázat- és haszonértékelésünket - magyarázzák a szakemberek. Jessica Saleska, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem munkatársa rámutatott: pontosan ez történik a vakcinákkal kapcsolatos döntések esetében is. Ha például negatív információkat kapunk, azok hajlamosak megragadni a fejünkben, míg a pozitívakról könnyebb megfeledkezni. Saját magunkat hajlamosak vagyunk túlértékelni, vagyis fittebbnek, egészségesebbnek tartani az átlagembernél, ami szintén befolyásolhatja hozzáállásunkat. Ahogy az is, ha félrevezető, nem tudományos, hiteltelen hírforrásokra támaszkodunk - amelyek eltúlozzák a vakcinák kockázatait -, téves megerősítést eredményezve.
A már említett tényezőkön kívül egyebek is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy sokan hezitálnak a vakcina beadatását illetően. Az Oxfordi Egyetem nemrégiben készült tanulmánya szerint például a brit lakosság mintegy 10 százaléka számára a tűtől való félelem jelenti a legfőbb akadályt. Emellett sokat nyom a latban a vakcinák esetleges mellékhatásaival kapcsolatos aggodalom, és a félelem, miszerint az oltóanyagokat nem tesztelték megfelelően. (Házipatika.com)