h i r d e t é s

Miért terjednek az összeesküvés-elméletek a koronavírusról?

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Miért terjednek az összeesküvés-elméletek a koronavírusról?

2021. április 08. - 06:31

 

Több kutatás is arra jutott, hogy kapcsolat van a koronavírusról szóló összeesküvés-elméletek és a túlzott közösségimédia-használatra való támaszkodás között.

A kép illusztráció! - Forrás: Shutterstock

Daniel Roberts hatéves kora óta nem kapott semmilyen oltást. Szülei szerint ezek veszélyesek voltak, a koronavírust is álhírnek tartották. Amikor a 29 éves férfi márciusban megkapta a betegség elleni vakcinát, úgy érezte, sikerült szakítania a múltjával:

„Ötszázezer ember meghalt. Ez nem álhír. Nem tudom, hogy miért nem hittem el az ellenkezőjét én sem. Talán csak úgy döntöttem, hogy a tényekre hallgatok” – mondta arra utalva, hogy családja és barátai között is terjednek az összeesküvés-elméletek.

Az AP számolt be arról, hogyan akarják az álhírkutatók pszichológusokkal együtt kitalálni, mi vezetett ilyen mértékű járvány- és maszktagadáshoz. Elsősorban arra jutottak, hogy azok között terjednek ezek nagyon, akik a közösségi médiából informálódnak.

Szerintük az összeesküvés-elméletek hatalomérzetet adnak a híveiknek. Azzal, hogy rávezetnek „rejtett” magyarázatokra, azt sugallják az embereknek, hogy a kezükben tarthatnak amúgy roppant ijesztő helyzeteket. Ennek nem csak a járvány elleni védekezésre, hanem a következő „infodémiára”, a szándékosan kreált álhírek terjedésére elleni reakcióra is lehet hatása.

Az Egyesült Államokban minden negyedik ember gondolja úgy, szándékosan robbantották ki a járványt egy tavaly júniusi felmérés szerint. Más álhírek a vakcinákról és a lezárásokról szólnak, ezeknek pedig komoly hatása van.

Januárban oltásellenes aktivisták miatt kellett egy napra lezárni egy los angelesi oltópontot. Európában folyamatosan gyújtanak fel 5G-tornyokat, mert állítólag terjesztik a fertőzést. Egy gyógyszerész szándékosan pusztított el vakcinákat, egészségügyi dolgozókra támadtak és több százan haltak meg, mert mérgező anyagokkal akarták kezelni a betegséget.

Helen Bouygues, a párizsi székhelyű, kritikus gondolkodást kutató Újraindítás Alapítvány elnöke és alapítója elmondta, a legnépszerűbb összeesküvés-elméletek bonyolult történésekre adnak egyszerű magyarázatot. Ezeket könnyebb feldolgozni.

John Cook, az Ausztrál Monash Egyetem összeesküvés-elméletekkel foglalkozó szakembere szerint az emberek olyan magyarázatokat keresnek, amelyek „szellemileg kielégítőek”, ennek következtében előfordulhat, hogy egymásnak ellentmondó dolgokat hisznek – például, hogy az 5G-tornyok terjesztik a nem létező betegséget. Csak a szakértők véleményét nem hajlandóak elfogadni.

Amikor pedig olyanok terjesztették ezeket az álhíreket, mint maga az amerikai elnök Donald Trump, aki fehérítőt javasolt koronavírus ellen, még kevésbé fognak a szakértőkben hinni az emberek. A Cornell Egyetem kutatói rávilágítottak, hogy Trump volt az álhírek legnagyobb terjesztője a járvány alatt, így az ő hívei voltak fogékonyabbak azokra.

Ezen elméletek mögé bújva több csoport is tudott toborozni, a lezárások ellen tüntető szélsőjobboldaliaktól az oltásellenes QAnon-hívőkig.

A kutatók szerint az egyik lehetséges megoldás az lenne, ha a közösségimédia-cégek – a Facebook és még sokan mások – erősebben lépnének fel az álhírek ellen. Persze ez nem új, már régóta kritizálják őket emiatt, azonban Cook szerint még ennél is agresszívabban kellene küzdeni a kényes témák esetében.

Az utóbbi években egy oltáselméletnek nevezett ötlet került előtérbe, mely netes játékokon és oktatóanyagokon át tanítaná meg az embereket, hogy legyenek kritikusabbak az eléjük rakott információval.

Egy példa erre a Cambridge-i Egyetem kutatói által készített játék, melynek lényege, hogy a felhasználónak magának kell járványszerűen elterjesztenie. Kutatások szerint a hasonló tartalmak ellenállóbbá tesznek az álhírekkel szemben, de a vakcinákhoz hasonlóan azonban csak átmenetileg, így időről időre “emlékeztető dózis” kell belőlük.

Egy nap ezeket a játékokat majd a netes videók láthatjuk, mint a reklámokat, amellyel folyamatosan beoltják a tömeget a félretájékoztatás ellen. (liner.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s