h i r d e t é s

Minden negyedik fiatal elhagyná Magyarországot, de a Huxit kétharmaddal elbukna

Olvasási idő
7perc
Eddig olvastam
a- a+

Minden negyedik fiatal elhagyná Magyarországot, de a Huxit kétharmaddal elbukna

2021. december 09. - 06:12

Erős nemzettudat erős Európa-pártisággal párosul a magyarországi 15-29 éveseknél - derül ki egy most megjelent kutatásból, amelyben ennek a korosztálynak az attitűdjeit vizsgálták.

A kép illusztráció! - Forrás: Pénzcentrum

Emellett kirajzolódik: a kormánypárti-ellenzéki törésvonalak már a fiatalok körében is kézzelfoghatóak, a régióban pedig több mutatóban is hátul kullogunk, már ami az országgal való elégedettséget illeti. - írja a hvg.hu

A NER a magyarországi fiatalokat pontosan ugyan annyira megosztja, mint a társadalom egyéb szegmenseit - derül ki a Friedrich-Ebert-Stiftung német politikai alapítvány kedden megjelent kutatásából, amelyben a 15 és 29 év közötti korcsoport politikai és társadalmi attitűdjeit és aktivitását vizsgálták a V4-es és a balti államokban. Az itthon Bíró-Nagy András és Szabó Andrea vezetésével készült felmérésének alapvető következtetése, hogy ugyan az EU-pártiság terén egyetértés van,

a kormánypárti fiatalok sokkal elégedettebbek a magyar demokráciával és politikai működéssel, mint az ellenzékiek, ez a fajta polarizáció pedig a Visegrádi országokon belül nálunk messze a legerősebb.

Senki nem olyan elégedetlen a vasfüggönyön innen, mint a magyar fiatalok

A Magyarországon 1500 fős, földrajzilag és demográfialiag reprezentatív kutatás online kérdőívek, valamint mélyinterjúk és fókuszcsoportos beszélgetések útján alkotott komplex képet a fiatalság élethelyzetéről és kilátásairól.

A kelet-közép-európai uniós országokban készített felmérések jó viszonyítási alapot is adtak, így például tisztán látszik az,

hogy az egész V4-es régióban a magyar fiatalok a legelégedetlenebbek az életükkel.

A magyarországi megkérdezettek csupán 57 százaléka mondta azt, hogy elégedett a mindennapjaival,

ezzel együtt viszont nálunk a legbizakodóbbak is a fiatalok;

csaknem négyötödük tekint optimistán a saját jövőjére. Érdekesség, hogy 28 százalékuk mondta, hogy az ország jövőjével kapcsolatban is pozitívak – ez szintén a legmagasabb arány a régióban.

A magyar fiataloknál a személyes érvényesülés; felelősségvállalás, karriercélok és függetlenség áll a fontossági lista élén, ahogyan a régió más országaiban is. A legkevésbé fontosnak a civil szerepvállalást, a márkás ruhák viselését és a politikai aktivitást látják, ami nem meglepő, ha összevetjük azzal, hogy mindössze egyötödük érdeklődik a politika iránt aktívan.

Bár a formális politikai részvétel továbbra is alacsony, a fiatalok félelemtérképén a harmadik helyen szerepel a korrupció kérdése. A megkérdezettek 42 százaléka nagymértékben aggódik miatta, jóllehet, ezt az átlagot iskolázottabb rétegek húzzák fel: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők több mint felét nyomasztja a korrupció, míg ugyanez az arány az alapfokú végzettségűek körében csupán 26 százalék. A fiatalok problémái között egyébként a klímaváltozás és a társadalmi igazságtalanság szerepel az első két helyen, a lista végén pedig a bevándorlástól, a rablásos támadásoktól és a terrortámadásoktól való félelem áll.

Ha már félelem és ellenérzések: ha roma család költözne a szomszédjukba, a magyar fiatalok nagyobb hányadát érintené „nagyon rosszul” annál, mint hogyha muzulmán, homoszexuális, vagy zsidó család lenne az. De ezek az arányok 7 és 24 százalék közé esnek, míg ha kábítószerfüggőkről lenne szó, 56 százalékuk lenne csalódott.

A fiatalok között egyébként a relatív többség nem vallásos, és csupán minden tizedik jár rendszeresen templomba.

A NER a fiatalokat is polarizálja

A politika iránti érdeklődés egyébként olyannyira alacsony, hogy a megkérdezettek mindössze 4 százaléka beszél szüleivel és ismerőseivel politikai kérdésekről rendszeresen, miközben 15 százalékuk soha, 35 százalékuk pedig csak ritkán. Mind szavazási hajlandóságban, mind politikai részvételben (tüntetés, petíció, civil aktivitás, stb.) lényegesen alulmúljuk a V4 országait, és a régióban nálunk érzik a legtöbben azt is, hogy az érdekeik nincsenek reprezentálva a politikai életben. Ebből kifolyólag nem véletlen, hogy az intézményi bizalom toplistáján az utolsó helyen futottak be a politikai pártok: a fiatalok csupán 9 százaléka bízik bennük kellően vagy teljesen, hátul kullog még a média (11 százalék), a nemzeti parlament (13) és a nemzeti kormány (17). Az viszont szembetűnő, hogy a listát vezető hadsereg (44 százalék) és rendőrség (43) után rögtön következik

az Európai Unió, amelyben a fiatalok 42 százaléka bízik.

Az alacsony politikai aktivitás ellenére a közügyekről alkotott képet nagyban befolyásolja a kormánypárti vagy ellenzéki hovatartozás a 15 és 29 évesek között. Ahogy a szerzők írják,

míg a kormánypárti magyar fiatalok közel hattizede szerint Magyarországon a választások szabadok és tisztességesek, az ellenzékieknél ez az arány 10 százalék körül van.

Az ellenzéki szavazó fiatalok emellett jóval nagyobb arányban érzik azt, hogy a létrán felfelé jutáshoz jó kormányzati kapcsolatok kellenek, a teljes fiatalság kereken egyharmada pedig abban is egyetért, hogy a Fidesz már nem váltható le demokratikusan, csak erőszakkal. Az ország problémáinak toplistáján az alacsony bérek és nyugdíjak, a szegénység, és a korrupció áll, míg a Fidesz számára fontos témákat (keresztény és nemzeti identitás elvesztése, valamint a terrorizmus) tartják a legkevésbé égető kihívásoknak a fiatalok.

Talán a politikai inaktivitásból adódóan, de a fiatalok számottevő része nem, többségük pedig középen tudta elhelyezni magát az ideológiai skálákon, így rajzolódott ki, hogy javában centrista, mintsem jobb vagy baloldali nézeteket vallanak a megkérdezettek. Érdekesség, hogy bár a kormányzati kommunikáció radikálisan az illiberális állam mellett kampányol, a liberalizmus elfogadottsága a legmagasabb az összes politikai beállítottság közül, valamint a fiatalok inkább mérsékeltek, mintsem radikálisak a politikai nézeteikben.

A korábban említett Európai Unió egyébként nemcsak intézményként, hanem identitásként is erős hatással bír: a megkérdezett fiatalok ötös skálán kellett értékeljék, mennyire látják magukat nemzeti és európai polgárnak, az eredmények pedig gyakorlatilag azonos, szinte pontosan 4-es eredményt hoztak. A tanulmány készítői megjegyzik:

a magyar fiatalok gondolkodásában a magyarságtudat és az európai polgár képe jól, sőt a négy [régiós] nemzet közül talán a legjobban megfér egymással.

A politikai alapú kettősség pedig nem csak itt mutatkozik meg: hasonlóan fér meg az EU-pártiság és a bevándorlásellenesség a fiatalok körében. A megkérdezettek 63 százaléka ellenzi a migrációt, de 66 százalékuk a Huxit, vagyis a magyar uniós kilépés ellen szavazna egy esetleges népszavazáson. És ugyan a nemzeti érzet erős, mégis csak a fiatalok 40 százaléka büszke a magyar állampolgárságára. Mindazonáltal a keményvonalas nativista nézetek, melyek szerint egy ország azé, akik oda születtek, mindössze 30 százalékos támogatottságot élveznek.

Háromszor annyi ellenzéki fiatal hagyná el az országot, mint kormánypárti

Amíg politikai téren vannak pozitív meglepetések az eredményekben, demográfiai, oktatási és munkavállalási viszonyok tekintetében sötétek a mutatók. A V4 országaihoz képest nálunk a legszélesebb a mindennapi nélkülözésre szorulók köre, a szerzők szerint „a magyar fiatalok szubjektív jövedelemérzékelése a legkedvezőtlenebb.” Ezzel egyidejűleg a megkérdezettek négytizede úgy véli, nincsenek alapvető anyagi problémáik.

Bár a 15-29 év közötti korcsoportban az életkorral előrehaladva értelemszerűen növekszik az iskolázottság, a kutatás szerint a 19-24 évesek 10, míg a 25-29 évesek 5 százaléka „hátrányos helyzetet előrevetítő”, azaz mindössze általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Az oktatás színvonaláról alkotott vélemény is negatív: az iskolarendszer ötös skálán mindössze 2,54-es osztályzatot kapott a fiataloktól, ez a V4 összes országánál lényegesen rosszabb. A kutatásból az is kiderült, az elégedetlenség összefügg a politikai nézetekkel:

a kormánypárti szavazók átlagosan 2,98-ra osztályozták a magyar oktatás színvonalát, amíg ugyanerre a kérdésre az ellenzékiek 2,33-as átlagos értékelést adtak.

Amíg a távoktatással kapcsolatban nem voltak egyértelmű következtetések, és megoszlottak a vélemények afelől, hogy pozitívan vagy negatívan élték meg az átállást (amelyhez egyébként az érintett válaszadók döntő többsége nem szenvedett digitális eszközhiányt, és a közösségi médiából is csak 2 százalék marad ki), sokkal tisztább kép rajzolódik ki az oktatás gyakorlatiatlanságával kapcsolatban. A magyar tanulóknak mindössze egyharmada vett részt gyakorlati képzésben a tanulmányai során, amely a régió országainak átlagához képest 20 százalékkal kevesebb – ez a kutatók szerint alátámaszthatja az iskolarendszer túlságosan elméleti jellegével kapcsolatos kritikákat.

A munkavállalás nyomán végül szintén felsejlenek a korábban említett párhuzamok. Bár az állandó foglalkoztatottság Magyarországon (és Lengyelországban) egyaránt 38 százalék, ami a legmagasabb a régióban, a munkanélküliséget szintén a legmagasabbra, 27 százalékra mérték mindkét országban. A kormánypárti-ellenzéki törésvonal pedig a kivándorlás nyomán érhető tetten:

amíg a Fidesz-szavazók mindössze 12 százaléka emigrálna, a bizonytalanok 24, míg az ellenzékiek 36 százaléka, tehát a fideszesek két, illetve háromszorosa hagyná el az országot. Az összesített 26 százalék pedig régiós szinten is kiemelkedő adat.

hvg.hu