h i r d e t é s

Minden rendben az esztergomi polgármester vagyonnyilatkozatával?

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Minden rendben az esztergomi polgármester vagyonnyilatkozatával?

2020. január 06. - 16:13

 

Adatigényeltünk az esztergomi önkormányzattól és majdnem mindent megkaptunk.

Forrás: Hernádi Ádám / Facebook

Hernádi Ádámot 2019. augusztus 31-én vette nyilvántartásba a Nemzeti Választási iroda, mint a Fidesz, KDNP esztergomi polgármester jelöltjét.
2019. október 13-án vasárnap a szavazatok 58,28 százalékát (5896 szavazat) megszerezve választották meg Esztergom polgármesterének. A valasztas.hu adatai szerint Hernádi a polgármesteri tisztséget főállásban kívánta ellátni.

2019. december 17-én adatigényléssel éltünk az Önkormányzat felé, két dologra voltunk kíváncsiak.
Az egyik kérdésünk a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozott, a második pedig arra, hogy Hernádi Ádám tett-e összeférhetetlenségi nyilatkozatot, hogy megnyert mandátumát megtarthassa.

Kérdéseinkre csak részben kaptunk választ Újlaki Bernadett jegyzői asszisztenstől, aki mellékelten megküldte Schottner Norbert, az Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője válaszlevelét.

Hernádi Ádám vagyonnyilatkozatából kiderül, hogy a bruttó 789 ezer forintos képviselői tiszteletdíján kívül más foglalkozásból származó jövedelme nincs.


Forrás: Hernádi Ádám vagyonnyilatkozata

Továbbá azt is megtudhatjuk, hogy gazdasági társaságban fennálló tisztsége vagy érdekeltsége nincs az esztergomi polgármesternek. Kérdés: a NIF Zrt.-ben fennálló felügyelőbizottsági tagsága(?) és az azzal járó havi bruttó 200 ezer forint nem tartozik a vagyonnyilatkozatra? Biztosan meg lehet jogászkodni, hogy ez a felügyelőbizottsági tagság nem tisztség és nem érdekeltség. Az alábbi közérdekű adatokat tartalmazó 2019. december havi NIF-bértáblán szerepel a neve az állami cég vezetői között. 


Nagyobb méretért kattintson a képre!
Forrás: nif.hu

De nem is a plusz jövedelem vet fel kérdéseket, hanem a 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól (Mötv.) és az abban megfogalmazott összeférhetetlenség, tekitettel arra, hogy Esztergom polgármestere egy állami cég felügyelőbizottságának a tagja.

Az összeférhetetlenségi szabályok a közbizalom megőrzésének egyik legfontosabb eszközei, de kiemelkedő szerepük van a hatalom megosztásának, az államhatalmi ágak elválasztásának biztosításában is. Kizárja az eltérő, vagy egymással hierarchikus, felügyeleti, ellenőrzési viszonyban álló hatalmi pozíciók egy kézben történő egyesülését, az elfogultságot és a személyi érdekeltség visszaélésszerű érvényesülését.

Az Mötv. szerint a 3000 fő és az az alatti lakosságszámú település polgármesterének, valamint a 3000 fő feletti település társadalmi megbízatású polgármesterének összeférhetetlenségére az önkormányzati képviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Szigorúbb szabályok vonatkoznak a 3000 fő feletti lakosságszámú település főállású polgármesterére, ő ugyanis – a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével – egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, más kereső foglalkozást nem folytathat, nem lehet gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja. Mindez azt jelenti, hogy gazdasági társaság személyesen közre nem működő tagja (nem tisztségviselő a gazdasági társaságban; nem jár el, vagy nem tevékenykedik a gazdasági társaság nevében, ahhoz kapcsolódóan stb.), vagy tulajdonosa viszont lehet.

A polgármester-jelöltnek a jelölés bejelentéséhez csatolnia kell a nyilatkozatát arról, hogy nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a polgármesteri megbízatással, illetve ha van, akkor arról megválasztása esetén lemond. Így a választók abban a tudatban döntenek a polgármester megválasztásáról, hogy összeférhetetlenségi ok nem áll fenn, vagy ha igen, azt a polgármester megszünteti. A polgármester mindenekelőtt maga köteles az összeférhetetlenséget megszüntetni. Amennyiben e kötelezettségének nem tett eleget, akkor a képviselő-testület dönt az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállásáról, az összeférhetetlenség megállapításáról, bizonyos esetekben pedig hozzájárulhat az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények további fenntartásához.

A polgármester az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni. Amennyiben észleli az összeférhetetlen helyzet (ok) fennállását, ám annak megszüntetésére – külön jogszabályi rendelkezés miatt – 30 napon belül nincs mód, a törvény lehetőséget biztosít az összeférhetetlenségi eljárás mellőzésére. E lehetőség csak akkor áll fenn, ha a polgármester az általa tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatát az összeférhetetlenségi bizottságnak határidőben átadja. Ha a polgármester e kötelezettségének nem tett eleget, bármely önkormányzati képviselő vagy bizottság indítványára- a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget. A polgármester összeférhetetlenségének megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél (alpolgármesternél). (jogaszvilag.hu)

Midez azért érdekes, mert az adatigénylésünk Hernádi Ádámra vonatkozó második pontján az önkormányzat nagyvonalúan átsiklott.


 

Kommentek

h i r d e t é s