h i r d e t é s

Mindenkitől jelentősebb több adó befizetését várja el a kormány jövőre

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Mindenkitől jelentősebb több adó befizetését várja el a kormány jövőre

2022. július 24. - 11:17

Évről évre több adó befizetésével számol a kormány a költségvetésben, és nincs ez másképp a kedden elfogadott 2023-as büdzsében sem.

Forrás: Orbán Viktor Facebook oldala

A 2023. évi költségvetésben a

  • kiadási főösszeg 33 425 828,9 millió forint (2022-re ez az összeg 4901 milliárd forinttal kevesebb volt),
  • a bevételi főösszeg 31 073 683,2 millió forint (2022-re 5721 milliárd forinttal volt kisebb az összeg),
  • a hiány pedig 2 352 145,7 millió forint (az idei évre eredetileg beállított hiány 800 millió forinttal több, mint a jövő évre tervezett).

Áfából 30 százalékkal növelték az adóelvárást

A legnagyobb adóbevételt jövőre is az általános forgalmi adóból várják, 30 százalékkal többet, mint amennyit az idei évre állítottak be, ami azt jelenti, hogy 1665 milliárd forintot pakoltak rá az idei elvárásra, így lett ez 7152 ezer milliárd forint.

Azzal kapcsolatban, hogy miből számítanak ekkora bevételre, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere, Bagdi Lajos négy tényezőt említett:

  • a kata változásából adódó többlet áfabevételek (az eddigi alanyi áfamentes vállalkozók egy részének átterelése az áfafizető körbe);
  • a jelentős mértékű inflációnak köszönhető többlet-áfabevételek;
  • a bejelentett – átlagfogyasztást meghaladó – rezsiköltségek piaci árú elszámolása (ebből a kormányzati kommunikáció alapján mintegy 1000 milliárd forint többletbevételt vár a kormány, vagyis az áfahatása is jelentős lehet).
  • Feltételezhető, hogy a költségvetés kalkulál egy jelentősebb uniós forrással is, amelynek érezhető áfabevételt generáló hatása is lehet majd 2023-ban.

Dobogós még a tb-járulék (3778 milliárd forint, 13 százalékos növekedés) és a személyi jövedelemadó (3733 milliárd forint, 30 százalékos növekedés). Kiemelkedően sok bevételt várnak a szociális hozzájárulási adóból (2530 milliárd forint, 3 százalékos növekedés), a jövedéki adóból (1469 milliárd forint, plusz 13 százalék) és a társasági adóból is (792 milliárd forint, amire 35 százalékkal több lett beállítva az ideinél).

A társasági adóbevételeket több mint 200 milliárd forinttal nagyobbra tervezték jövőre, mint az idén, ami a Niveus Consulting Group kommentárja alapján egyfelől az exportorientált cégek – jelentős forintgyengülésből adódó – kiemelkedő pénzügyi eredményéből jöhet. Másrészről kérdés, hogy a kormány nem számolt-e mégis azzal a 100 milliárd forint körüli tétellel, amely a globális minimumadó 2023-as bevezetésével járhatna.

A vállalkozásoktól több mint 1100 milliárd forinttal több adót várnak

Az idei évre a vállalkozások befizetései alatt összesen 1440 milliárd forint adót tüntettek fel a tervezetben, a jövő évre viszont a különféle extraprofitadókkal megfejelve (ami részben új sarcok bevezetéséből, részben a korábbiak megemeléséből adódik) 2561 milliárd forintra emelték az adófizetési elvárást. Az idei és a jövő évi tervezetet összehasonlítva leginkább a bányajáradék tervezett adóbevétele emelkedett, 6,3-szorosára, a pénzügyi szervezetek különadója 5,5-szeresére, az energiaellátók befizetései pedig 4,4-szeresére.  A pénzügyi szervezetek különadója emelkedik a legtöbbel, 277 milliárd forinttal, illetve a társasági adó (+ 203 milliárd forint) és a bányajáradék (+ 202 milliárd forint).

De ne felejtsük el, hogy az idei eredeti tervezethez képest már 2022-ben is elvárják az extraprofitadóval sújtott szektoroktól a plusz adóbefizetést. A kormány a költségvetés egyensúlyának helyreállítása érdekében nyolc szektorra vet ki adókat, vagy emeli meg a már meglévő sarcot:

  • bankok: +250 milliárd forint, +50 milliárd forint a tranzakciós illetékből,
  • energetika és bányászat: 300 milliárd forint,
  • biztosítók: +50 milliárd forint,
  • kiskereskedelem: +60 milliárd forint,
  • gyógyszerforgalmazók: +20 milliárd forint,
  • telekommunikációs cégek: +40 milliárd forint,
  • légitársaságok: 30 milliárd forint,
  • reklámszektor, média: 15 milliárd forint.

Csak ebből az idén összesen 815 milliárd forintnyi plusz bevételt várnak.

És az idei a második félévtől megduplázódott a cégautóadó, több bevételt várnak a népegészségügyi termékadóból, emelték az egyszerűsített foglalkoztatás adóit és a jövedéki adót is.

Az extraprofitadókból jövőre a rezsivédelmi alapba több mint 608 milliárd forint folyhat be (az energiaágazattól, bányajáradékból, a légitársaságok hozzájárulásából és távközlési adóból), a honvédelmi alapba pedig több mint 841 milliárd forint (a pénzügyi szervezetektől, a tranzakciós adóból és a biztosítási adóból).

Ami meglepő: annak ellenére, hogy a katát erőteljesen visszametszette a kormány, hiszen várhatóan a katások 80 százaléka fog eltűnni, ennek ellenére jövőre mindössze 10 milliárd forinttal kevesebb bevételt terveztek a kisadózók tételes adójából, 226,8 milliárd forintnyit.

A fogyasztási típusú adóknál és a lakossági befizetéseknél is jelentős a plusz elvárás

A fogyasztási típusú adók csoportjába soroltak közül nem csak az áfaelvárás nőtt jelentősen (+30 százalék), hanem az extraprofitadókkal terhelt szektoroké is, így a távközlési adó (+81 százalék), a biztosítási adó (+56 százalék) és a pénzügyi tranzakciós illeték (+39 százalék) során is jóval magasabb összeg szerepel, mint amennyi az idei tervezetben volt eredetileg. A fogyasztási típusú adókból több mint 2 ezer milliárd forinttal több bevételt várnak 2023-ra.

A lakossági befizetéseknél összesen majdnem ezer milliárd forinttal többet várnak el jövőre, mint idén,

és itt sem csak a személyi jövedelemadó során mutatkozik jelentős emelkedés (+30 százalék), hanem a lakossági illetékeknél (+32 százalék) és a gépjárműadónál is (+11 százalék). Jövőre a háztartási alkalmazottak regisztrációja díjköteles lesz, amiből mindössze 30 millió forint bevételt várnak.

A szakértő szerint az szja növekedése feltételezhetően a jelentős inflációt szükségszerűen kísérő béremelésekből és a kata módosítása kapcsán várható többlet szja-befizetésekből adódik.

Szociális hozzájárulási adóból 2530 milliárd forint bevételt várnak, társadalombiztosítási járulékból és egészségbiztosítási járulékból pedig 3778 milliárd forintot, összesen 6308 milliárd forintot tehát, az idei 5804 milliárd forinttal szemben, ami 9 százalékos növekedés. (24.hu)


 

Kommentelne? Kattinson ide!

h i r d e t é s