Egy friss törvénymódosítás szerint a kormány is alapíthat alapítványokat, ám azt nem korlátozza a jogszabály, hogy mekkora pénzt tolhatnak be ezekbe a szervezetekbe, továbbá nem derül ki, hogy kik, milyen alapon válhatnak döntéshozó testületeik tagjává.

"Feltűnés nélkül" fogadta el az Országgyűlés azt a törvényjavaslatot, amely visszaállítja a kormány jogát arra, hogy alapítványokat hozzon létre - írja a Magyar Nemzet. A néhai pénzügyminisztérium 2006-ban azzal az indokkal szüntette meg a hasonló - akkor közalapítványoknak nevezett - szervezeteket, hogy a közpénzek elfolyásának egyik fő csatornájává váltak.

Valójában azért jöttek létre, hogy élvezzék az alapítványi formával járó előnyöket - folytatódott a nyolc évvel ezelőtti indoklás -, például az alapítótól való vagyoni függetlenséget. Ezért rendelték el akkor, hogy a kormány se közalapítványokat, se alapítványokat ne hozhasson létre. Gyakorlatilag ezt a tiltást oldhatja fel a múlt héten elfogadott törvénymódosítás.

Erősítheti a gyanakvást, hogy pénzszivattyúkat akarnak létrehozni, a kormány egyéb rendszerei, például a letelepedési kötvények, amelyek a sajátos közvetítőiken keresztül teszik magánpénzzé a közpénzt. Az egyelőre nem hatályos törvény nem határozza meg, milyen célra hozhat létre alapítványokat a kormány.

Emellett azt sem korlátozza, hogy mekkora alapítói vagyont lehet egy-egy szervezetnek átadni, továbbá nem derül ki, milyen követelmények alapján nevezhetők ki a kuratóriumaik tagjai. Érdemes emlékeztetni rá, hogy a jegybank arra hivatkozva próbálta eltitkolni alapítványai költekezését, hogy azok önálló jogalanyok.

napi.hu