A kormány - elsőként a nagyvárosok közül - jóváhagyta Debrecen 2030-ig tervezett fejlesztési koncepcióját, amelynek célja, hogy a város Magyarország keleti régiójának központja legyen - jelentette be az innovációs és technológiai miniszter kedden a helyi Kölcsey-központban, a programbemutató sajtóeseményen. 

A mintegy 600 milliárd forint forrásigényű projekteket tartalmazó Debrecen 2030 program öt pillére a gazdaság, a közlekedés, az oktatás, a kultúra és a városfejlesztés

- ismertette Palkovics László.

A miniszter Debrecent az ország egyik „legfőbb városának” nevezte, ugyanakkor megjegyezte, hogy a magyar kormány fejlesztési politikája nem tesz érdemi különbséget a kis- és a nagy települések között. 

A Debrecen 2030 programból a tárcavezető kiemelte egyebek mellett a helyi nemzetközi repülőtér bővítését, a várost elkerülő keleti körgyűrű folytatását és a Természettudományi Múzeum Debrecenbe költöztetését.

A programhoz egyébként a központi költségvetési források mellett városi pénzeket, kohéziós és piaci forrásokat is igénybe vesznek

- fűzte hozzá Palkovics László.

Ez azt jelenti, hogy már végleges, hogy a múzeumot elköltöztetik Budapestről. 

Palkovics László azt nyilatkozta az RTL Híradónak, hogy szerinte a múzeum kedvéért többen el fognak látogatni a városba, de azt nem árulta el, hogy pontosan hol lesz a múzeum új épülete.

Az, hogy sérülhetnek az ott található tárgyak, ne sérüljenek. Erre vannak technikák, hogy hozzuk le

- mondta a tárcavezető.

Ettől tartanak ugyanis a leginkább a múzeumi dolgozók. A költözés ellen korábban a múzeumi szakma és Budapest vezetése is tiltakozott. Szakemberek arról beszéltek korábban a csatornának, hogy az áttelepülés menthetetlen károkat okoz a több tízmillió darabból álló, pótolhatatlan gyűjteményben. Ráadásul a múzeumi dolgozók többsége nem akar Debrecenbe költözni, emiatt tiltakoztak is februárban. 

Az RTL emlékeztetett arra, hogy tavaly decemberben került szóba a költözés, akkor arról volt szó, hogy először ideiglenes épületben lesz helye. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a tiltakozások után idén februárban már azt közölte, hogy csak akkor költözik az intézmény, ha meglesz a végleges helye.

Papp László, Debrecen polgármestere kedden azt mondta, a Debrecen 2030 program egy korszakalkotó, Debrecen dimenzióváltását, léptékváltását jelentő komplex és átfogó városépítő stratégia, amely meghatározó jelentőséggel bír majd az évszázad előttünk álló részére.

Mi vagyunk az első magyar város, amely a magyar kormány által határozattal és konkrét forrással megerősített, 2030-ig terjedő, komplex fejlesztési programmal rendelkezik

- tette hozzá.

A polgármester a zászlóshajó projektek közül kiemelte az új Természettudományi Múzeum és egy komolyzenei hangversenyterem megépítését, új villamosvonal létrehozását, de kiemelt feladatnak nevezte az erdők és a zöld területek védelmét, minőségi megújítását, a megújuló energiára épülő fejlesztéseket és a Civaqua-programot, amely a Tisza vizét a Keleti-főcsatornán keresztül juttatja majd el Debrecen területére.

Kósa Lajos (Fidesz), országgyűlési képviselő máig ható történelmi példákat is sorolva azt mondta, 

a magyar jövő Debrecenben épül.

A Debrecen 2030 programot magyar, patrióta, jövőt építő, nyitott szemléletű fejlesztésnek nevezte, majd megjegyezte: a siker kulcsa a debreceni Református Kollégium épületén olvasható: „Orando et laborando”, imádkozzál és dolgozzál.

nepszava.hu