Fjodor Lukjanov, a Valdaj Klub kutatási igazgatója irányította a csapatot vagyis nagyon közel állnak Putyinhoz. Ezért nem meglepő, ha azt állítják, hogy a háború Ukrajnában nem regionális konfliktus hanem a hatalmak között fennálló nemzetközi hierarchia tesztje. Régebben a hatalomváltás a brit birodalom és az USA között viszonylag zavartalanul mehetett végbe, de ma erre nincs lehetőség, mert a világ hatalmai nem fogadnának el egyetlen szuperhatalmat. Kínát sem? Peking sem alkalmas erre a szerepre – hangsúlyozzák Putyin tanácsadói. Miért nem?

Egyrészt, mert az USA semmiképp sem hajlandó átadni a szerepet, és az egész globális rendszer jelenleg őt szolgálja. Másodsorban Kína sem áll készen arra, hogy átvegye a szerepet, mert azt túlságosan is kockázatosnak találja. Harmadrészt – és ez a legfontosabb – a világ hatalmai nem fogadják el a hegemónia rendszerét.

A Nyugat gazdasági háborút folytat Oroszország ellen

A regionális interakció jelezheti a megoldást azoknak a kis és közepes méretű államoknak, amelyeknek nincs elég erőforrásuk az önálló fejlődéshez – javasolják a szerzők. Ez az ukrajnai agresszió burkolt indoklása: Oroszország saját érdekszférát alakítana ki. A szerzők nem teszik fel azt a kínos kérdést, hogy Oroszországnak ugyan bőven van erőforrása az önálló fejlődéshez, de mégiscsak képtelen versenyképes gazdasági modellt kialakítani. Ezért menekülnek Moszkvától az egykori szovjet tagállamok élükön Ukrajnával. Ki akar együttműködni Moszkvával?

Putyin tanácsadói maguk is látják, hogy az alapvető probléma gazdasági és nem katonai. Ezért multipoláris globális gazdasági rendszert javasolnak, amelyben a dollár egyre kisebb szerepet játszik.

Az ukrajnai katonai konfliktus csak az átmeneti korszak jele – hangoztatják Putyin tanácsadói. Akik rámutatnak: a katonai erő a jövőben nem játszik döntő fontosságú szerepet a nemzetközi konfliktusokban! Akkor miért támadta meg Putyin Ukrajnát? A szerzők nem mondják ki, de ugyanazt gondolják mint Talleyrand Napóleonról. Az okos külügyminiszter, aki jóval túlélte a császárt, így nyilatkozott Napóleon egyik akciójáról:

EZ TÖBB MINT BŰN , EZ HIBA VOLT!

Peking fütyül Moszkvára

Csak egy külügyminiszter-helyettest küldött Hszi Csin-ping elnök Moszkvába, hogy deklarálja a “stratégiai együttműködést” Oroszországgal. Mit jelent ez? Semmi különöset. Főként pedig nem jelent katonai szövetséget. Gazdaságit pedig végképp nem hiszen Oroszország teljesítménye eltörpül Kínáé mellett. A Szovjetunió egykori keleti tagállamai Kína felé tájékozódnak, élükön Kazahsztánnal, melynek elnöke folyékonyan beszél nemcsak oroszul, de kínaiul is. Pekingben Blinken amerikai külügyminisztert várták, aki lemondta útját a tragikomikus léggömb ügy miatt. Peking G2 rendszert szeretne, melyben az amerikaiakkal egyenrangú partnerként igazgathatnák a világ ügyeit. Ebből az USA egyelőre nem kér, de Kína számukra is sokkal fontosabb mint Oroszország. Az Európai Uniónak Kína a legfőbb kereskedelmi partnere. Az Ukrajna elleni háborúval Putyin kiírta magát a globális rendszerből. Még a saját tanácsadói is úgy gondolhatják, hogy a katonai akció hiba volt. Hogy lehetne megoldani a konfliktust? A döntés Washington kezében van, amely el akarja kerülni, hogy Moszkva és Peking összefogjon ellene. (fuhu.hu)