Az állami hírügynökség tudósítása szerint Nagy István újságírói kérdésekre válaszolva közölte, hogy "asztalra kell tenni annak a lehetőségét", hogy ÁLLAMI VAGY MAGÁNVÁLLALKOZÁSKÉNT OLYAN MŰTRÁGYA-ELŐÁLLÍTÓT HOZZANAK LÉTRE, AMELY AZ ORSZÁG STRATÉGIAI ELLÁTÁSÁT BIZTOSÍTANI TUDJA.

Az agrárminiszter múlt héten minden hazai műtrágya-előállítóval tárgyalt és a magyarországi szükséglet fedezésének mikéntjéről e hét végén várható bejelentés.

Ha kell, akkor importból is, de lesz elég műtrágya

- szögezte.

Az Agrárminisztérium (AM) most azon dolgozik, hogy számszerűsítse, mennyi pénzzel károsította meg Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa a magyar gazdákat - tájékoztatott Nagy István.

Az Agrárminisztérium vezetője szerint Bige László komoly csapást mért a magyar mezőgazdaságra, cége - piaci helyzetét kihasználva - mesterségesen emelte a műtrágya árát, a mostani egyébként is magas világpiaci árak mellett, így annak költsége az előző évekhez képest a négyszeresére nőtt.     

Győrffy Balázs, a NAK elnöke a többi között arról beszélt, hogy A FÖLDGÁZ ÁRÁNAK TÍZSZERESÉRE EMELKEDÉSE MELLETT "KARTELLEZÉS IS ROMBOLTA" A MŰTRÁGYAPIACOT MAGYARORSZÁGON.

Szavai szerint nem véletlenül szabott ki a GVH rekordmagas büntetést a Nitrogénművek Zrt.-re és vállalatcsoportjára.

A műtrágya a mezőgazdaságban nem megkerülhető inputanyag, "a nitrogénműtrágya a növények üzemanyaga". A magasabb input-költség előbb-utóbb a fogyasztók pénztárcáját is károsítja, "és bizony ez is történt" - hívta fel a figyelmet.  

Jakab István, a Magosz elnöke beszámolt arról is, hogy a helyzet miatt A TAVASZI FEJTRÁGYÁZÁS CSAK RÉSZBEN BIZTOSÍTOTT, AMI KOMOLY HOZAMKIESÉST OKOZHAT A GAZDÁKNAK.

A Nitrogénművek Zrt. múlt héti közleményében visszautasította a korábban a szaktárca, illetve a NAK utalásait az állami beavatkozás szükségességét arra hivatkozva, hogy a vállalat teljes kapacitáson működik és csak a magyar piacon nem értékesíthető mennyiséget viszi exportra. (Portfolio)