h i r d e t é s

Nagy Mártonék közbelépnek: multicégek gyárait venné meg az állam?

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam
a- a+

Nagy Mártonék közbelépnek: multicégek gyárait venné meg az állam?

2023. május 24. - 10:14

Kormányközeli vállalkozók helyett a Gazdaságfejlesztési Minisztérium tárgyalhat a külföldi kézben lévő hazai cementgyárak felvásárlásáról – állítják az építőipari szakszövetségnél. Ennek kapcsán az érintett vállalatok is reagáltak a 24.hu-nak.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter - Fotó: Pavel Bogolepov/Népszava

Közben az új építési törvény tervezetét pontosították a minisztériumban, így a nemzeti tüzépek koncepciója másként festhet, mint azt korábban feltételezték.

„Nem szeretnék jól informált színben feltűnni, de biztos vagyok benne, hogy a kormány ezt rövidesen meg fogja oldani” – reagált lapunknak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, amikor arról faggattuk, az állam valóban közbenjár-e abban, hogy a három működő hazai cementgyár esetében tulajdonosváltás történjen.

Jelenleg a váci és a beremendi cementgyárat a német HeidelbergMaterials és a Schwenk Zement 50–50 százalékos tulajdonában lévő Duna Dráva Cement Kft. (DDC) birtokolja, míg a harmadik, királyegyházi cementüzem a svájci-francia hátterű Holcim Magyarország Kft. (idén májusig Lafarge Cement Kft.) tulajdona.

Áprilisi német sajtóhírek szerint a DDC tulajdonosait már megkereste egy meg nem nevezett, „a magyar miniszterelnökkel szoros kapcsolatot ápoló” vállalkozó, aki felvásárlási ajánlatot tett a magyar leánycégre. A németek azonban elutasították a kezdeményezést.

Koji nemrég az InfóRádióban nyilatkozott, ennek leiratában a következő jelent meg: „Az állam cementgyárak megvásárlásáról tárgyal”. Ezzel kapcsolatban most a 24.hu-nak azt mondta, hogy az idézet pontosításra szorul, érdemes árnyalni a képet.

Jelenleg a kormányon belüli munkamegosztás keretében a gazdaságfejlesztési miniszter foglalkozik azzal, hogy megoldást találjon a cementpiacon kialakult problémákra. Tavaly a Magyarországon gyártott cement vonatkozásában ellátási zavarok léptek fel, a három cementgyár lényegesen kevesebbet termel, ezért a megrendelők és a kivitelezők körében bizalmatlanság alakult ki, és inkább az importforrások irányába fordultak. Amíg az építőipar két évvel ezelőtt a cementszükségletének 60 százalékát hazai gyártású termékekből fedezte, és csak 40 százalékát importból, addig mostanra ez az arány megfordult. A határon túlról behozott cement azonban jóval drágább, egyebek közt a magas szállítási költségek miatt. A szakszövetség adatai szerint átlagosan 150 százalékkal emelkedett a cementtermékek ára 2020 óta.

Az ÉVOSZ azért lobbizik, hogy az ellátás biztonsága helyreálljon, és minél több hazai előállítású cement kerüljön a piacra. A nemrég megjelent kormányrendelet pedig arról szól, hogy amennyiben az építőipari ellátás biztonsága veszélybe kerül, akkor az építésügyi miniszternek beavatkozási lehetősége van, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közreműködésével. A megfogalmazásból arra lehetett következtetni, hogy az ellátásbiztonságot nem feltétlenül cementfelvásárlással lehet megoldani, hanem úgy is, hogy az állam tulajdonrészt szerez egyes üzemekben, amelyek a cementet kiszámítható módon gyártják, és elfogadható áron szállítják az ágazat számára.

Tudjuk, hogy a szaktárca ezzel a témával foglalkozik

– mondta a 24.hu kérdésére az elnök.

Az ügyben megkerestük a Gazdaságfejlesztési Minisztériumot, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

Guth Zoltán, a Duna Dráva Cement Kft. sajtófőnöke ugyanakkor meglepődve fogadta felvetésünket. Szerinte továbbra is az az álláspont érvényes, amit lapunkkal korábban közöltek: a két német tulajdonos elkötelezett magyarországi befektetése mellett, és nem tárgyal annak eladásáról. A Holcim Magyarországtól pedig a következő visszajelzés érkezett: „Nem áll módunkban kommentálni azt a hírt, mely szerint a magyar állam hazai cementgyártókkal és/vagy azok külföldi tulajdonosaival tárgyalásban állna részvényszerzési célból. Azt azonban megerősíthetjük, hogy a vállalat és annak nemzetközi cégcsoportja, a Holcim Csoport is elkötelezett amellett, hogy a továbbiakban is minőségi magyar cementtel szolgálja ki a hazai építőipart.”

Nem kereskedelmi lánc lesz a nemzeti tüzép

Az Építési és Közlekedési Minisztériumban átírták a nemzeti építészeti kerettörvényről szóló koncepciót. A februárban megjelent tervezet alapján az ágazatban is értetlenséget okozott a nemzeti tüzépekre vonatkozó javaslat, ezt mostanra pontosították. A módosítást egyelőre csak a szakmához juttatta el a tárca, nyilvános felületen nem elérhető. A majdan nyilvánosságra kerülő törvénytervezet egyelőre jogszabályi előkészítés alatt áll, durván 500 oldalas anyag lesz, amelynek véleményezésére az ÉVOSZ várhatóan három napot kap majd, mielőtt a kormány elé kerül – közölte Koji László.

Májusi kormányrendeletekből kiderült, hogy hamarosan életbe lép az építőanyagokra vonatkozó exportkorlátozással kombinált állami elővásárlási jog, Lázár János építési miniszternek pedig június végéig kell újabb lépéseket tennie a nemzeti tüzépek koncepcióját előkészítendő. Koji szerint a miniszter akkor intézkedhet, ha az ellátás biztonsága veszélybe kerül, a megfogalmazás szerint ez akkor következik be, ha a stratégiai jelentőségű nyersanyagokat és termékeket nem vagy csak irreális piaci körülmények között lehet beszerezni, ekkor kaphat lehetőséget, hogy nemzeti építési kereskedést hozzon létre.

A tüzép a tervek szerint nem egy telephelyekkel rendelkező kereskedési láncot takar majd, melyet a most meglévő építőanyag-kereskedések államosítása vagy privatizációja által hoznak létre, hanem nagy valószínűséggel egy online kereskedőházat, amelynek alapvetően az a feladata, hogy az állami beruházásokhoz szükséges, kritikus építési termékeket beszerezze.

Tizenöt építőanyag-kategória esetén illetné meg elővásárlási és vételi jog az államot, amely a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-n keresztül „aktuális piaci értéken” vásárolhatná fel a termékeket, majd bocsáthatná azokat a nemzeti tüzépek palettájára. Amennyiben az MNV Zrt. és a bejelentő a vételi jog gyakorlása során a vételárban nem tud megállapodni, a vagyonkezelő a termék „aktuális piaci értékének megfelelő összeget” 15 munkanapon belül átutalja, az eladó pedig ezt követően a már megfizetett összegen felüli követelését polgári peres eljárás keretében érvényesítheti.

Az ÉVOSZ-elnök szerint nem került napirendre, hogy ezt a joggyakorlatot bármiféle árszabályozáshoz, árindexáláshoz kössék, és úgy látja, csak vélt sérelmekből fakadhat az az aggály, amely szerint az állam esetleg szándékosan nyomott áron fogja felvásárolni az építőanyagokat. „Hogy mi a szokás, és mi a jogszerű, azt a Polgári törvénykönyv egyértelműen előírja: ha az állam üzleti kárt okoz, akkor kárfelelőssége keletkezik. Ekkor az érintett piaci szereplőt jogorvoslat illeti meg” – szögezte le.

A cementtermékek esetében az államot 2021 óta elővásárlási jog illeti meg, de ezzel az eszközzel a mai napig nem élt, mivel sem az állami beruházásoknál, sem a lakossági piacon nem volt rá szükség. Ez mindaddig elméleti lehetőség, amíg az ellátás biztonsága ténylegesen nem kerül veszélybe – igyekezett árnyalni a képet lapunknak.

Mindenesetre az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a cementtermékek exportkorlátozása és az elővásárlási jog miatt, a DDC szerint pedig egy újabb eljárást készítenek elő Brüsszelben a kiegészítő bányajáradék okán. (24.hu)


h i r d e t é s

Clicky