Az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa ezzel arra a tegnapi interjúra utalt, amelyben Vera Jourová amellett foglalt állást, hogy 2020 után csak azok a tagállamok kaphatnák meg az EU-s támogatásokat, amelyek csatlakoznak a most felálló Európai Ügyészséghez. 

A jogi ügyekért felelős cseh uniós biztos tegnapi javaslata egyéni vélemény, amely nem tekinthető az Európai Bizottság hivatalos javaslatának, hiszen az még nem is került soha a biztosi kollégium elé

- hangsúlyozta egy mai nyilvános budapesti beszélgetésen Navracsics Tibor.

Saját véleményeként hozzátette: technikailag is nehezen lehet kivitelezni azt, hogy a strukturális és kohéziós pénzek kifizethetőségét így összekapcsolják az Európai Ügyészséghez való csatlakozással.

A tegnapi nyilatkozat kapcsán mi is hangsúlyoztuk, hogy ez egyelőre nem hivatalos bizottsági álláspont, és bizonytalan, hogy mi lesz egy ilyen felvetés sorsa. Mindenesetre lényegében a zsarolás kategóriába soroltuk az újabb határozott uniós biztosi felvetést.

A nyilatkozat időzítése nem volt véletlen: éppen tegnap kötelezte el magát 20 tagállam illetékese az új uniós intézmény felállítása mellett, így tehát az üzenet a kimaradóknak szólt, köztük Magyarországnak, illetve Lengyelországnak, amelyek az eddigi tapasztalatok alapján az uniós ciklusok nagy nettó haszonélvezői.

Az időzítés kapcsán úgy fogalmaztunk: az is árulkodó, hogy Vera Jourová javaslata azután hangzott el újra erős érveléssel, hogy múlt héten a német javaslatot (jogállamisági keretekhez kötnék 2020 után az EU-s kifizetéseket) lényegében a Bizottság elnöke is "lesöpörte az asztalról", a regionális politikai biztos pedig nekünk adott nyilatkozatában jelezte az ellenkezését a német javaslattal kapcsolatban.

Navracsics az előadása után a közönség soraiból feltett mintegy tucatnyi kérdésre is válaszolt, ezek közül a legfontosabb üzenetek, információk: 

• Azt, hogy az Bizottság által évente kiadott (idén májusban megjelent) országspecifikus ajánlások teljesítéséhez kötnék a jövőben az uniós támogatások kifizetését, szintén csak magánbeszélgetésekben hallotta eddig, így ez sem számít a Bizottság hivatalos álláspontjának
• A Brexittel kapcsolatos tárgyalások várhatóan még ebben a hónapban el tudnak kezdődni és a tényleges brit kilépést egy ellencsatlakozási folyamatként kell elképzelni: fejezetről-fejezetre haladnak majd, azaz "fokozatos lesz a kiválás",
• Ebben a folyamatban lesz egy szimbolikus dátum, a tényleges kilépés, de "lesz egy phasing-out fázis, amikor Nagy-Britannia elköszön, de nem kell minden területen elköszönnie", mert lehetnek programok, amik túlnyúlhatnak a kilépések (pl. Horizont 2020, Erasmus)
• Alapvető a különbség aközött, hogy két, vagy többsebességes Európai Unióról beszélünk és be kell látni, hogy "a többsebességes jelen pillanatban realitás". Ezt úgy magyarázta Navracsics, hogy például Románia EU-tag, de nem tagja a Schengennek, és az eurózónának sem. Közben Szlovákia mindháromnak tagja.
• "Nem látok olyan törekvést", ami ezen lehetőségekhez való önkéntes csatlakozás elől elzárná az utat, azaz aki teljesíti a az adott kerethez való kritériumokat, az tud majd csatlakozni ezen keretekhez
• A Visegrádi négyekből mind a három nem eurótag ország a gazdasági adatai alapján "lényegében bármelyik pillanatban" be is léphetne az eurózónába. "Azt is el tudom képzelni, hogy ha az eurózóna egyfajta központtá jelölődik ki, és vannak ilyen jelek, akkor ez olyan gazdasági kényszereket eredményez, amely a tagállamok számára vonzóvá teszi a csatlakozást", ahhoz képest, minthogy a saját fizetőeszközt tartsák fenn.
• A lengyelek euróbevezetése uniós szempontból már csak az ország mérete miatt is fontos lehet, "Csehországban és Magyarországon pedig csak politikai döntés kérdése, hogy mikor csatlakozik".
• A V4-együttműködésben nem az a legérzékenyebb terület, hogy melyik ország marad ki, vagy lép be az eurózónába. "A migrációs témán kívül nem látok túl sok geopolitikai érdeket, ami egyben tartaná" ezt az együttműködést. A migrációs válság hozta össze ezeket az országokat, előtte nem volt igazi együttműködés, inkább csak barátkozás, de persze ha a migrációs válság tartós lesz, akkor az tartósan kihozhatja ezt az érdekközösséget.

A migrációs válsággal és a terrortámadásokkal kapcsolatos hangsúlyozta: fontos tudatosítani, hogy

a migrációs válság és a terrortámadások között közvetlen oksági viszonyt nem lehet megállapítani.

Hozzátette: a briteknél történt terrortámadásoknál az elkövetők nem elsőgenerációs bevándorlók voltak, hanem a korábbi gyarmatokról érkező fiatalok, családok leszármazottjai.

A nyugati terrortámadásoknál tehát fontos megérteni, hogy az ottani tagállamoknak és a korábbi gyarmataiknak még a gyarmati időket követően is speciális marad a kapcsolata, így az egy más kulturális közeg, nehéz ezt kelet-közép-európai fejjel megérteni.

Arra az újságírói kérdésre, hogy a CEU-ügy kapcsán tapasztalt-e a magyar kormány részéről esetleges változást (a hozzáállásban), úgy reagált:

én nem találkoztam változással, és azt olvasom, amit Önök írnak.

Nagyon bízom abban, hogy lesz valamilyen változás

és jelezte, hogy a Bizottság most értékeli a magyar választ, ez még zajlik, így nem mondhat semmit.

portfolio.hu