Nekiment a kormánynak a norvég miniszterelnök
Erna Solberg norvég miniszterelnök szerint Magyarországnak és Lengyelországnak engedélyeznie kell a civil szervezetek független finanszírozását az egymilliárd eurós, jelenleg meghosszabbításra váró norvég segélyprogram keretében. - írja az mno.hu.
Forrás: commons.wikimedia.org
Az uniós ügyekkel foglalkozó hírportál, az EUObserver azt írja, Lengyelország és Magyarország azt akarja elérni, Norvégia álljon el attól a követelésétől, hogy a civil szféra támogatására szánt úgynevezett EGT-alapok szétosztása olyan adminisztratív testületen keresztül történjék, amely független lenne, de Solberg ezt elutasította.
Nem engedhetjük meg Lengyelországnak és Magyarországnak, hogy felügyelje a civil társadalomnak szánt pénzeket.
Független szervezeteknek kell ezzel foglalkozniuk
– mondta Solbert az NTB norvég tévének nyilatkozva. Arra figyelmeztetett, hogy az „illiberális” hatalmak nem értik, a civil szférának miért kell függetlennek lennie.
A civil szférát államilag nem kontrollálhatják
– szögezte le a norvég miniszterelnök, aki a Konzervatív Párt és bevándorlásellenes Haladó Párt alkotta kormánykoalíció élén áll.
Az EUObserver szerint Solberg felvetette ezt a kérdést, amikor a múlt héten Brüsszelben tárgyalt Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével.
A nem EU-tag Izland, Liechtenstein és Norvégia, cserébe azért, hogy hozzáférhessen az EU egységes piacához, kezdeményezte az úgynevezett EGT-alapok létrehozását a szociális és gazdasági egyenlőtlenség csökkentése érdekében tizenöt fejletlenebb uniós tagországban.
A következő, 2021-ig szóló program keretében Lengyelország 809 millió, Magyarország pedig 215 millió eurós segítséget kapna. A pénzek nagyjából 10 százalékát civil szervezetek kapják, amelyek kötelezően a támogatási program kedvezményezettjei.
A Norvégia és Lengyelország közötti tárgyalások holtpontra jutottak a pénzek szétosztásáról, a Magyarországgal folytatott megbeszélések következő fordulója pedig május végén lesz
– írja a hírportál.
Frank Bakke-Jensen norvég EU-ügyi miniszter, akit a tárgyalások lebonyolításával bíztak meg, reményét fejezte ki az NTB tévének nyilatkozva, hogy az idei év végére lezárják a tárgyalásokat.
Nem tart attól, hogy a szóban forgó országok felállnak a tárgyalóasztaltól.
Mint fogalmazott: a fiatal demokráciák számára jó „edzőtábort” jelentenek az ilyen tárgyalások.
