A szervezet ugyan üdvözli a lépést, azonban rámutat, a kérdés az, hogy a kormányzati szervek elkezdik-e alkalmazni a jogszabályokat.

A TASZ komoly civil sikerként értékeli, hogy miután két és fél éve - szakmai szervekkel, szakértőkkel közösen - küzd azért, hogy a kormány foglalkozzon a kórházi fertőzések problémájával és érdemben tegyen is ellenük, úgy tűnik, az végre valóban komolyan veszi a problémát. Erre utal, hogy múlt pénteken (ugyan lehetetlenül rövid, hétfőig tartó véleményezési határidővel, de) megjelent az Emmi honlapján a miniszter által beharangozott rendelet tervezete, ami a kórházi fertőzésekkel foglalkozik. Ezzel párhuzamosan plakátkampány is indult, ami a kézmosás fontosságára hívja fel a figyelmet.

A TASZ szerint a tervezetben a kormány számos előremutató rendelkezést rögzített. Kezdve az olyan gyakorlati intézkedésekkel - amelyeket szakmai szervezetek már régóta hangoztatnak - hogy biztosítani kell a kézfertőtlenítés lehetőségét, egészen addig, hogy a rendelet némileg átrendezi a jogszabályok betartását ellenőrző és adott esetben szankcionáló hatóságok hatásköreit.

Noha ezek hasznos intézkedéseknek látszanak,

a probléma gyökere a TASZ szerint nem ez.

A kézmosás nem azért nem volt eddig lehetséges az egészségügyi intézményekben, mert nem írta elő jogszabály, hanem mert nincs szappan, kézfertőtlenítő.

A hatóságoknak már most is számtalan módjuk lenne arra, hogy fellépjenek a mulasztó szervekkel és intézményekkel szemben, a hatáskörük kibővítése önmagában nem orvosolja az eddigi tétlenkedésüket. Az egészségügy működésének feltételeit már most is részletes szabályok rögzítik, de azt, hogy ezeket a szabályokat betartják-e az intézmények, a TASZ minden értesülése szerint csak felszínesen ellenőrzik az állami hatóságok.

Arra pedig épp a TASZ adatigénylése derített fényt, hogy most érdemi következmény nem követi a szabálytalanságokat. A jogvédő szervezet hangsúlyozza, hogy a cél nem az intézmények és az egészségügyi dolgozók szankcionálása, hanem az, hogy az egészségügyi intézmények képesek legyenek betartani a szabályokat, amihez szintén az államnak kellene megadnia a megfelelő anyagi és szakmai támogatást. Ezt követően viszont komolyan számon kellene kérni az előírások betartását.

Hol a pénz a végrehajtásra?

A rendelettervezetből ugyanakkor nem derül ki az, hogy az állam pluszforrásokat rendelne a bevezetendő többletkötelezettségekhez, mint ahogy az sem, hogy hogyan biztosítható az új előírások teljesítéséhez szükséges megnövekedett emberi erőforrás.

Valódi intézkedéseket várnak

A TASZ-hoz érkező jogsegélykérések gyakran kitérnek a lehetetlen kórházi állapotokra, hogy nem működik a wc, hogy nem lehet kezet mosni, mert nincs szappan, kézfertőtlenítő, kéztörlő

- mondta Asbóth Márton, a TASZ Magánszféraprojektjének vezetője. Egy ilyen tájékoztató kampány, mint a mostani, ami a kézfertőtlenítés fontosságára hív fel, csak akkor vehető komolyan, ha a kormány ténylegesen meg is teremti a lehetőséget a kézmosásra - nemcsak a betegek, hanem az egészségügyi dolgozók, orvosok, ápolók számára is.

Ugyanez igaz a rendelettervezetre

- fogalmaz Asbóth, megjegyezve:

hogy a kormány valódi intézkedéseit várják a kórházi fertőzések ellen, a szabályok betartásának kikényszerítését. A sort az őszinte beszéddel, a nyilvánosság tájékoztatásával kellene kezdeni, azzal, hogy legalább a TASZ által jogerősen kiperelt adatokat nyilvánosságra hozzák

- mondja Asbóth Márton.

Hiányolják a rendelettervezetből a közvélemény tájékoztatását, a kórházi fertőzésre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát előíró rendelkezéseket. A kormánynak nemcsak szakmai okok miatt kellene haladéktalanul lépnie, hanem azért is, hogy mindannyian nagyobb biztonságban érezhessük magunkat, amikor kórházba kerülünk - hangsúlyozza Asbóth Márton.

napi.hu