Bajkorné Tóth Erika balmazújvárosi állattartó a hortobágyi természetvédelmi területen pályázott sikertelenül. Gazdaságuk körül egyetlen hektárt sem nyertek a 170 hektáros legelőből (amelyet 2014-ig több mint 20 éve béreltek), így azóta sincs hová hajtaniuk a jószágot. Pedig előzőleg 200 millió forintot fektettek be a tehenészetükbe, istállót, uniós előírásoknak megfelelő trágyatárolót építettek a 470 tejelő marhának. Mint az Euronews-nak elmondta, édesapja belebetegedett abba, hogy elvették tőlük megélhetésüket, és 2015-ben meghalt.

A területet egy szállítási vállalkozó nyerte meg, aki korábban nem is tartott állatot. Az ilyen esetek egyértelműen jelzik, hogy sokan kizárólag azért pályáztak a földekre, legelőkre, hogy fölvegyék az arra járó EU-támogatást, amely akár több tízmillió forintra is rúghat.

Hasonló a helyzete Mavranyi Zsigmondnak, aki több száz juhot tart Berettyóújfalu közelében. Csak 30 hektár legelőt kapott bérletre, ami nem elegendő állatainak. Mint mondja, több helyen olyanoknak ítélték a földet, akiknek állatuk sincsen, általában a "fideszes barátok" jártak jól. Levelet írt a földművelésügyi minisztériumnak, hogy vizsgáljanak felül egyes földhaszonbérleti szerződéseket, de azt a választ kapta, hogy a pályázatoknál nem találtak visszaéléseket.

Ángyán József, a második Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkára évek óta bizonyítékokkal igazolja, hogy a földérverések épp az ellenkező célt szolgálják, mint amire a kormány meghirdette azokat. Most újabb tanulmányt tett közzé a Földet a gazdáknak! program gyakorlatáról. Ezúttal a Veszprém megyei földárveréseket mutatja be, melyeknél ugyanazok a trendek láthatók, mint másutt. Az elkelt megyei földterület csaknem kétharmadát nem a kormánypropagandában szereplő „kis/közepes családi gazdaságok”, hanem 19 nagy érdekeltség szerezte meg.

Amint azt az Átlátszó írja, a helybeli gazdálkodó családok elől a földek jelentős részét más településen élő, tőkeerős árverezők szerezték meg. Ráadásul az úgynevezett „helybeliek” között találunk olyan cégtulajdonosokat is, akik (lakhelyüktől és foglalkozásuktól függetlenül) cégük székhelye jogán válhattak úgy „szerzőképes helyi földművessé”, hogy a mezőgazdasághoz nem konyítanak.

Számos esetben a nyertesek tevékenységi köre is igen távol esik a mezőgazdaságtól. Vannak közöttük milliárdos nagyvállalkozók, gépjármű- és sportszer-kereskedők, ingatlanfejlesztők is. A kisebb nyertesek között pedig találni fideszes önkormányzati képviselőt Zircről, fideszes parlamenti képviselőt és sofőrjét, illetve budapesti ügyvédet is.

Amint arról beszámoltunk, nemrégiben a New York Times nagy terjedelmű cikket közölt arról, hogy oligarchák kezébe kerül az uniós támogatások jelentős része Kelet-Európában. A cikkről vitáztak az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján, és az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságában is. (Euronews)