Nem lett volna szabad a diákok kezébe adni az új tankönyvet
A másfél éve bevezetett állami kísérleti tankönyvekben idénre sem javították ki a hibákat, a szakmai szervezetek botrányosnak tartják azokat. A kilencedikes történelemkönyvről már 100 oldalas kritika és 23 oldalas hibajegyzék is készült, a Történelemtanárok Egylete pénteken szembesítette ezekkel a kötet szerkesztőjét. Használhatatlan térképek, következetlenségek sora, lebegtetett darwinizmus, antiszemita olvasat. Az ígéret szerint jövőre minden jobb lesz.
Fotó: Oláh Tibor / MTI
A kísérleti tankönyveket 2014 elején három hónap alatt kellett a szerzőknek elkészíteniük, ez az idő sokkal rövidebb a tankönyvfejlesztés normális tempójánál - írja az index.hu. A könyveket a megrendelő állami intézmény, az OFI ennek ellenére elfogadta, és az év szeptemberétől nagyon sok iskolában már ezekből tanultak a gyerekek. A könyvekkel kapcsolatban gyakorlatilag a megjelenésük ótafolyamatosak a kritikák. Ezek részben politikaiak, részben szakmaiak — a kétféle bírálat nem is feltétlenül választható el egymástól, hiszen az új tankönyvcsalád bevezetése alapvetően politikai döntés volt, ebből a háttérből (a tankönyvpiac EU-s forrásokból való kvázi államosítása, a nagy hagyományú rivális tankönyvkiadók ellehetetlenítése) következett a rohamtempójú, és az addig meglévő szakmai kontrollmechanizmusok egy részét kiiktató tananyagfejlesztés, amibe azután nem meglepő módon rengeteg hiba csúszott.
A kísérleti tankönyvcsalád felmenő rendszerben készül, az idetartozó könyvek közül a kilencedikes történelemkönyv kapta idáig a legtöbb bírálatot. Az egész egy, a magyar őstörténettel kapcsolatosnagyon necces feladattal indult (a teljesen áltudományos sumer származásról is volt szó a munkafüzetben — a bírálatok után aztán ezt kivették az anyagból), de azóta ez a kötet lett valahogy a lakmuszpapír, a projekt egészét illető kritikák itt jelennek meg a legkonkrétabban.
Most már a könyvről egy elképesztő részletességű, majdnem száz oldalas kritika is készült, ezt a Történelemtanárok Egylete (TTE) jegyzi. A bírálat nagyon alapos, de az összegzésben nem finomkodnak a jelzőkkel.
A kísérleti megnevezés nem mentheti a kiforratlanságot, a hibák tömegét, az alkalmazási nehézségeket. A tankönyvet és segédleteit ezen a készültségi szinten nem lett volna szabad diákok kezébe adni; különösen elfogadhatatlan, hogy már a második tanéve ebben a formájában kényszerülnek használni az iskolák.
A bírálat szerzői szerint a tankönyv és a kapcsolódó tananyag „nem segíti kellően a történelemtanulást, -tanítást, sőt, alkalmazása során számos nehézséget okozhat a diákoknak, tanároknak”. Úgy látják, hogy a kísérleti tankönyv a sok hiba mellett összességében tartalmában és módszertanában nem hozott újat, hiába kommunikálják ezt a kötet előállítói.
A kritika megjelenése után most a Kossuth klubban szakmai vitán szembesítették a bírálatokkal az OFI vezető szerkesztőjét, Borhegyi Pétert. Ő azt hangsúlyozta, hogy ez egy kooperáción alapuló tankönyv, ugyanis bevonták a pedagógusokat a kutatásba: az erre szerződött 48 tanár folyamatosan véleményezi a tankönyveket. Az ő véleményük általában nem teljesen elutasító az új könyvvel szemben; igaz, az OFI saját statisztikáiból is az derül ki, hogy csak a tanáraik 23 százaléka tanítana szívesen a jövőben is ezekből a könyvekből a mostani formájukban, 60 százalék csak átdolgozott kiadásból, 16 százalék még úgy sem.
Ez a vizsgálat olyan, mint egy párt megrendelésére készült kimutatás egy kampány sikerességéről, de egypártrendszerben
— mondta erről a kutatási beszámolóról Dupcsik Csaba, a TTE-s kritika egyik szerzője, az egyik, korábban népszerű és sok iskolában használt történelemkönyv alkotója.
A kísérleti tankönyvekről már idáig is mindenféle szakmai, módszertani, szerkesztési hiányosságokat állapítottak meg a bírálatok, most azonban már ideológiai jellegűeket is. Ezek a szövegrészek nem nyíltan és egyértelműen ideologikusak, de többféleképpen érthetőek, véleményesek, és az irányuk is egy-két helyen tendenciózus — mondták.
A vallástörténeti részben a megfogalmazások a kritika szerint néhol antiszemita értelmezéseket is megengednek. A zsidó és a keresztény vallás között a könyv túlhangsúlyozza a különbségeket, a zsidó vallásról a diákoknak ebből úgy tűnhet, mintha csak egy korábban emberáldozatot elfogadó, bosszúálló istenséget követnének, és homályos az is, amit a vérvádról, illetve Jézus elítélésében a zsidók szerepéről írnak, de a könyv a mai hívő zsidók és a farizeusok között is párhuzamot von, méghozzá elég zavarosan.
Senki nem gondolja, hogy a tankönyv szerzőinek ez lett volna a célja, de a könyvnek lehet antiszemita és antijudaista olvasata. Ez óriási baj, egy tankönyvnek egyértelműnek kell lenne, nem fogalmazhat olyan módon, hogy annak lehessen tudománytalan vagy kirekesztő értelmezése
— mondta a vitán Miklósi László, a TTE elnöke. A tudománytalanság leginkább egy másik fejezet kapcsán merült fel, ahol a könyv — egy Darwin-karikatúra kíséretében —némileg lebegteti az evolucionizmus elméleti érvényességét, mintha az csak az egyik lehetséges magyarázat lenne. „Amikor az áltudomány előretör, egy tankönyv nem engedheti meg magának a kétértelműséget” — hangzott el.
Jó, hogy egy könyvet kipróbálnak, de ez a könyv mintha nem lenne azon a készültségi szinten, hogy ez lehetséges legyen. Hogy fordulhatott ez elő?
— kérdezte Miklósi László. Összegzése szerint a szövegek, képek, térképek nincsenek összefésülve, ez a munka nem készült el. „A munkafüzet végképp egy külön bolygó, és a digitális tananyagokat sem sikerült ezekhez igazítani.”
Borhegyi Péter, a történelem kísérleti könyvek szerkesztője elismerte, hogy vannak a könyvekben hibák, de szerinte ilyenek minden más tankönyvben is előfordulnak. A problémákat a visszajelzések hatására folyamatosan javítják, így a következő évben ígérete szerint már jobb köteteket kapnak majd az iskolák. Ahhoz alapproblémához, hogy ez az OFI-val leszerződött néhány tucat pedagóguson kívül ismét a szakma feje felett történik, valódi konzultáció nélkül, illetékesség híján nem tudott hozzászólni.
