h i r d e t é s

Nem marad rejtve semmi!

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam

Nem marad rejtve semmi!

2020. november 27. - 16:44

 

A babák képesek logikai úton kikövetkeztetni mások preferenciáit akkor is, ha ezek közvetlenül nem megfigyelhetők

 

Mikor kezdenek el a gyerekek logikai úton következtetni? Megelőzheti-e a logika a nyelvet? Megfigyelhető-e a logikai gondolkodás valamelyik fomája a csecsemőkorban? Olyan kérdések ezek, melyek a fejlődést kutató pszichológusok számos generációjának vitáit meghatározták Piaget óta. Míg az elmúlt 30 év fejlődéskutatási eredményei gyökeresen megváltoztatták a csecsemőkről alkotott képünket és számos lenyűgöző képességüket fedték fel (pl. nyelvi és vizuális szabályszerűségek gyors elsajátítása, tárgyak számának a követése, stb.), még mindig kérdés, hogy a még nem beszélő babák rendelkeznek-e olyan logikai eszköztárral, aminek segítségével olyan új tudást szerezhetnek ami túlmutat mindazon ami közvetlenül megfigyelhető.

Az uralkodó szemlélettel ellentétben – ami azt sugallja, hogy a csecsemők és kisgyerekek még nem képesek logikai műveletekre – Nicolò Cesana-Arlotti, Kovács Ágnes Melinda és Téglás Ernő friss, november 26-án a Nature Communications-ben publikált kutatási eredménye azt mutatja, hogy a babák már 14 hónapos korban használják a logikai következtetések egyik alapvető formáját, sőt ami különösen meglepő, az így szerzett tudást be is tudják építeni más következtetésekbe melyeket a társas világról alkotnak (“Infants recruit logic to learn about the social world”).

A babák, akárcsak a felnőttek, nem mindig rendelkeznek az éppen szükséges összes információval ahhoz, hogy megértsenek egy aktuális helyzetet. Előfordulhat például, hogy valamit nem tudnak pontosan megfigyelni, egyes érdekes tárgyakat eltakarhatnak mások, vagy lemaradnak egy esemény valamilyen fontos részletéről. Kitöltheti-e a gondolkodás ezeket a hézagokat? A kisbabák nagyon ügyesen tanulnak megfigyelés útján. De tudnak-e olyan dolgokból is tanulni, amik nem megfigyelhetők? Képesek-e a csecsemők, akárcsak a felnőttek, logikai műveleteket használni, hogy tanuljanak a fizikai és a társas világról? Mások belső állapotait gyakran csak kikövetkeztetni lehet, ha az illető nem számol be róluk. Például, ha egy barátunk arra a kérdésre, hogy teát vagy kávét szeretne, azt válaszolja, hogy nem teát, könnyű kikövetkeztetni, hogy kávét szeretne. De ki tudja-e következtetni egy baba logikai úton, hogy milyen preferencia vezérli egy másik személy viselkedését ha nincs elég közvetlenül megfigyelhető információja?

Ez a kutatás a fenti kérdésekre keresi a választ. Cesana-Arlotti és szerzőtársai elsőként szolgáltatnak bizonyítékot arra, hogy a csecsemők nem tehetetlenek olyan helyzetekben sem, amikor a közvetlenül megfigyelhető információk hiányosak. Úgy tűnik, a hiányzó információ nem akadályozza meg őket abban, hogy megfelelően értelmezzék mások cselekvéseit és következtetéseket vonjanak le az azokat vezérlő okokról. Ez azért lehetséges, mert képesek arra, hogy logikai műveleteket (például a kizárást– ha A vagy B és nem A, akkor B)  a társas világról szerzett ismeretek bővítésének szolgálatába állítsák. Ehhez annyit kell tenniük, hogy figyelembe veszik a releváns lehetőségeket, és kizárják azokat, amiknek a tapasztalataik ellentmondanak: az így kapott eredmény felhasználható akár mások motivációjának megismerésére is, mint ahogy a kávés példa is szemlélteti. Úgy tűnik, a logika különleges eszköztára gazdagíthatja a tanulási lehetőségeket egy olyan időszakban, amikor erre a támogatásra kiemelten nagy szükség van: csecsemőkorban.

Tudományos kulcspontok:

A Nature Communications által november 26-án közölt tanulmány arról számol be, hogy már a 14 hónapos babák is sikeresen használnak logikai következtetéseket, hogy a társas világról tanuljanak, olyan helyzetekben is, amikor a közvetlenül rendelkezésükre álló adatok hiányosak. Képesek arra, hogy egyes alternatívák kizárásán keresztül kikövetkeztessék, mit preferálnak más személyek. Ezek az eredmények a tudáselsajátításhoz nélkülözhetetlen alapvető jelentőségű logikai utat tárnak fel, ami már nagyon korán, még a nyelvelsajátítás előtt elérhető a babák számára.

A kísérlet:

A Közép-európai Egyetem (CEU) Babakutató Laborjában végzett kutatássorozatban Nicolò Cesana-Arlotti (Johns Hopkins University), Kovács Ágnes Melindával (CEU) és Téglás Ernővel (CEU) közösen vizsgálta, hogy a 14 hónapos, még nem beszélő csecsemők képesek-e nyelv előtti logikai műveletekre (például logikai kizárásra), hogy kikövetkeztessék a mások viselkedését vezérlő motivációkat. Gyakran előfordul, hogy olyan helyzetek tanúi vagyunk, amelyekben a főszereplő preferenciája nem egyértelmű - mert a puszta észlelés nem ad erről elég információt -, de logikai műveletek útján kikövetkeztethető (pl. kávét vagy teát lehet választani, nem teát, tehát biztosan kávét szeretne). Míg ez a következtetés egy felnőttnek egyszerű feladat, egy babának kihívást jelenthet. Nemcsak azonosítani kell a két egymást kölcsönösen kizáró lehetőséget és elvetni az egyiket, de ennek a műveletnek az eredményét fel kell használni arra, hogy egy másik személy preferenciáját megállapíthassuk. Ilyen jellegű következtetések segíthetik a csecsemőket abban, hogy gazdagítsák a tudásukat a társas világról egyszerű logikai műveletek alkalmazásával. Azt a kérdést tettük fel, hogy az ilyen jellegű következtetések elérhetőek-e a fejlődés korai szakaszában is, amikor a logika nyelvi alapjai még hiányoznak.

A kísérlet során a csecsemők videóanimációkat láttak, amelyekben egy szereplő választásával demonstrálta a preferenciáját - nem a tea vagy kávé közül, hanem a babák számára érdekesebb tárgyak, egy játékautó és egy labda közül. A demonstráció alatt azonban a tárgyak el voltak rejtve és a csecsemők csak kizárásos logikai következtetés útján jöhettek rá, mit választott az ágens. Tehát a baba csak azt látja, hogy a szereplő több alkalommal választ egy tárgyat, de azt nem, hogy pontosan melyiket. Viszont azt megmutatjuk neki, hogy a nem választott tárgy a labda volt, és ebből ki lehet következtetni, hogy a választott tárgy csakis a játékautó lehet.

Egyes filmek végén a szereplő következetesen a korábban mutatott preferenciáját követte (pl. továbbra is a játékautót választotta), míg más esetekben eltért attól (pl. a labdát választotta a játékautóval szemben). A szerzők azt mérték, hogy mennyi ideig nézték a csecsemők a kongruens és inkongruens választásokat. A babák hosszabban nézték azokat a jeleneteket, amelyekben a szereplő máshogy választott, mint korábban, ami azt mutatja, hogy a logika segítségével helyesen következtettek az ágens preferenciájára.

Miért fontos ez?

Amikor a hozzáférhető adatok hiányosak, a sikeres tudásszerzés érdekében a felnőtt emberek logikai következtetéseket használnak, hogy olyan információhoz jussanak, ami máshogy nem elérhető. Eddig azonban nem volt ismert, hogy a logikai műveletek ilyen alkalmazása elérhető-e a korai életszakaszban is, amikor a tanulás kiemelten szükséges. Ebben a tanulmányban a szerzők bemutatják, hogy a tudás gyarapításának ez a logikai útja elérhető még nem beszélő csecsemők számára is és segítheti őket abban, hogy a társas világról tanuljanak.


 

Kommentek

h i r d e t é s