Nem nyilvános Nézőpont-kutatás: nagyon kínos eredmények a kormánynak
Katasztrofális az oktatáspolitika megítélése, és az adópolitikának is az ellenkezőjét akarják - írja az Index.
Fotó: Nézőpont Intézet
Februárban nem sikerült a kormánynak átvernie a közvéleményen a terrortámadásos alaptörvény-módosítást. A Nézőpont Intézet februárban VIP-jelentése szerint kifejezetten többségben voltak az ellenzői, így nem csoda, hogy csöndben ejtették. Az is kiderült, hogy kétharmad érzi jogosnak a tanárok követeléseit, és hasonló arányban utasítják el a kormány adópolitikájának irányát. A számok sok mindent megmagyarázhatnak az elmúlt hetek történéseiből.
A Nézőpont Intézet VIP-jelentése olyan kutatás, amelynek tartalmát a cég nem – vagy csak részben – hozza nyilvánosságra, a közvélemény-kutatás eredményeit csak az intézet megrendelői számára juttatják el.
Az Index birtokába került, februárban készített jelentés több kényes ügyet is érintett. A kimutatások alapján nem véletlen, hogy nem írtak róla, és a kormányoldal sem hivatkozott az adatokra. Februárban a Nézőpont csak a pártpreferencia-kutatását hozta nyilvánosságra, úgy tálalva, hogy az ellenzék nem profitált a pedagógustüntetésekből. Azt már nem tették hozzá, hogy a válaszadók kétharmada szerint jogos a pedagógusok elégedetlensége.
Nem népszerű a terror-alkotmánymódosítás
A VIP-jelentés foglalkozik a Fidesz tervezett alkotmánymódosításával, ennek népszerűségét is megmérte az intézet. Eszerint a megkérdezettek többsége (44 százalék) nem, vagy inkább nem értetett egyet az alaptörvény módosításának tervezetével, amely ideiglenesen rendkívüli intézkedések életbe léptetését engedélyezte volna a kormány számára. A támogatók a megkérdezettek 42 százalékát tették ki.
A különbség a tervezettel teljes mértékben egyetértők (17%) és azt teljesen elutasítók (29%) között még nagyobb. Maga a jelentés mondja ki, hogy a magyarok megosztottak az ügyben – ez azonban kissé eufemizáló megfogalmazás.
Fotó: nezopontintezet.hu
Ezek után nem meglepő, hogy míg az alaptörvény újabb módosítását a Fidesz az év elején hetekig próbálta átverni a parlamenti pártokon, végül februárban viszonylag csendben elállt tőle. Az ötletet azonban a keddi brüsszeli robbantások után Orbán Viktor miniszterelnök szerdán újra elővette, ám az ellenzék azt - ezek szerint a lakossággal együtt - továbbra sem támogatja.
Kérdés, hogy az újabb terrortámadás hogyan befolyásolja majd a magyar közvéleményt – ám valószínűleg az arról készülő kutatást sem szánják majd a nyilvánosságnak.
Tényleg bejött a határzár
A felmérésből kiderült az is, hogy a határkerítés felállítása viszont jelentősen megdobta a kormány „határpolitikájának” támogatottságát, sőt a határzár 2015. szeptember 15-i elrendelése kifejezetten trendfordulót hozott a közvéleményben.
Fotó: Nézõpont Intézet
Tavaly szeptember óta 70, majd 80 százalék fölé emelkedett a határzár támogatóinak aránya, és evvel együtt emelkedett a határpolitika támogatása is.
Katasztrofális az oktatáspolitika megítélése
Bár a pártok támogatottságának felmérése továbbra is biztos Fidesz vezetést mutat (ez nyilvánosságra is került), az 1000 fős mintán készült felmérésből az tűnt ki, hogy több ügyben is többségbe kerültek a kormány politikájával/döntésével egyet nem értők.
Az oktatással kapcsolatos számok kifejezetten katasztrofálisak a kormány számára.
A jelentős túlsúlyba kerültek azok, akik szerint a közoktatási reform alapvető céljai sem mutatnak pozitív irányba. A kormányzati megrendelésekre is dolgozó Nézőpont Intézet felmérése szerint 43 százalék volt elutasító, és
csupán 33 százalék támogatta a reformokat.
60 százalék állította, hogy túlzottan központosított lett a közoktatási rendszer, és csak 24 támogatta a klikkesítést.
Ennél is többen, 65 százaléknyian mondták azt, hogy jogos a pedagógusok elégedetlensége, 19 százalék vonta ezt kétségbe.
Fotó: nezopontintezet.hu
Az eddig csak belső körben ismert számok tehát megmagyarázzák azt is, miért indított elsöprő lejáratókampányt Pukli István és több prominens tiltakozó ellen a kormány. Ahogy azt is, hogy miért engedtek látszólag, és jelentették be a masszívan népszerűtlen Klik megszüntetését.
Pont az ellenkezőjét akarják az emberek az adópolitikában
Alacsony jövedelemadó és magas fogyasztási adó – 2010 óta ez az Orbán-kormány adópolitikájának fő iránya, ami a kritikusok szerint elsősorban a szegényeket, alacsony jövedelműeket sújtja, miközben aránytalanul csak a magas jövedelmű rétegnek kedvez.
Fotó: Nézõpont Intézet
A Nézőpont Intézet ezt a kérdést is megmérte, és az eredmények szerint meglepően sokan vitatták, hogy jó lépés volt a kormány részéről a jövedelemadó csökkentése.
A megkérdezetteknek csupán a 22 százaléka támogatta a jövedelemadó csökkentését, a nagy többség, 62 százalék inkább áfacsökkentést szeretne.
Érdekes egybeesés, hogy a cafetaria-rendszer megváltoztatása kapcsán Orbán Viktor szájából elhangzottak azt vetítik előre, hogy megszűnhet az egykulcsos szja-rendszer.
