Németország sokkal tartozik Oroszországnak, állítják az oroszok.

Miközben a hazai elemzők azt próbálják kitalálni, hogy miről lehetett szó Angela Merkel tegnapi, és miről lesz szó Vlagyimir Putyin közelgő budapesti tárgyalásán, jól mutatja a két nagyhatalom egyre romló viszonyát, hogy ilyen állítás jelenik meg az Izvesztyija címoldalán, és nem is akárkitől: Mihail Gyegtyarjov Duma-képviselő, Oroszország Liberális Demokrata Pártjának egyik vezetője nyilatkozta a lapnak. 

Ha a világháború aktuálpolitikai témaként merül fel, az sohasem jó jel. Gyegtyarjov állítása szerint országa, mint a Szovjetunió jogutóda, egyetlen kopejka jóvátételt sem kapott az egyesített Németországtól a világháborús károkért. Mindezt tetézi, hogy Németország tovább folytatja a károkozást, "a törvénytelen EU-s szankciók" révén, így a jóvátétel ügye nyitott és aktuális kérdés. Emiatt orosz parlamenti képviselők munkacsoportot alakítottak annak számba vételére, hogy mekkora károkat okozott Németország a Szovjetuniónak, és ezért milyen jóvátételben részesült eddig. A II. világháborúban a Szovjetunió elveszítette nemzeti vagyonának 30 %-át, és 27 millió embert, köztük 16 millió civil lakost. Anyagi jóvátételt ezért csak az NDK fizetett, hatszázmilliárd dollárt, az NSZK, illetve az egyesített Németország semmit. Ha nem lett volna háború, Oroszország lakossága ma 300-400 millió lenne, és egészen más lenne a gazdasági helyzet. 

Ezzel szemben - hangsúlyozta a képviselő - Németország olyan államoknak fizet jóvátételt, amelyek a háborúban nem is vettek részt. Izraelnek például "a nemzeti-szocializmus igazságtalanságainak jóvátétele" fejében, tekintettel a holokauszt hatmillió áldozatára, 60 milliárd eurót. Gyegtyarjov véleménye szerint Németországnak 3-4 ezer milliárd euró jóvátételt kell fizetnie Oroszország számára, és reméli, hogy Fehéroroszország, Ukrajna és a többi, kárt szenvedett volt szovjet köztársaság képviselői is csatlakoznak a munkacsoportjukhoz. Azzal mindenesetre úgy tűnik tisztában vannak a munkacsoportban, hogy a kérdésről nemzetközi tárgyalásokat kellene folytatni, és, mivel a háborúnak hetven éve vége, kicsi az esélye bármiféle megegyezésnek.

Más képviselők megemlítették, hogy korábban az új görög miniszterelnök, Ciprasz ugyancsak szóba hozta a német jóvátételt, mint lezáratlan kérdést. Görögország a német megszállás következtében ugyancsak komoly károkat szenvedett, a veszteséget 162 milliárd euróra teszik, és nekik Németország már kinyilvánította, hogy nem fizet. 

A munkacsoport több tagja hangsúlyozta, hogy a háborút követően, 1946-47-ben szerelvényszámra szállította a Szovjetunió a gabonát az éhező Németországnak, holott saját népe is nélkülözött. Lehetséges-e, hogy Merkel kancellár, aki olyan mértékben száll síkra az Oroszországot sújtó újabb szankciókért, ne tudna erről a segítségről, amelyet a győztes nyújtott a legyőzöttnek?

sztarklikk.hu

{flike}