h i r d e t é s

Nemzeti Emlékhely lehet az esztergomi Várnegyed

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam
a- a+

Nemzeti Emlékhely lehet az esztergomi Várnegyed

2016. április 07. - 08:55
0 komment

A katolikus egyház, a Magyar Nemzeti Múzeum és Esztergom közösen kérelmezte az esztergomi Várnegyed Nemzeti Emlékhellyé nyilvánítását – egyebek közt erről is tárgyalt márciusban Romanek Etelka polgármester Dr. Erdő Péter bíborossal. 

Fotó: H. Szabó Sándor

A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság támogatja az esztergomi kezdeményezést.

Dr. Erdő Péter bíborost látta vendégül a városházán március 17-én Romanek Etelka polgármester. A megbeszélésen számos, Esztergom jelenét és jövőjét meghatározó téma került szóba, de közülük kiemelkedik a Várnegyed Nemzeti Emlékhellyé nyilvánításának kérelme.

„A bíboros úrral, továbbá a Nemzeti Múzeum igazgatójával, Csorba Lászlóval közösen szignált levelünket Granasztói György miniszterelnöki megbízott úrnak juttattuk el, kérve közbenjárását a Várnegyed történelméhez méltó besorolásához. Ezenkívül számos, Esztergomot érintő témában egyeztettünk – folytatva a korábbi megbeszéléseket – bízva abban, hogy együttműködve, közös erővel elérjük, hogy Esztergom előtt ismét múltjához illő jövő álljon” – hangsúlyozta a megbeszélés után a polgármester.

Kiemelte: mivel Esztergom és azon belül is a Várnegyed országunk történelmében kiemelkedően fontos szerepet játszott – itt koronázták meg első királyunkat, Szent Istvánt – ezért indokoltnak látszik, hogy a Duna vonalától délre lévő terület, mely magába foglalja az Érseki Palotát, a Főszékesegyházi Könyvtár, a Szent Adalbert Központ, az Északi és Déli Kanonoksor illetve a Vitéz János Tanárképző Központ épületét, elnyerje a Nemzeti Emlékhely megtisztelő címét.

A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 37/2016-os számú határozatával egyhangúlag úgy döntött, hogy javasolni fogja az esztergomi történelmi emlékhely nemzeti emlékhellyé nyilvánítását. A helyszín pontos behatárolását a Nemzeti Örökség Intézetének munkatársai végzik el.

A kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint Nemzeti Emlékhely az a nemzet történelmében meghatározó helyszín, amely a magyar, illetve a magyar és az ország területén élő nemzetiségek összetartozását erősítő és identitásképző jellegénél fogva a nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bír, emellett pedig országos jelentőségű állami megemlékezés színhelye lehet. A kiemelt státuszt az Országgyűlés törvénnyel határozza meg. 

Magyarországon jelenleg összesen 14 nemzeti emlékhely létezik, a következő helyszínekhez csatlakozhat Esztergom.

Jelenleg Nemzeti Emlékhely a Budapesti Hősök tere, a Kossuth tér, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Rákoskeresztúri Újköztemető 298., 300. és 301. parcellája, a fővárosi Várnegyed, a Fiumei úti temető, a debreceni Református Nagytemplom és Kollégium, a mohácsi Történelmi Emlékhely, az ópusztaszeri Történelmi Emlékpark, a pákozdi Katonai Emlékhely, Somogyvár-Kapuvár, az egri Vár, a pannonhalmi Bencés Főapátság, valamint a székesfehérvári Romkert. (Városházi információ)