Az ügyészek jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt már június 23-án ki akarták hallgatni a politikust – akit egyébként kémkedéssel is gyanúsítanak –, ám ekkor nem jelent meg a nyomozó hatóságon.

A főügyészséget hivatalosan nem tájékoztatták a távolmaradás okáról, ám Kovács Béla ügyvédje a sajtó érdeklődésére kijelentette: ügyfelét külföldön, kórházban kezelik. Információink szerint az újabb idézés tértivevénye péntekig nem érkezett meg a KNYF-hez – írta a magyaridok.hu.

Elrendelhetik az elővezetését is

Amennyiben a politikus ismét távol marad, és nem mutat be hivatalos orvosi igazolást, a Központi Nyomozó Főügyészség elrendelheti az elővezetését, ha pedig nem találják, kiadhatják ellene a nemzetközi elfogató­parancsot is. A gyanú szerint Kovács Béla 2012-ben, illetve 2013-ban uniós költségkeretének terhére gyakornoki szerződést kötött három magánszeméllyel, ők azonban semmilyen munkát nem végeztek, és még csak nem is jártak Brüsszelben.

A nyomozóhatóság szerint a fiktív szerződésekkel a politikus 27 ezer euróval, vagyis több mint nyolcmillió forinttal károsította meg az európai közösséget. Kovács Béla mentelmi jogát június elsején függesztette fel az Európai Parlament (EP). A politikus jogi védettségének megvonását Polt Péter legfőbb ügyész kérte tavaly szeptemberben az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalától, az OLAF-tól érkezett jelzések alapján.

Csalás ügyében kívánták meghallgatni

Ismert, amikor a kémkedési ügyben 2015-ben az EP felfüggesztette Kovács Béla jogi védettségét, azt is meghatározta, hogy a politikus nem vehető őrizetbe és a hatóság egyéb kényszerintézkedéssel sem korlátozhatja képviselői munkáját. A grémium a költségvetési csalás ügyé­ben ilyen megkötést nem fogalmazott meg. Ezt azzal indokolta, hogy a jobbikos EP-képviselő három alkalommal nem jelent meg az uniós jogi bizottság előtt, amely a csalás ügyében kívánta őt meghallgatni.

Emlékezetes: az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést, miután a képviselő egy jelenleg is titkosszolgálati tevékenységet folytató egykori KGB-ügynökkel kapcsolatos nyomozás során a magyar elhárítás látókörébe került, mert konspiratív módon kapcsolatot tartott orosz diplomatákkal.

Kémkedéssel gyanúsították

Kovácsot végül 2015 novemberében gyanúsíthatták meg kémkedéssel, ugyanis az EP-ben addig húzódott a döntés. Az ügy felgöngyölítését lassította, hogy a nyomozóknak több ország hatóságától is jogsegélyt kellett kérniük. Lapunk értesülései szerint Lengyelországból, Olaszországból és Franciaországból érkeztek is adatok.

Mint arról beszámoltunk: a kémkedés és a költségvetési csalás gyanúja miatt elrendelt nyomozásokat a KNYF néhány másfél hónappal ezelőtt egyesítette, így amennyiben Kovács Bélát mindkét tényállásban elmarasztalják, a bíróság jóval súlyosabb halmazati büntetést szabhat ki vele szemben. Az egyesített nyomozások legutóbb megállapított határideje szeptember 20-a.

hirado.hu