Augusztus elején több, teljesen új támogatásról döntött az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs.

Idén a gazdák az aszály miatt nemcsak a betakarított termés alacsony szintjével, hanem minőségi problémákkal is szembesülniük kell, ezért a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács kérésére az agrártárca módosította a vetőmagokra vonatkozó rendeletet. Eszerint az idei évben betakarított kalászos vetőmagok minősítésénél nem kell alkalmazni a rostaméret és a hozzá kapcsolódó áthullási követelményeket. A szövetség szerint ezzel elkerülhető, hogy vetőmaghiány alakuljon ki.

A kárenyhítési alap ugyan már július végén kimerült, azonban Nagy István bejelentette, rendkívüli segítséget kapnak a gazdák. Ebben a cikkünkben foglaltük össze, milyen segítségeket vehetnek igénybe a gazdálkodók.

Az idei aszályban nem lehet elfeledkezni a 1863-as nagy aszályról, amikor az emberek az éhhalállal néztek szembe.

A július végi esők után a kételkedők is bizonyosságot nyerhettek, hogy semmi köze sincs a jégkármérséklő rendszernek az aszályhoz.

Aktuális aszálytérkép

A csapadékról, a vízhiányról havi és éves statisztikákat is találunk a vízügy oldalán.

Az aszálytérkép a képre kattintva érhető el:

Forrás: vizhiany.vizugy.hu

Tipp a térkép használatához: jobb oldalon a menüsorban pipáljuk ki a „Meteorológiai aszályindex (HDIO)" négyzetét és láthatjuk az ország egyes részein az aszály mértékét.

A térképen megjelenő raszteres adatok az OVF (OVSZ raszterek és OHM idősorok) adataiból kerülnek kiszámításra. A térképen megjelenő raszteres adatok (HDI0, HDIs, csapadék, léghőmérséklet) valamint az „Aszályvédelmi szakasz készültségi szint" vektoros réteg az előzőleg említett adatokból kerülnek megjelenítésre az utolsó 30 + (10 előrejelzett) napra.

A grafikonok az aszálymonitoring rendszer adatbázisában található összes adatból dolgoznak.

A csapadéktérkép a képre kattintva érhető el:

Csapadéktérkép – Fotó: vizhiany.vizugy.hu

Tipp a térkép használatához: jobb oldalon a menüsorban pipáljuk ki a „Napi csapadékösszeg" négyzetét és láthatjuk az ország egyes részein az csapadék mennyiségét.

Talajnedvesség alakulása Magyarországon

Az ELTE kutatói ugyancsak egy aszálytérképen mutatták be, hogyan csökken a növények számára elérhető talajnedvesség éves átlaga az elmúlt 36 évben.

Magyarország a legszárazabb talajú országok közé tartozik.

A European Journal of Agronomy, Európa vezető agrártudományi lapjában megjelent kutatásból kiderült, hogy 1981 és 2017 között a vegetációs időszak nagy részét lefedő félévben az európai mezőgazdasági területek közel felén csökkent lényeges mértékben a talajnedvesség.

Az elérhető nedvesség szezonális trendjei az európai mezőgazdasági területek talajainak felső 0–28 cm-es rétegében 1981 és 2017 között (0.1◦ × 0.1◦ felbontás).
N: negatív irány; P: pozitív irány; S: jelentős változás; NS: nem jelentős változás – Fotó: ttk.elte.hu

A tanulmányból kiderül, hogy a legnagyobb mértékű talajnedvesség csökkenést Kelet-Európában, Ukrajnában, Moldovában és Romániában jegyezték fel, míg Észak-Európa szenvedte el a legkisebb mértékű talajnedvesség csökkenést. A legnedvesebb talajokon az alpesi, a balti és a nyugat-balkáni országokban gazdálkodnak, míg a legszárazabbak mezőgazdasági területek elsősorban mediterrán és kelet-európai országokban találhatók.

Az emelkedő hőmérsékletre és a csökkenő édesvízkészletekre érzékenyen reagálnak a természetes és termesztett növények is. A gabona terméshozamok egyre érzékenyebben reagálnak a talajnedvesség ingadozására, és ez az európai mezőgazdaság egyik legjelentősebb kihívása.

Pinke Zsolt, az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék tudományos főmunkatársa és kutatótársai szerint az Európa nagy részén 2015 óta szinte megszakítatlan aszályos periódus halaszthatatlan beavatkozást igényel.

A Szegedi Tudományegyetem kutatói is kongatják a vészharangokat és arra hívják fel a figyelmet, hogy hazánkban fokozódni fognak a szélsőséges időjárási helyzetek.

Aszálykár, kárenyhítés

Az elmúlt években Magyarország jórészt kimaradt az aszályhullámból, de 2022-ben kiszáradt legelőkről, aszály sújtotta, szenvedő gabonáról és több hektárt felfaló lángokról szólnak a hírek.

2022-ben az összes hazai termőföld húsz százaléka kiszáradt.

Az Alföldön többfelé súlyos az aszály. A kukorica az életéért küzd, ám nem elég a szárazság a vadak is igen jelentős kárt okoznak benne.

A rendkívüli aszályhelyzet és az energiaárak mezőgazdaságban okozott következményeinek kezelését szolgáló kormányzati intézkedések meghozatala érdekében Aszály veszélyhelyzeti operatív törzset alakított a kormány.

Tavak, folyók, halastavak kiszáradása

• Kiszáradt Vekeri-tó.
• Tarna-ügy: halálos fenyegetések és feljelentések sorozata.
• Rekordalacsony a Velencei-tó.
• Tiszán sorra dőltek meg a rekordalacsony vízállások.
• A Hármas-Körösön -201 centiméteres rekordalacsony vízállást mértek.